Főrendiházi napló, 1872. I. kötet • 1872. september 3–1873. május 17.
Ülésnapok - 1872-8
VIII. ORSZÁGOS ÜLÉS. 25 mit ő óhajt, mert az úgy szól: a „szomszédállamokkal és a német birodalommal." Szécsen Antal gr,: Én igen méltánylom azon indokokat, melyek Keglevich Béla t. barátomat azon indítvány előterjesztésére bírták, mindazonáltal épen ezen esetben azt hiszem, hogy a külügyekre vonatkozó passusnak szabatosabb, részletesebb kifejezését adni, a nélkül, hogy ez a külügyekre vonatkozó vitát megelőzte volna — a czéluak és a főrendi ház hivatásának meg nem felel. — Én hivatkozom arra, hogy azon időben, midőn a monarchiának a külállamok iránti állása a háború kezdetén még kétséges volt, épen az én csekély személyem volt az, a ki hangsúlyoztam e házban a külállamokkal való jó és barátságos viszony föntartását és a német birodalommal való jó barátságot. Sokkal igénytelenebb az én állásom, mintsem ennek akármily jelentőséget tulajdonítanék, csak azt akartam még megemlíteni, hogy ebbeli nézetem a wörthi csatát megelőzte és nem követte, a mi nézetein őszinteségének és alaposságának talán némi támogatásául szolgál. Mindazáltal azt hiszem, hogy a mostani viszonyok közt s egyátalán nem is a mostani, hanem átalában a külügyek parlamentaris tárgyalásának modorát tekintve, épen ha átalános békéről van szó, a hangsúlyt és accentust kiválóan egy államra fektetni épen az átalános béke eszméjének nem felel meg egészen. Lehet hogy t. barátom némileg az elmúlt idők benyomása alatt áll, a hol a német birodalom iránti barátságos viszony kétesnek mutatkozott s talán szükséges lett volna emez érzelmeket épen ezen birodalom irányában hangsúlyozni; jelenleg azonban, midőn a körülmények e tekintetben megváltoztak, midőn egyátalán nincs semmi okunk feltenni, hogy a német birodalommal barátságos viszonyban nem állunk, ezen kiváló kijelentést részemről legalább feleslegesnek tartom, s azért a felirati javaslatnak eredeti szerkezetéhez ragaszkodom. {Helyeslés.) Károlyi Sándor gróf: Nagymélt. elnök ur, mélt. főrendek! A most hallott szavakra vonatkozólag bátorkodom mégis azon körülményt felemlíteni, hogy a mint a kir. leirat hozzánk érkezett, azonnal nevezetes események történtek Európában, a melyeknek tökéletes elmellőzését a mi válaszfeliratunkban indokoltan alig lehet kívánni. Nevezetesen a berlini összejövetel mindnyájunk előtt ismert oly PÖBEKDl NAPLÓ 18«/, 5 . I. körülmény, melyet felemlíteni szükségesnek tartok, s pedig azon alakban, a melyben épen a módositvány tartalmazza, azért, mert ujabb elismerés az és helyeslés, a mely a kormánynak eljárását^ megerősíti. Kívánnám tehát, hogy a módositvány, melyet Keglevich Béla gróf benyújtott, elfogadtatnék; még pedig azon egy kikötéssel fogadnám el, hogyha azon szavak, a melyeket gróf Szécsen Antal ő excja nem helyeselt, t. i. különös kiemelése a német birodalommali barátságos viszonyunknak, — kimaradna, mert magam is azt tartom, hogy midőn egyátalán a barátsági viszonyunkat akarjuk hangoztatni egész Európával s a szomszéd államokkal, a mint az indítvány is mondja, akkor az által, hogy valamely államot a többinél még különösebben kiemelünk, a többiek iránti viszonyunkat talán gyengültebb színben fogná előtüntetni. Én tehát az indítvány elfogadása mellett szavazok, ama két szónak, t. i. a „német birodalommal" kihagyásával. Elnök: Ez tehát almódositvány Keglevich gróf módositványához. Méltóztassanak azok, a kik a Keglevich Béla gróf által benyújtott eredeti módositvány t elfogadják, felállani. (Megtörténik.) A többség nem fogadta el. Méltóztassanak most felállani azok, akik Károlyi Sándor gróf azon módositványát fogadják el miszerint eszavak : „és a német birodalommal" kimaradjanak. Szécsen Antal gróf: Kérem még egyszer felolvastatni az almódositványt. Zichy Viktor jegyző (olvassa Károlyi Sándor gróf almódositványát). Elnök: Gróf Károlyi Sándor almódositványa szerint tehát a módositványból e kifejezés: „a német birodalommal" kimaradna. Méltóztassanak tehát azok, a kik ezen almódositványt elfogadják, azt felállásuk által nyilvánítani. (Megtörténik.) A többség elfogadja az almódositványt. Következik a 2-ik kikezdés. Pallavicini Ede őrgróf jegyző (olvassa a 2-ik kikezdést). Eötvös Dénes b.: Nagyméltóságú elnök, méltóságos főrendek! E kikezdés bár hosszú, de azért még sem találom eléggé praecisuek, világosnak, bátor vagyok tehát egy módositványt beadni, mely sokkal világosabban és egyszerűbben fejezné 4
