Főrendiházi napló, 1872. I. kötet • 1872. september 3–1873. május 17.
Ülésnapok - 1872-19
XIX. ORSZÁGOS ÜLÉS. 87 postaszerzó'désről szóló törvényjavaslat van. Méltóztassék előbb a ministeri indokolást felolvasni. Vay Béla b. jegyző {olvassa az indokolást). Elnök: Nem ]événátalánosságbaiiészrevétel, határozatul kimondhatom, hogy a máit. főrendek a törvényjavaslatot részletes tárgyalás alapjául elfogadják. Méltóztassék szakaszonként felolvasni a törvényjavaslatot. Vay Béla b. jegyző' (szakaszonként olvassa a törvényjavaslaíot.) Elnök: Ha nincs észrevétel, méltóztassanak azok, kik az imént felolvasott törvényjavaslatot részleteiben is elfogadják, felállani. (Megtörténik.) A inéit, főrendek ennélfogva a Montenegró fejedelmével 1871. május 25-én kötött postaszerződésről szóló törvényjavaslatot ugy átalánosságban, mint részleteiben elfogadják s erről a képviselőházat szokott módon értesíttetni rendelik. Elnök: A mai ülés napirendjén van még Keglevich István gróf indítványának érdemleges tárgyalása. Az indítványtevő tegnap a mai ülésen való megjelenés alól felmentetését kérte sürgős teendői miatt. Értesített aziránt is, hogy miuíáu máikét izben adta elő azon okokat, melyek határozati javaslatának megtételére birták, nyugodtan a ház határozatára bizhatja azt. Prónay Dezső b. jegyző (olvassa a határozati javaslatot). „Felszólitíatik a közlekedésügyi minister azon intézkedések haladéktalan teljesítésére , melyeket szükségeseknek tartand egy kimerítő vasúti törvény mielőbbi létrehozatalára, mely mind az országos vasúthálózat tervezését, mind az egyes vonalok építésének engedélyezését rendszeresítse." Tisza Lajos közlekedésügyi minister: Nagyméltóságú elnök ur, méltóságos főrendek! Azon esetben, ha a nagyméltóságú főrendek magukévá tennék e határozatot, oly határozat hozatnék, melynek alapján a közlekedésügyi minister felszólittatnék <xz itt előaorolt teendők megtételére. Előrebocsátom, hogy valahányszor a nagyméltóságú főrendi ház az én tárezámra vonatkozólag határozatot hozni, és azt velem közöltetni méltóztatik, bizonynyal kölelességszerüleg arra fog az engem ösztönözni, hogy a nagyméltóságú főrendeknek kifejezett akaratát beható tárgyalás és minélelébbi elintézés alá vegyem. E tekintetben tehát ezen határozat ellen természetesen kifogásom nem lehet; hanem bátor vagyok arra figyelmeztetni, hogy tulaj donképen ezen esetben ezen határozni meghozatala felesleges volna. Ugyanis már régebben érzem mindannak szükségét, mi ezen indítványban foglaltatik, — és ennélfogva nem mulasztottam el akkor, mikor a közlekedési ügyek vezetését szerencsés voltam átvenni, rögtön megtenni a lépéseket az iránt, hogy azon intézkedések mentül hamarább megtétessenek, a törvényhozás elé hozassanak, hogy ezen irányban a törvényhozás határozhasson. Ha daczára annak, hogy elmúlt esztendeje, mióta ezen tárgygyal foglalkozom, még a törvényhozás elé ez iránt előterjesztésem be nem érkezett, ennek oka abban keresendő, hogy nálunk még inkább mint más államokban, — sőt azt hiszem, bárhol — lehetetlen az, hogy valamely tárczának vezetője, valamely minister kizárólag folytonosan egy tárgygyal foglalkozzék; de ezenkívül oka abban keresendő, hogy az ilyen mélyen beható törvény iránt nem tartanám helyesnek a javaslatot elébb beterjeszteni, mig mindazon arra vonatkozó adatot, melyekből a készülendő törvényjavaslatot én magam leszek képes indokolni, és a melyek folytán, a törvényhozás e törvényjavaslat megalkotásához hozzájárulhat, előterjeszthetném. Már pedig azok igen sokoldalúak, és igen nehezen beszerezhetők, részben nálunk, hol az adatgyűjtés hosszú évek sorára vissza nem vihető, s így kénytelen vagyok a törvényhozás elnézését kérni, hogy a kellő idő azok beszerzésére megadassék. Különben a mi vasit;hálózatunk megállapítását illeti, élénkén érzem annak szükségét magamis; azonban nem tartom helyesnek, nem tartanám egészen alaposnak erre vonatkozólag azon határozatot, hogy az egyátalában többi közlekedési eszközeink hálózatától elkülönítve határoztassék el. Hasonlóképen nem elég a hálózatot megállapítanunk — nevezzük azt: közlekedési eszközeink hálózatának és nem kizárólag vasúti hálózatnak; hanem igenis akkor gondoskodnunk kell arról is, mi módozat szerint létesíttessenek és miképen tartassanak fenn közlekedési eszközeink. Méltóztatnak tudni, hogy az igen mélyen behat az utfentartás- és az eddig úgynevezett közmunkatörvénybe. Mindezen dolgok szerintem a nélkül, hogy ugy mondjam, a sötétben tapogatózzunk, csak együttcsen lesznek végleg megoldhatók. Mindezekre nézve
