Főrendiházi napló, 1872. III. kötet • 1874. október 24–1875. május 24.

Ülésnapok - 1872-154

CLIV. OESZÁGOS ÜLÉS. 293 képviselőház által átküldött s a főrendi ház bizottsága által is elfogadásra javaslott tárgy, itt a házban azután elejtetett volna, ilyen eset talán nem volt. Volt olyan eset, a melyben a képviselőháznak valamely javaslata itt el nem fogadtatott, de ennek el nem fogadását már a bizottság hozta javaslatba, és így a bizottság jelentésének közlésével tudva lehettek a képviselőház előtt is mindazon adatok és indokok, melyek a főrendi házat arra birták, hogy a javaslatot ne fogadja el. Tehát azért, mondom, magamat mégis modificálnom kell, mert ha a főrendi ház jegyzőkönyvét 1867 óta áttekintjük, aligha nem találunk esetet, — és nagyon kellene csalatkoznom, ha úgy nem lenne; mert úgy emlékszem, hogy magam szerény felszólalására történt, hogy a jegyzőkönyvbe indokolás felvétele sürgettetett és a főrendi ház által el is fogadtatott; — de az ülésre, melyben történt, rá nem utalhatok. A mi pedig a praecendens alkotását illeti, ebben igazat adok Mesznil báró ő mltságának, de ellenkező értelemben. Én épen azt mondom: alkossunk praecendenst, mert minden tekintetben kívánatosnak tartom, hogyha a képviselőház valamely javaslatot ide átküld és itt nem fogadtatik el, mondassák meg, melyek azon indokok, melyek a főrendi házat arra birták, hogy azt ne fogadja el. Én külömbséget tudok tenni jegyzőkönyv és napló közt. Á jegyzőkönyvbe nem való az egyes szavazatok indokolása; de hogy a jegyzőkönyvbe valamely határozat főbb alapvonalai indokai bevétetnek, erre nézve hivatkozom a világ bármely tanácskozó testületének jegyzőkönyveire, a hol nem az összes érvelés mondatik el, hanem a döntő indokok említtetnek meg. Igaz, hogy a jelen esetben a jelen volt minister urak pótolhatnák ezen hiányt és megmondhatnák maguk, hogy melyek azon indokok, melyek miatt a mélt. főrendi ház el nem fogadta a javaslatot, de ők ezt tehetik is, nem is; és én leghelyesebbnek tartom,, hogy a mélt. főrendek maguk mondják meg, miért nem fogadják el. Azt hiszem tehát, hogy azon főrendi tagok, a kik a javaslat ellen felszólaltak, kegyeskedjenek összefoglalni azon főbb argnnientokat, a melyek alapján azt ellenezték, s ezek rövid összefoglalásával küldessék át a határozat. Zichy F. Bódog gr. : Az én meggyőződésem szerint a jegyzőkönyv feladata : lelkiismeretesen és pontosan feltüntetni azt, a mi a megelőző ülésben történt; ezen feladatnak a mai jegyzőkönyv megfelel. A mi a másik házzal való collegialis viszonyt illeti, én meg vagyok győződve róla, hogy ezen collegialis viszony fentartása épen oly mértékben szivén fekszik a képviselőháznak, mint nekünk. De igen sokszor történt, hoí>-v általunk motivált visszautasításra, figyelmeztetésre vagy változtatásra nem jött más felelet, mint az, hogy a képviselőház azt nem fogadja el; hogy miért ne felietnők ugyanezt mi is, midőn a dolog valósággal igy történt, azt nem látom át, és nem hiszem, hogy e miatt a barátságos viszony szenvedne. En tehát a jegyzőkönyvnek a felolvasott szerkezetbem megtartása és átküldése mellett vagyok. Rhédey Lajos gr.: Csekély belátásom szerint én is azt gondolom, hogy mindig az volt a szokás, hogy azt kérdezték: quare est votum, eur? En a jegyzőkönyvi indokolás mellett szavazok. Csáky László gr. nyitrai főispán : Én csak néhány szóval akarom elmondani nézetemet. A házszabályok 68. §-a azt mondja, hogy a jegyzők a határozatot a jegyzőkönyvbe igtatják; tehát azt mondja, hogy a határozatot igtatják, de nem mondja, hogy indokolják. Ennélfogva a 68. §. értelmében a jegyzőkönyvben nem lehet más, mint a határozat. Es miután, szokás szerint, eddig is mindig indokolás nélkül küldetett át az üzenet, jelenben sem látom, hogy kivételesen szükséges legyen az indokolás. Azért ahhoz járulok, hogy a jegyzőkönyv úgy a mint van küldessék át. Tomcsányi József békési főispán: Nagyméltóságú elnök ur, mélt. főrendek! Nem szenved kétséget, hogy még az 1848-iki országgyűlésen az akkori belügy minister által előterjesztett és mind a két ház által elfogadott házszabályokban az mondatik, hogy a váltandó üzenetek a jegyzők által átviendő jegyzőkönyvi kivonatok által történjenek. Tehát a jegyzőkönyvben egyebet, mint a jegyzőkönyvben foglaltatik, átvinni nem lehet; a jegyzőkönyvben pedig egyéb nem foglaltathatik, mint a mit az elnök kimond; az elnök pedig nem mondhat ki egyebet, mint