Főrendiházi napló, 1872. III. kötet • 1874. október 24–1875. május 24.

Ülésnapok - 1872-153

CLIII. ORSZÁGOS ÜLÉS. £85 foganatosítani, a hogyan azt a helyzet és a baj orvoslása érdekében indokoltnak látnám. Tisztában kell lennünk magunkkal az iránt, hogy a financiális szempont-e itt az irányadó, vagy pedig a bírósági szervezetben rejlő hiányok orvoslása? {Közbeszólás: Mindkettő!) Az elsőt, a financiális szempontot e törvényjavaslat indokául én részemről el nem fogadhatom azért, mert ez a törvényjavaslatnak ily alakban való behozatalát nem igazolja. A mit ez évben ezen törvényjavaslat által megtakaríthatunk, az körülbelül 2—3 száz ezer forintra fog redueálódni; ha latba vetjük azon költségeket, melyek a bíróságok berendezése és áthelyezése által okoztatni fognak. Ámde ezen háromszázezer forint is minden esetre pénz s ha ezen megtakarítás szükséges és lehetséges, az elfogadható. Azonban nem arról van szó, hogy ezen törvény által kimondjuk azt, hogy hány bíróság fog ez évben megszüntettetni; erre új törvényre nincs szükség s kivált ilyenre. Hiszen az 1871. XXXII. törvényczikk kijelölte ennek útját. A ministerium ezen törvény értelmében a törvényhozás elé állhat és kimondhatja a törvényhozás elé fektetendő adatok alapján, hogy 3, 4, 5, 10, 20 törvényszék megszüntetése jelenleg szükséges és kivihető. Méltóztassék azt kimondani, hogy a birák áthelyezése, nyugdíjazása az 1871. IX. törvényczikk értelmében fog történni, mint a mely törvényben foglaltatnak az erre vonatkozó intézkedések. Ha pedig ezen intézkedések megváltoztatása szükségei, ám vitattassák meg, a mennyiben szükséges, a IX. törvényczikkben a nyugdíjazásról és áthelyezésről szóló módozatokban változtatást tenni. Nagy különbség van e közt és a közt, hogy ha azt mondjuk, hogy az országban létező 107 bíróságot 64-re fogjuk reducálni s e részben felhatalmazzuk a ministert, hogy három éven át tegye meg az erre szükséges intézkedéseket, s ezen egész idő folyama alatt az összes első fokú bíróságokra nézve a ministernek a nyugdíjazási és áthelyezési jog megadatik. A minister ur ő nagyméltósága azt mondta, hogy körülbelül 20 törvényszék az, mely ezen év folyamában talán megszüntetendő, és körülbelül 60 törvényszék 3 év folyama alatt lesz megszüntetendő. De kérdem, tudjuk-e azt, hogy egy-két év múlva minő nézetek lesznek irányadók a ministeriumban, a melynek egyik jelen tagja, a kihez személyes bizalom és tisztelet vonz, jelenleg ezen nézet érvényesítésére kér felhatalmazást, nem magának, hanem ministeri állásának és kéri ezen felhatalmazásnak 3 évre való kiterjesztését egy oly országgyűlés által, a melynek mandátuma legközelebb lejár? Tudjuk-e, hogy a jövő törvényhozásnak mi lesz e tekintetben a nézete? Eléje vágjunk a jövő törvényhozás intézkedési jogának oly dologban, a melyet most létesíteni nem lehet, a mely csak 2—3 év múlva lesz létesíthető? Igen könnyű azt mondani, hogy egyik törvényhozás a másiknak kezét meg nem köti; hanem vannak esetek, a mikor a törvényhozás és a törvény állandóságát és a törvény által adott biztosítás iránti bizalmat megrendíteni felette veszélyes. A birói függetlenség kérdése nagy érdek. Talán jobb helyzetben van azon ország, melyben a birói függetlenség, a nyugdíjazás és áthelyezés kérdésének biztosításában szűkölködik, annál, a melyben a törvényhozás ezen biztosítékot ma megadja, holnap kérdésessé teszi, holnapután ismét megadhatja. A törvényhozás által adott biztosítékot kérdésessé tenni annyi, mint a törvényhozásban vetett bizodalmat megrendíteni. (Helyeslés.) Igenis, én a bíróságok számának leszállítását mindazok után, a miket e részben hallottam, sok tekintetben óhajtandónak tartom, azért is, mert ez által valamit megtakaríthatunk ; óhajtandónak tartom azért is, mert azt hiszem, hog}^ ha a szakképzettségeket összpontosítjuk, e hazában talán a jelenlegieknél jobb bíróságokat fogunk szervezhetni. Óhajtandónak tartom azért is, mert talán a bíróságok elhelyezése, úgy a mint jelenleg létezik, nem felel meg mindenütt és mindenkor a helyzet kívánalmainak. Azonban, hogy a bíróságok számának reductiója az igazságszolgáltatás ügyének lendítését, jó igazságszolgáltatás biztosítását első sorban involválná, hogy az oly praegnans követelménye volna az igazságszolgáltatás helyzetének, hogy azt már jelenleg a jelen országgyűlés befejezése előtt kimondani, hogy ez érdekben a birói függetlenség elvét megingatni, hogy ez érdekben az igazságügyministernek és a ministeriumnak oly felhatalmazást kellene adni, minő tulajdonkép az indemnity körébe nem is tartozik, mert nem egy ministernek, hanem egy jövendő ministeri soro-