Főrendiházi napló, 1872. I. kötet • 1872. september 3–1873. május 17.

Ülésnapok - 1872-8

VIII. ORSZÁGOS ÜLÉS. 19 téren, a eonerét esetek körül csakhamar ki fog törni. És azért talán czélszerütlen is lenne, tárgy nélkül abstract vitákat előidézni. Ennélfogva őszinte örömmel üdvözlöm azon bizottságot, mely ily javaslatot tudott előhozni, mely 100 párt közt is mindegyik által elfogadható volna, és azt elfogadom a részletes vita alapjául, fentartván magamnak a tárgyalás alkalmával némely módosítást indítványozhatni. {Helyeslés.) Inkey Nándor horv-szlavon-dalmátországi főrendi tag: Nagyméltóságú elnök ur, mélt. főrendek! A ház asztalán fekvő felirati javaslatot átalánosságban elfogadom, kötelességemnek tartom mint horvát-szlavon-dalmátországi képviselő a részletes tárgyalásnál észrevételeimet megtenni. Eötvös Dénes b. : Nagyméltóságú elnök ur, mélt. főrendek ! Ő császári és kir. ap. Felségének kegyelmes trónbeszédében felszólittätik az országgyűlés, hogy számos igen üdvös és hasznos törvényjavaslatnak minélelöbbi életbe léptetését kieszközölni, és ebben ő Felségét elősegíteni igyekezzék, Én megvallom, hogy a trónbeszédre csak nagyon rövid feleletet kívántam volna adni, melyben ő Felségének irányunkban viseltető atyáskodó érzelmeitmegköszönve, azon igéret terjesztetett volna j elő, hogy az országgyűlés mindent el fog követni, hogy a legfelsőbb trónbeszédbsn jelzett teendők j minél előbb életbe léptettessenek, és törvényes erőre ( emelkedjenek. Miután azonban a méltóságos főrendi ház feliratának elkészítésére kiküldött bizottság egy hoszszú feliratot javasol ő cs. és kir. ap. Felségéhez intézni, mely javaslatnak némely pontja oly styláris szerkezettel bir, melylyel én egyetérteni nem tudok, polgári kötelességemnek tartom, hogy annak idejében azokra nézve a maga m indítványát megtegyem. Egyébiránt ami magát ő Felségének trónbeszédét illeti, az iránt nekem legkisebb észrevételem sincs. Csak egyetlen szakasz van, melyet mégis érintetlenül hagyni nem akarok, és ez azon szakasz, a hol ő Felsége azt mondja : „a kolozsvári egyetem és a Ludovica-akadémia felállítására vonatkozó törvényjavaslatok a múlt országgyűlésen nem tárgyaltathatván, a nevezett országos tanintézetek felállításának siettetése tekintetéből ideiglenes intézkedésekre hatalmaztuk fel kormányunkat, meghagyván egyszersmind az érintett törvényjavaslatoknak ujelágaz országgyűlés elé terjesztését." A mi ezen pontot illeti, főleg, ha tekintetbe veszem az országnak felvirulását, melyet kénytelen vagyok elismerni, — mert nem tartozom azok közé, kik a jelenlegi kormánynak bizalmatlanságot szavaznak, — azt hiszem, hogy azt a nélkül hagyni, hogy valaki megérintse a felsőházban, nem lehet, azon véleményben levén, hogy a legnagyobb tiszteletre, becsülésre teszik magokat a kormányférfiak az által érdemessé, ha felelősségek alatt a hazára, nézve üdvös és hasznos dolgokat léptetnek életbe. De épen ezért azt gondolom, hogy az ily tetteknél a parlamentáris kormány szellemével ellenkezik az, ha ő Felségének megbízására történik hivatkozás, mert ilyen dolgot a felelős ministeriumnak és minden egyes ministernek saját felelősségére kell megtennie. Ezt pedig azért is meg kell érinteni, mivel a trónbeszédnek illető helyén ezen kifejezés fordul elő: „a törvényjavaslatok ujolag az országgyűlés elé fognak terjesztetni, mit ügy is lehetne érteni, mintha, miután már valami létrehozatott, miután már a költségek megtétettek, csak akkor kellene azt az országgyűlés elé terjeszteni. Egyébiránt a feliratot egész terjedelmében elfogadom. Vay Lajos b.: Nagyméltóságú elnök ur, méltóságos főrendek! Ugy látszik a felirat indokolásából, hogy azon küldöttség, mely azt készitette, kizárólag azt tartotta feladatának, hogy mindazon pontokra, melyeket a legmagasabb trónbeszéd tartalmaz, válaszoljon. E tekintetben megvallom, legkisebb kifogásom nincsen a feliratra nézve. Meggyőződésem szerint a felirat nem csak választ képez a trónbeszédre, hanem ez azon okmány, melyben a felsőháznak is joga van mintegy kezdeményezéssel élni és óhajtásainak kifejezést adni. Nem akarok abba bocsátkozni, hogy a kezdeményezés jogát miképen gyakorolhatja máskép is a felsőház, hanem mégis kénytelen vagyok azt állítani, hogy gyakorlatilag inkább az alsóház gyakorolja ezt. Annálfogva én ott, hol e joggal élhetek, arról lemondani nem akarok. Mondatott ugyan, hogy azokon kívül, miket a trónbeszéd tartalmaz, most még szükségtelen másra is terjeszkedni, de én azt hiszem, hogy igen is oly dús tartalmú a trónbeszéd, hogy midőn én uj hozzátételt indítványozok, még