Főrendiházi napló, 1872. II. kötet • 1873. május 24–1874. augustus 14.

Ülésnapok - 1872-70

74 LXX. ORSZÁGOS ÜLÉS. meges építkezés folytán káros eoncurrentia támadt ezen intelligentia terén, ugy hogy a szükséges individuumok feltalálása majdnem lehetetlenné lön. Ennek következtében megtörtént, hogy a kormány oly egyénekre szorult vagyis venni kellett azt, a mit kapott, kik azon feladatnak, a mi rájuk várt, eleget tenni képesek nem valának. A kamatbiztositási elv Magyarországban eltorzittatott. A kamatbiztositási elv a maga természetes következményeitől meg lőn fosztva, meg lön fosztva t. i. attól, hogy ösztönül szolgáljon az intelligens munka czélszerű kifejlődésére, a legczélszerübb takarékosságra és a szorgalomnak érvényesítésére. Azon kamatbiztositási rendszer szerint, a mely minálunk alkalmaztatott, a vasutakkal járó engedélyezések csak íözsclespecuiatióvá aljasultak, mely tőzsdespeeuiatió következtében holmi íőzsérek és egyebek már előlegesen és pedig a tőkéknél nagyszerű nyereményeket szereztek maguknak, a vállalattal s annak sorsával pedig vajmi keveset gondoskodtak. Ennek az lőn azután következménye, a mit tapasztaltunk és jelenleg is tapasztalunk. Szükséges, hogy némelyekre miket akkor mondattam, visszamenjek, mert az adatok e tekintetben a eapacitatió erejével birnak. 1870. elejéig nyolcz engedélyezés történt kamatbiztositás mellett; ezen hálózat kiépítésére 289 millió igényeltetik. Akkor kiszámítottam és a mélt. főrendek elé terjesztettem azon számítást, mely szerint a végből, hogy az országra teher ne háramoljék, szükséges lenne, hogy ezen vasutak 35 millió bruttó jövedelmet adjanak. Ugyanazon időben az állam hat vasutat kezdett építeni saját költségén, fölvett pénzen. Ezen hat vasútnak kiterjedése 92 mértföldnyi volt, az ezzel összekötött költség az akkori időben 66 millióra lett felszámítva. Az akkori pénzműveletnek módjáról szántszándékkal nem kívánok szólni, csak azt az egyet akarom kiemelni, a mint már akkor is kiemeltem, t. i. azon körülményt, hogy ezen pénzműveletnek fedezésére az állam által építtetni szándékolt vasutakból 10 millió bruttó jövedelem kívántatik. így tehát azon vasutaknak, melyek akkor épültek és engedélyezve voltak, összesen 45 millióra menő bruttó jövedelmet kellett volna adniok, nehogy az államra uj teher háramoljék. Akkor határozottan kinyilatkoztattam, hogy azon vasutak e jövedelmet adni nem fogják, mert nem adhatják. És én e tekintetben nem szavakból merített argumentumokkal léptem elő, hanem megint számokat idéztem, elemeztem a coneessiók folytán szükségelt kamatbiztositási, összehasonlítottam azt a Magyarországban létező vasutak jövedelmének eredményével és pedig nem egy-két évből merített eredményekkel, de pl. az államvasutnak 20 évre terjedő, a tiszai meg a déli vasútnak 10 évre terjedő eredményeivel, és a mennyiben ezen eredmények közt csak épen az államvasutnak utolsó öt legjobb évében mutatkozott oly bruttó jövedelem, mely felér azon szükségelt bruttó jövedelemmel, melyet az ujabb időben engedélyezett vasutaknak adniok kell: én ebből azon következtetést merítettem, hogy ezen ujabb vasutak az államnak bizonyosan, ha nem ugyan kárára, de terhére fognak szolgálni. Engedelmet kérek, hogy erre nézve egy pár szót olvashassak fel, hogy argumentumaimra mily feleletet kaptam. (Olvassa.) „Nagyméltóságod átalában igen érdekes és részletes beszédére . . . még azt jegyzem meg, hogy nagyméltóságod igen fekete színben festette a helyzetet." A tapasztalatok azonban bebizonyították, hogy én nem használtam épen a valóságnál feketébb szint, midőn 50 %-ot üzleti költségül vettem föl. Ezen néhány szó könnyen megtartható és ezekre azonnal vissza fogok jönni. Azóta az akkoriban engedélyezett vasutak úgyszólván majd mind kiépültek. Ezeknek a kiépített vasutaknak kamatai biztosítása fejében az idei államháztartásunk előirányzatában 14 milliót fogunk előlegezni. így tehát ugy hiszem, hogy előadásom hibákon nem alapult. A mi már most az állam által épített vasutakat illeti, ezekben lényegesebb változások történtek, t. i. az akkor csak 97 mfdre számított vasutak sokkal nagyobb kiterjedést vettek és ezekből már jelenleg 127 mfld készen áll, 21 mflcl pedig épülőben van. Összesen tehát 148 mfld épülő és kiépített vasutunk van. A már kiépített vasutak eddig készpénzben 87 millióba kerültek, a mely 87 millió névszerinti értékben tesz 109 milliót, és ennek kamatja 6 millió és 16 ezer frtra rug. 1872-ben ezen államvasutak 69 mfldes forgalomból nyújtottak 1 millió 271 ezer frt tiszta jövedelmet. Ez évben a számadások nincsenek ugyan még teljesen bezárva, de megközelítőleg most is ki lehet már venni, hogy ez évben a tiszta jövedelem 1 millió 500 ezer frtra