Főrendiházi napló, 1872. II. kötet • 1873. május 24–1874. augustus 14.

Ülésnapok - 1872-67

LXVII. ORSZÁGOS ÜLÉS. 61 arról, hogy ezekre a katasteri munkálatokra nagy a, szükség. Nagy terheket csak akkor viselhetünk el könnyen, ha azok egyenlően lesznek felosztva, a mit ilyen felmérések nélkül eszközölni nem lehet. Miután e felmérés először nem kerül épen oly tetemes sommába, mert már az országnak hegyesebb és azon vidékein, a melyekre nézve a felmérés nehezebb volt, mír megtörtént: és a mely rész legtöbb költségbe és munkába kerül, valami 2200 mfld már fel van mérve, nagyon károsnak és sajnosnak találnám, ha a még eddig fel nem mért róna és többi vi lékek nem méretnének fel s az egész eddig megtörtént munkálat minden ok nélkül használatlanul maradna. Ez egy o'y munka, melynél a költség örök időkre tar!; és melynél mindig ujolag csak az ujabb becslésekre van szükség. En ezen törvényjavaslatot pártolom skárosnak tartanám, ha miután már ennyire jutottunk a felmérésekkel, azokat most félbeszakitanók s a katasteri felmérések és térképek nem készíttetnének el az egész o.szág számára, hogy az adókivetés alapját képezhessék. Én azért a törvényjavaslatot átalánosságban elfogadom. (Helyeslés.) Tomssich István főmérnök, a kormány képviselője : Nagyméltóságú elnök ur, méltóságos főrendek! Bátorkodom a törvényjavaslat átalános védelmére egy pár szót felhozni. Mindenek előtt hangsúlyozzuk minden oldalról, hogy a jelen pénzügyi helyzet és terheink közepette egyik mód a kibontakozásra, — habár nem a legrövidebb, — az adó helyesebb szabályozása. Már most mi alapon szabályoztassék az adó helyesen, mily alap vétessék annak helyes elosztására, mily eredményt várhatunk egy bizonyos cyclus után, hogyba mindezek alapja: a terület mennyisége és a míveleti ágak minősége csalhatatlanul megnyugtató modorban nincs megállapítva ? Hiszen ha provisorius munkálatok elegendők volnának e czélra, akkor meg lehetnénk elégedve az adó provisoriummal is, de ennek hézagai, mint tudjuk, oly rémségesek, hogy a reclamatiók, kifogások s egyéb más hiányokból eredő költségek a legnagyobb mértékig fokozódtak és utoljára odáig fejlődhetik a bizonytalanság diaosa, hogy sem a megadózó, sem a megadózott abban zsinórmértékre nem talál. Ez történnék, hogy ha a katasteri felméréseknél nem homogén elemek is belevegyittetnének, s részben katastrális. részben commassationalis alapon próbáltatnék az adókivetés kidolgoztatni. Bátor vagyok felemlíteni itt ismét azt, a mit szerencsém volt már a bizottságban is felhozni, hogy minden commassationalis munkának meg van a maga czéljíi, melynek tisztán localis jelentősége van, mig a katasteri felmérésnek, a mint az az indokolásban is ki van emelve, főjelleme, hogy összefüggőleg és egy rendszerben történik, és az ország biztosíttatik az iránt, hogy az ország területén egy talpalattnyi föld sem vehető ki az adóalap alól. Ezt csak egy oly munkálat, mely sine distinctione végig megy az ország területén, biztosíthatja. A commassationalis munkánál a pillanatnyi érdek, az elérendő czélok adják meg a zsinórmértéket s ennél számtalan határok felméretlenül maradnak. Hivatkozom az erdőterületekre, az árvíz által elborított területekre; ezerekre meg ezerakre mennek azon holdak és habár egyenkint keveseknek is látszanak, de sokszorozva az országban előforduló esetek számával, képzelhetlen nagy területeket képeznek, a melyek nem adóznak. Ezt a hiányt pótolni végleg, tökéletesen meghihető, technikailag megnyugtató modorban van hivatva a kataster. Látván, hogy nagyméltóságtok talán nincsenek kellőképen tájékozva, meg kell jegyeznem, hogy ezen munkálatok az ország nagy részében végre vannak hajtva és ezen törvényjavaslatnak nem más a czélja és feladata, mint hogy azon munkálatok, melyek eddig ugy szólván csak rendeleti úton s egy idegen, tehát jóformán gyűlölt testület által végeztettek, a törvények paizsa alá helyeztessenek; czélja és feladata továbbá, hogy katastráltassék az ország területérnek még fenmaradt része, a rónaság, melyre nézve az adóalap az adó kiigazítása alkalmával kétségkívül a legtöbb facíorral fog neveltetni, mert mig a hegyes vidékeken a műveleti ágak kevés változatnak vannak alávetve, addig a rónán vizek lecsapolása, csatornázás rendkívül sok változást idéznek elő és a mennyivel nagyobb előny kínálkozik a rónán az adóalap jövőjére, annyival könnyebb annak felmérése, mert azon eredmény, mely a hegyes vidékeken történt fölméréssel eléretett, a róna vidékeken aránytalanul kevesebb idő és hasonlithatlanul kevesebb költséggel érethetik el. És hogyha ezen munkálatok jelenleg megakadnának, ha mi ezen állapotot, mely a legszebben indulóban van, egyszerre megzsibbasztanók, az következnék be, hogy a régibb munkálato-