Főrendiházi napló, 1872. I. kötet • 1872. september 3–1873. május 17.

Ülésnapok - 1872-14

G4 XIV. ORSZÁGOS ÜLÉS. nalat megbíráljam, első lenne megvizsgáhri, hogy alkalmazhatók-e ezen elvek, hogy azon vasúti tervezetben nem létezik-e valami nagy akadály. Ezt mi most meg nem bírálhatjuk, mert ha egy vagy más részről történnek is nyilatkozatok ezen vasutak ellen, miután szokás szerint hozzánk csak az utolsó 48 órában jönnek át a javaslatok, mi azokat nem ismerhetjük s anélkül, hogy azon elveket, melyek szerint építtetni szándékoltatik, s a nélkül, hogy czéljait indokait ismernők, kénytelenek vagyunk azokat tárgyalni. Azt hiszem, hogy a mostani országgyűlés összejövetele előtt elég idő lett volna arra, hogy a közlekedési ministerium egy törvényjavaslatot adjon be, a mely pótolná az utolsó évek mulasztásait s megállapítaná a vasúti hálózat elveit és létesítene egy vasúti törvényt, mely megállapítaná azon feltételeket, a melyek alatt akár adómentes, akár a nélküli vasutak építendők. Akkor az ilyen vasutak engedélyezése ellen, azt hiszem a törvényhozásnál nem lenne semmi kifogás, hanem örömmel üdvözölnők, és alkalmaznék minden egyes esetben. De —mondom — ez mindeddig nem történvén meg, alig bírálhatjuk meg ezen törvényjavaslatot is. Azon rendszerhiány, mely 5 év óta uralkodik, még az első közlekedési miuisterium alatt nem létezett, mert akkor hajói emlékezem, volt egy országos vasut-tervezet — nem tudom ugyan, ki készítette és milyen volt — közöltetett is a törvényhatóságokkal, — természetesen eredménv nélkül — de csakhamar elenyészett azon jó akarat, a mely azon irányban mutatkozott, hogy rendszert hozzunk be a dologba, és menüéi több vasutunk épül, annál több rendszertelenséget tapasztaltunk az építésnél. Ezen igen sajnos eljárás következése, hogy Ítéletet mondani vagyunk hivatva, a nélkül, hogy birnók az adatokat, a melyekből a megállapított elvek szerinti építést megbirálhatnók. Ezen vasutaknak egyike, a Sopron-Ebeuíürton át az ország határszéléig menő vasút ellen átalánosságban azt hiszem, semmi kifogás nem lehet, mivel ennek czélja, •— melyet én is igen helyeslek, igaz, hogy épen ezt nem hozza fel a ministeri indokolás — Pestet a legrövidebb utón összekötni a nyugati gabonafogyasztó országokkal: Francziaországgal és Svájezezal. Ez ellen semmi kifogás sem lehet, sőt ellenkezőleg helyeselni kell. A vonal különben is rövid és legfölebb az iránt lehet észrevételt tenni, hogy nagyon is magasra számíttatik az építkezési tőke, habár az is igaz, hogy az építkezési költségek évről évre növekednek. De eddig mégis alig került egy elsőrendű vonal többe az országnak. Ezt pedig elsőrendű vonalnak jelenleg nem tekinthetem, kivált azért nem, mert mint elsőrendű vonal nem is forgalmi tekintetből bizonyittatik; hanem különösen azért építtetik, hogy a dunántúli kivitelt, nem pedig az alföld és a Bánság búzáját legyen hivatva kiszálíitani. Ha ez utóbbi áll, akkor nem lehet ekeue lényeges kifogást tenni. A másik vasút az, mely Sopronnál kezdődik, azután Pozsonynál a Dunát áthidalván, Lundenburg fd'.é megy, ezenkívül pedig észak fülé a Várvölgyön át Zsolnáig, kezet nyújtván a — nem tudom — talán már épülő nyitrai vasútnak. Ezen vonalra nézve, megvallom, nem igen látom indokolva építését mint elsőrendű vasutét. A vállalkozók ugyan azt állítják, hogy jövedelmező lesz és azt kell hinnem, hogy várnak is tőle jövedelmet. Nem közöltetvén azonban velünk főczélja, iránya, elevenítő elve, supposifiókba kell bocsátkoznom. Fel kell tennem, hogy az ország terményeinek kivitelét fogja eszközölni', s a gabonacserét az északi tartományok és Magyarország közt elvállalni, azaz a sopron-oderbergi vonal lenne az egyik, a sopronlundeuburgi vonal pedig a másik irány, mely a gabona-szállításra szolgálna; és ha létre jön valaha a nyitrai vasút, akkor a harmadik irány Pest-Lundenburglesz. Azonban miután szakértő nem vagyok, mind a bárom irányt nem bírálhatom meg üzleti szempontból, és csak azon átalános aggályt fejezem ki, hogy nem hiszem, hogy a forgalom a sopronyoderbergi irányban, úgyszintén a sopron-lundenburgi irányban is olyau nagy fogna lenni, mely egy elsőrendű vasutat indokolna. A sopron-pozsonyi részről nem kell szólnom, miután ott nagy helyi forgalom nincs ; a Dunának Pozsonynál történendő áthidalása pedig igen költséges lesz. Ep ugy költséges lesz a Lundenburg felé menő vonal is, mivel egy hegységen megy át. A vonal többi részei: a soproni és vágvölgyi vonalok építése egyszerű, úgyszintén könnyű a nagyszombati lóvonatu vasút átalakítása. E tekintetben tehát nincs észrevétel. A helyi forgalom nemcsak ezen vonalnál, de egyátalában azon 400 négyszögmérföldön, a hol vasút nincs, nem fog mutatkozni és igy ott egyetlen egy vonal sincs, melyen elsőrendű vasútra szükséges forgalom előrelátható, feltételezhető volna.