Főrendiházi napló, 1872. I. kötet • 1872. september 3–1873. május 17.
Ülésnapok - 1872-28
J32 XXVUL ORSZÁGOS ULES. nálhattak, most annál a maguk részérea tulajdonjogot kierőszakolhatják, ha erre akar praececlenst alkotni az előttem fekvő törvényjavaslat, ugy én a tulajdonjogra nézve e törvényjavaslatot veszélyesnek találnám, és ezen törvényjavaslatot igen szerencsétlen törvényjavaslatnak tartanám. De ha csak opportunitásról van szó, babáién megvallom, hogy a czélszerüségi elvnek nem vagyok barátja s átalában azt tapasztaltam, hogy a törvények megtartása a legopportunusabb, mindazonáltal , miután már mind a szőlő váltságnál, mind a kisajátítási fövényekben korlátoztuk a tulajdonjogot, azt gondolom, hogy aat megtehetnők most itt is, hol arról van szó, hogy számos és bizonyos helyeken meghonosult család tűzhelyét ne legyen kénytelen odahagyni, hogy egy egész vidék, a mely jelenleg munkás kezekben szűkölködik, ne legyen ebben megszorulva. Az által pedig, hogy a méltóságos főrendek bizottsága a jelen esetben a belső telkeket a telepitvényesek részére biztosítja, már maga is eltérvén a szigorú és törvényes elvtől, én abban, hogy egy vagy több hold adatik-e a telepitvényeseknek, nem látok semmi lényeges különbséget, De egyébiránt, miután ezen törvény 5. §-a azt mondja, bogy a „valódi értékének megfelelő ár" fizetendő, továbbá miután aziránt aggodalmat emelni sehol sem hallottam, hogy a földtulajdonosok méltányos kárpótlást ne kapnának; továbbá azért, hogy végre e kérdés megoldása által a felizgatott kedélyek lecsillapodjanak, a minek pedig törvényhozónak szintén szivén kell feküdnie, miután továbbá kilátásba vau, hogy nem sokára alkottatni fog egy törvény, mely az ily bérletnél meghatározza azt, hogy lehet e bérletet eszközölni a nélkül, hogy a szerződés által a tulajdonjog legkisebb csorbát is szeuvedjeti, továbbá, mivel én azon véleményben vagyok, hogy a főrendi háznak kötelessége és feladata az, hogy semmi oly törvényjavaslatot ne bocsásson keresztül, a mely a hazára nézve károsnak és veszélyesnek látszik lenni, mig ellenkezőleg mindig örülök azon, ha a képviselőházzal egyetérthetünk: én az előttünk fekvő törvényjavaslatot átalánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadom. [Helyeslés.) Rhédey Lajos gr.: Nagyméltóságú elnök úr, mélt. főrendek! Egy régi törvényünk az egyezséget illetőleg azt mondja, hogy: Paeta sünt leges, mely mondat az ujabb törvényekből, s ugy latsaik, e törvényjavaslatból is egészen kisiklott. Egyébiránt, ha a telepitvényesek sorsán javítani szándékozunk, fogadjuk el azt, a mit a jogügyi bizottság indítványoz. En azt tartom, hogy a tulajdonosokat a szerződések megszegésével azon birtokuktól, mely saját juk, és a melyet szerződés mellett haszonbérbe adtak, megfosztani nem lehet. Ha megkezdjük, mélt. főrendek, a régi kötelez vények elszakitását, sok, de sokra menő, milliókra menő kiírókat okozhatunk, és hova fog ez menni a végén ? Emlékeztetem a m. főrendeket, méltóztassanak figyelembe venni, azt mondja a nép közmondása, bogy „ha egyszer megkezdik a szalonát, majd rájárnak". Hova fogunk menni ezzel, ennek megítélését a mélt. főrendek bölcsességére bizom. En nem akarom, hogy nálunk is az történjék, a mi Franciaországban történt. En nem akarom a szerződések megszegését, nem akarom, hogy a tulajdonostól birtoka erőszakkal elvétessék, mert később bekövetkezhetnék azon idő, hogy „hodic mihicras tibi" — ma nekem, holnap neked. Elfogadom a jogügyi bizottság véleményével a törvényjavaslatot. Elnök: Ha nincs, ki még szólani kivan . . . Pauler Tivadar: 0 méltóságát a szerződések sértetlenségére vonatkozó megjegyzése következtében bátor vagyok figyelmeztetni arra, hogy a jogügyi bizottság jelentésének második lapján a következők foglaltatnak: Némely ujabb elvek is illő helyen a jelen törvényjavaslatban nyertek alkalmazást, s e részben a jogügyi bizottmány kötelességszerüleg a következőket látja felemlitendőknek: l-ször, hogy a szerződések tiszteletben tartásával a megvásárlási és illetőleg megváltási határidő, a határozott időre kötött szerződésekre nézve mindenkor a szerződési időtartam elteltére való' r tekintettel lett megállapítva (14. §.); 2-szor, hogy a megváltás maga, — mindkét részre nézve a felek kezdeményezésétől tétetett függővé és- a kényszerelj arás csakis a határidők le teltével mintegy a kérdés megoldásának utolsó eszköze vétetik alkalmazásba (9, 14. §§.).
