Főrendiházi napló, 1872. I. kötet • 1872. september 3–1873. május 17.
Ülésnapok - 1872-28
XXVIII. ORSZÁGOS ÜLÉS. 131 utolsó javaslataiban elégségesnek vélte a községek fentartására nézve a belsőséget s e tekintetben találkozott a mélt. főrendek ebbeli véleményével. A kérdés tehát jelenleg még csak abban áll. vájjon külsőség adassék-e a határozott időre kötött szerződési! telepitvényeseknek. vagy ne? Ezen éles ellentétben látszó véleménykülönbségben azonban vannak némi érintkezési pontok, (Halljuk!) t. i. a képviselőház a maga részéről is mindannyiszor hangsúlyozta a tulajdon szentségének elvét, mindannyiszor kijelentette, hogy azt inkább megszorítani és korlátozni nem kívánja, mint azt a közérdek sürgősen követeli. A közérdek sürgős követelményének tartja azonban bizonyos külsőségnek megadá-át. azelőtt tíz, most négy holdét. A mélt. főrendek mindannyiszor, valamint a jogügyi bizottság jelentésében most is teszi, kiemelték az elvnek szentségét, és kijelentették, hogy nem a külsőségnek mennyisége, nem az anyagi kérdés az, mely őket akadályozza, (Helyeslés) hogy a képviselőház véleményéhez járuljanak, hanem az elvnek szentsége, s igy implicite elismerték, hogy ha az elv szentsége mellett valami más utaí-módot lehetne találni, azt nem utasítanák vissza, sőt elfogadni hajlandók lennének. En egy módját látom annak, hogy mind a képviselőház azon kívánsága, hogy a 4 holdnyi birtok által a telepitvény eseknek fenmaradása és létele hizíosittassék, lehetővé tétessék; mind pedig a mélt. főrendeknek a tulajdon szentségére fektetett eddigi elvi megállapodása egészen érintetlenül maradjon. (Halljuk f) Ez pedig abban áll, hogy a határozott időre kötött szerződésű telepitvényekre nézve ezen ügynek tisztázása bizonyos zárhatáridő kitűzésével, pl. két év alatt, bizassék a földtulajdonos cs a telepitvényeseknek szabad egyezkedésére. Egyezkedjenek önmagok között, a földtulajdonos a telepitvény essél, kössék meg a szerződést azon viszony iránt, a melyet szabályozni óhajtanak és kivannak. Ha azonban ez nem sikerülne, ha a telepitvényesek nem tudnának egyezni a földtulajdonossal, habár az nekik felajánlana 4 hold földet, akkor építkezései és beruházásai megtérítése mellett a kihelyezésnek legyen helye és a telepitvényes magának tulajdonítsa azt, hogy a földesúrral, habár elfogadható egyezményt ajánlott, megegyezni nem tudott. Ellenkező esetben, ha a földesúr nem tartaná érdekeivel összeegyeztethetőnek, hogy legalább 4 holdat adjon, ha ezen alapon nem akarna egyezkedni telepitvénycsével, akkor az építkezés és beruházások kifizetése mellett a telepitvényesnek a kincstár nyujtandja illő és méltányos ár mellett azon alapot, mely az ő további fenmaradását lehetővé teszi. így egyrészt meg volna óva a tulajdonjog szentsége, mert kényszer nem gyakoroltatnék a földesúron, másrészt mód is nyújtatnék arra hogy a telepitvényes fentartásának biztosítását lelje, és pedig oly módon, mely a kincstári földeknek értékét is alkalmas némi tekintetben emelni. En azt hiszem, hogy a kölcsönös érdeknél fogva legtöbb esetben e viszony egyezkedés utján rendezhetővé lesz, ritkák lesznek azon esetek, hol a törvényben is meghatározandó időben nem sikerttlend az egyesség. Ha azonban nem sikerülne, és pedig a földesúr vonakodásánál fogva, akkor meglenne az expediens, melyet a kincstári földeken történendő megtelepítésre nézve megérintettem. Nagyméltóságú főrendek! Meggyőződésem, hogy alkotmányos országban, hol különböző tényezők folynak be a törvények alkotásába, ezek több esetben csak compromissum, egyezkedés utján jöhetnek létre, a hol tehát elvek feláldozása nem kivántatik, hanem az elvnek lehető fentartása mellett oly módja kínálkozik valamely kérdés megoldásának, a mely az eltérő vélemények összeegyeztetésén alapszik, ott azt elfogadni, nézetem szerint, a bölcsesség, ezélszerüség követelménye. Nem kétkedem, hogy a mélt. főrendek bölcsességöknél fogva, e kérdésben is meg fogják találni azon utat, a mely, mig az elveket épségben fentartja, a gyakorlati megoldásnak lehetőségét egyengetni fogja, és ennélfogva a mennyiben hajlandók nem lennének a képviselőház törvényjavaslatához hozzájárulni, az általam inditványózott és a kormány álláspontjával megegyező javaslatot figyel mökbe ajánlani bátorkodom. (Elénk helyeslés/) Eötvös Dénes b.: Nagyméltóságú elnök, mélt. főrendek! Megvallom, hogy a jelen tárgya lás alatt lévő törvényjavaslathoz csak bizonyos aggodalommal járulhatok, mert ha e törvényjavaslat praecedensül akar szolgálni arra, hogy a szegényebb sorsú emberek szerződéseik megtartására ne köteleztessenek, s ha azon birtokot, melyet bizonyos kiszabott feltételek mellett ideiglen hasz17*
