Főrendiházi napló, 1872. II. kötet • 1873. május 24–1874. augustus 14.

Ülésnapok - 1872-70

LXX. ORSZÁGOS ÜLÉS. 73 Pallavicini Ede őrgr. jegyző (olvassa a jelentési). Elnök: Méltóztassanak a méltóságos fő­rendek mindenek előtt nyilatkozni a felett, vájjon az államköltségvetésről szóló törvényjavaslatot áía­lánosságban a részletes vita alapjául elfogadják-e vagy nem ? Zichy Ferencz gr.: Nagyméltóságú elnök, méltóságos főrendek! Jelen pénzviszonyaink zi­lált állapota kötelességünkké teve a mélt. főrendek által kiküldölt pénzügyi bizottságban a legnagyobb szorgalommal, a legnagyobb elővigyázattal meg­tenni az előleges vizsgálatot az elénk terjesztett államháztartási költségvetésre nézve. Élnem kerül­hette e tekintetben figyel műnket, és ez némi meg­nyugtatásunkra szolgál, miszerint államháztartá­sunknak ugy szólván minden administrationalis ágában oly nemű megtakarításokat láttunk alkal­mazva, melyeket az ezelőtti években üdvözölni képesek nem-voltunk, de c törekvésnek legkövet­kezetesebb keresztül vitele mellett mindazonáltal még sem sikerült a rendes kiadásokat a rendes jövedelmi forrásokkal fedezhetni, hanem még a rendes kiadások fedezése végett is pénzmüvele­tekre szorult az állam. A pénzügyi bizottság felfogása szerint az államháztartásnak legfőbb szüksége abban állana, miszerint normális viszonyok állíttassanak elő, s hogy ezen normális állapotok normális budgeten alapulnának. De ezt sem maga a kormány, sem maga a törvényhozás nem fogja tehetni a nélkül, hogy a nemzet és az összes ország által teljes határozott akarattal ne támogattatnék, még pedig ezen normális állapotok csak ugy fognak előáll­hatni, ha az államháztartás rendes és rendkívüli kiadásai között oly lényeges különbséget teszünk, hogy a rendes kiadások közzé soroztassék mind­az, a mi habár különféle magasságban is, de mind­azonáltal évenként előáll és hosszú évek során át ismétlődik. Ha ezen megkülönböztetés a leg­nagyobb szigorral meg nem történik, igen köny­nyen előfordulhat azon eset, hogy önámitások­nak és tévedéseknek tennők ki magunkat. E tekintetben sajnálattal kénytelen kimon­dani a bizottság, miszerint e szabály, ez eszme vas következetességgel jelen államháztartásunk elő­irányzatának kivitelében alkalmazva nem volt. FÜREÄ'DI NAPLÓ 1872/75 II. A rendkívüli kiadásoknak abban áll legin­kább természete, miszerint azokat hasznos, és dúsan kamatozó beruházásoknak lehet tekinteni. | Az ilyen beruházásokra, ha az állam rendkívüli forrásokhoz folyamodik is és különösen pénzmű­veleteket vesz igénybe, az állam hitelét semmi tekintetben nem csökkenti, különösen ha ezen pénz­műveletek alkalmas időben létesíttetnek. Egészen máskép áll a dolog, ha a rendes kiadásoknak fe­dezete a rendes bevételek forrásából ki nem telik ; ekkor bizonyára az efféle pénzmiiveletet csak az ország hitelének legnagyobb koczkáztatásával ér­hető el. Ez bizonyítja, hogy miért fordítandó oly nagy gond azon elkülönítése, mely államháztartásunk rendes és rendkívüli tételei közt kívánatos. A rész­letekbe bocsátkozva különös figyelmet fordított a pénzügyi bizottság a systemára és azon költségekre, melyek azzal összekötve vannak. Bocsánatot kérek a méltóságos főrendektől, hogy e tárgyban kevéssé terjedelmesebben szól­hassak ; mert a tárgyhoz fontosságánál és ugy ki­terjedésénél fogva csak fölületesen valamit mon­dani, inkább kár mint hasznos. Engedelmet kérek tehát, hogy igénybe vegyem a mélt. főrendek türel­mét. (Halljuk!) Felfogom a fonalat itt, a hol azt 1870-ben elejtettem, 1870-ben, midőn államháztar­tásunk előirányzatát vizsgálat alá vettük, köteles­ségemnek éreztem a vasutak dolgában fölszólalni, és némely állításokat koezkáztatni, a melyekre a kormánytól feleletet is nyertem. Különösen károsnak véltem azt, hogy az or­szágban egyszerre többféle rendszer kerekedett fölül és igy több rendszernek káros következései egy­szerre elárasztották az országot. Ent.i. czélszerübb­nek tartottam volna vagy a kamatbiztosiíási elvet vagy az állam költségén építendő elvet a vasutak dol­gában keresztülvinni. Deczélszerübbnek találtatott mind a két systemát alkalmazásba hozni, még pedig igen nagy mértékben. Ennek következménye az lön, hogy az állam magamagának káros coiicur­rentiát csinált és fölötte fölverte a szükséges építési anyagok árát és az építést magát, a mely Magyar­országon azelőtt igaz olcsó volt, nagyon megdrágí­totta; de még inkább tekintetbe veendő, hogy az intelligentia, mely azelőtt is minden rósz követ­keztetés és bal magyarázatok következtében mellőztetett, e tekintetben igen gyér volt, és a tö­10

Next

/
Thumbnails
Contents