Főrendiházi napló, 1872. III. kötet • 1874. október 24–1875. május 24.
Ülésnapok - 1872-125
96 CXXV. ORSZÁGOS ÜLÉS. zodalommal legyünk a kinevezettek iránt, mert a választásoknál a földbirtokosok, tehát a főrendek amúgy sem fognak oly nagy befolyást gyakorolhatni, s igy az ő érdekeik a kinevezettek által jobban lesznek megóva. Bármily szépen hangozzanak is e szavak, én nem látom magamat általuk elcsábíttatva, sőt ellenkezőleg csak megerősítve érzem magamat ellenkező véleményemben. Mert itt nem arról van szó, hogy a nagyobb vagy kisebb birtokosok érdekei ellentétbe hozassanak, hanem hogy egy vidék érdekei kellőleg méltányoltassanak, ott pedig összefér a nagy és kis birtokosok érdeke, és egymással ellentétbe nem jő, mert ott a megválasztott kisbirtokosok a nagybirtokosok érdekeit kellőleg szem előtt tartandják, mondom tehát, a minister urnak ezen érvelése nem hatott reám meggyőzőleg. A mi azt illeti, hogy a túlnyomó százalék megállapítása úgy is a képviselőházat illeti, megjegyzem, Jiogy nem a % megállapításáról van itt szó, hanem az egyes vidékek becslésének és evaluatiójának megállapításáról, ezt pedig, bár százalék legyen megállapítva, áíalában feriálni nem fogja. Azt mondja a koronaőr ur ő nagyméltósága, hogy az urnákból fognak kikerülni és kihagyatni azok nevei, kik a választmányt képezendik, és meg lehetnek győződve, hogy bizonyosan commune consilio, oly férfiak fognak megválasztatni, kik polgártársaik bizalmát bírják. Én nem hiszem, hogy urnákból fognak ki- húzatni azon nevek, hanem választatni fognak, és ismétlem, ez téves nézet, hogy a nagybirtokosok érdekei ellentétben vannak a kisebb birtokosok érdekeivel, hanem igenis az egyes vidék érdekei fognak concurrálni a másik vidék érdekeivel. Teszem pl. Torontál vagy Fehérmegye bizonyára csak annak a megyének viszonyait fogja tekintetbe venni, oly módon, hogy a túlterheltetés kikerültessék; de nem fognak a kisebb birtokosok nézetei a nagyobb birtokosokéival összeütközésbe jönni. Azt mondja ő nagyméltósága, hogy hát in ultinia linea a pénzügy minister ur fog határozni. De hiszen épen az a baj, hogy in ültima linea ő fog határozni, és hogy tőle már nincs többé appellata, és épen mert ő fog intézkedni, azért akarnám az ö befolyását oly igazságosan, j oly méltányosan ellensúlyozni, amint azt a mit. főrendek első megállapodásuk alkalmával határozták, és a mint a főrendi háznak hármas bizottsága újdon érveknek a képviselőház részéről való teljes szűkületében ajánlja, épen azért óhajtom és én is szükségesnek tartom, hogy a mélt. főrendek továbbá is előbbi nézeteik mellett maradván, a főrendi ház hármas bizottságának nézetét fogadják el, melyet én a mélt. főrendek becses figyelmébe ezennel legforróbban ajánlok. (Helyeslés.) Tomcsányi József békésmegyei főispán: Méltóságos főrendek! Bocsánatot kérek, az egész különbség a két javaslat közt az, hogy az egyik a választott egyének számában talált biztosítékot, mig a másik választott egyéneknek a kinevezett egyénekkel való egyenlő számában. Nem tudom mélt. főrendek, hogy a világ ugrott-e nagyon előre, vagy én maradtam nagyon hátra, de én ott állok, legyen az oka akár sajnos tapasztalat, akármi, hogy merem a világnak azon nézetét impugnálni, mely szerint csak a válasz| tott egyénekben volna biztosíték. Nem; becsületes, szakértő egyének is nyújtanak biztosítékot, nem csupán a választottak. A tárnokmester ő excellentiája a jelenlegi pénzügyminister irányában bizalmát nyilvánította, s e bizalom oly erős, a mint monda, hogy magát nézetében némileg megingatva látja. Nincs buzgóbb tisztelője ő ! excellentiájának, a jelenlegi p énzügyministernek, mint én. kihez engem barátsági viszony is köt; de még sem az ő személyiségében keresem én a biztosítékot, hanem keresem abban, hogy alkotmányos minister a maga eljárásaért a törvényhozásnak mindig felelős és eljárása iránt bármikor interpelláltathatik; ebben találom a biztosítékot és azt hiszem, sokkal több biztosíték az, ha a maga factumaiért felelős minister nevezi ki azon egyéneket, kik az ország terheinek felosztásába döntő befolyást gyakorolnak, mint ha azt a választás esetlegességeinek teszi ki. A koronaőr ő excellentiája az urnákból való kiemelést bizonyosan képletesen értette, mert nem szerencse utján fognak belejönni a közbizottságba, hanem választatni fognak; de azt mégis ki merem mondani, hogy minden választás többé-kevésbé a szerencse szüleménye. Én meghiszem, hogy kétszer is meg fogja