Főrendiházi napló, 1872. III. kötet • 1874. október 24–1875. május 24.

Ülésnapok - 1872-153

286 CLIII. ORSZÁGOS ÜLÉS, zatnak adatik meg: ennek indokolására az elérendő eredményt nem tartom elégségesnek. Én igenis szívesen hozzájárulnék szavazatommal ennek a czélnak előmozdításához oly módon, a mint azt az 1871. törvény elénk szabta; t. i. hogy az azon törvényben lefektetett elv fentartása mellett terjeszszen elő a ministerium javaslatot, a mely szerint a biróságok száma jelenleg bizonyos arányban leszállítandó. Terjeszszen javaslatot a XXXII. törvényczikk 7. §-a értelmében a jövő országgyűlés elé, ha szükséges, a biróságok számának további leszállítása iránt. Az ily eljárás nem fogja megingatni a törvény iránti bizalmat, nem fogja kérdésessé tenni a bírói függetlenséget és nem fogunk ismét oly eljárást kezdeményezni törvénykönyvünk által, a mely iránt talán egy jövő országgyűlés ugy nyilatkozand, mint mi nyilatkozunk a 71-iki törvényről ! Én ugy, a mint a törvényjavaslat előttünk fekszik, és minthogy annak elve szerintem lényegileg különbözik attól, mit én e részben czélszeríínek látnék, a tárgyalás alapjául el nem fogadhatom; nem fogadhatom el kivált jelenleg. Nemcsak Magyarországon, hanem széles Európában mindenütt minden ministerium azt állítja, hogy a képviselői választásra befolyást nem gyakorol. A közigazgatás orgánumai mindenkor biztosítják a közönséget, hogy ők e részben ártatlanok és tiszták és befolyásukat mindenütt ildommal azon iránynak, melynek szolgálniuk kell a kormányzat irányának, gyámolitására használják és ezt — bármiképen szabadkozzunk — azon mértékben, mint azt jelenleg tapasztaljuk, oly erélylyeí mint jelenleg gyakoroltatik, ugy hiszem, egyhamarjában még nem tapasztaltuk, hogy a birósági személyek a politikai mozzanatoktól idegenkednének, azt senki sem fogja állithatni. A törvény nekik a közönyösség szinét kölcsönzi. Azonban, hogy ők politikai összejövetelekben részt nem vennének, hogy a szabadelvű párt alakulásában tényezőkül nem szerepelnének, hogy a képviselőválasztásnál az ő egyéni és hivatali tekintélyök a latban nem nyomna, azt állítani senki sem fogja; s azért méltóztassanak megengedni, távol van tőlem, hogy a kormányt azzal akarnám gyanúsítani, hogy ezen törvényjavaslatot azért hozza be most, hogy 3 évre az összes első fokú biróságok fölött, melyek a közéletben és a mindennapi érintkezésben a néphez legközelebb állanak, függőben akarná tartani a Damokles kardját; mondom távol legyen tőlem, mintha azt akarnám mondani, hogy ezt a kormány azért teszi, hogy a választásokra hasson, hiszen az átalános irányzat e részben igen kedvező reá nézve; azonban nagyon közel fekszik annak érzete és az a feletti felriadás, hogy egy ily törvényt ilyenkor a törvényhozás elé hozni egy kormánynak, mely ily roppant többséggel rendelkezik, midőn azt sem pénzügyi érdekek , sem az igazságszolgáltatás érdekében praegnans szükség, e pillanatban kielégítendő szükségként nem igazolja, legalább is szerintem nem eléggé indokolható eljárás. Ezt mellékesen jegyzem meg, nem indokolására annak, hogy miért nem járulok a törvényjavaslat elfogadásához. Kiss Miklós jászkun főkapitány: Nagyméltóságú elnök ur, méltóságos főrendek! Ugyanazon helyzetben vagyok, mint a főkamarás mester ur ő nméltósága, hogy t. i. nem volt szándékom felszólalni, de szükségesnek tartom felszólalni Andrássy Manó gr. azon nyilatkozata után, hogy ő is, mint volt főispán, tudja, hogy a főispán kortese a kormánynak. Erre nézve azok után, mik Békésmegye főispánja által elmondattak, csak annyit kívánok megjegyezni, hogy ő főispán korában állását miként fogta fel, kutatni nem tartom hivatásomnak; de magam részéről kijelentem, hogy nézetében annyival kevésbbé osztozhatom, mert a főispáni esküben benne van, hogy a főispán köteles minden személyválogatás nélkül mindenkinek egyenlő mértékkel jogot és igazságot szolgáltatni. Azonban miután már felszólaltam, szabadságot veszek arra, hogy igen röviden indokoljam szavazatomat, melynélfogva a törvényjavaslatot a részletes tárgyalás alapjául elfogadom. Igen nagy megnyugtatásomra szolgál ő nagyméltósága, az ország birájának azon nyilatkozata, mely szerint azt méltóztatott mondani, hogy elég alkalma van tapasztalatokat tenni, melyekből azt látja, hogy bizony jobb is lehetne a birói eljárás, szabatosabb, rövidebb. Ez által ő nagyméltósága constatálta azt, hogy a birósági eljárás körül még sincs minden oly rózsaszínben,