Főrendiházi napló, 1872. I. kötet • 1872. september 3–1873. május 17.
Ülésnapok - 1872-21
94 XXL ORSZÁGOS ÜLÉS. Iában a rendőrségnek az egész országban államivá való alakítására mintegy irányadó támpontok nyújtatnak. Ezen szempontokat elősorolván, bátor vagyok saját álláspontomra visszatérni. Szerintem e törvényjavaslat két irányra osztható. Egyik az egyesítés és a főváros megalkotása. Ez olyan irány, mely ellen szót emelni nem lehet, melyet mindnyájan üdvözlünk, mert az egyesítéstől azon erkölcsi erőnek minél elébb való biztosítását várjuk, mely annyira kívánatos. Ez az első szempont. A második az, miképen szerveztessék az ország fővárosa. Erre nézve kivált a képviseleti módozatban látom az elvi kérdést rejleni. A legtöbb adófizetők képviselésének elve elvileg itt e törvényjavaslatban sem ejtetett el, mint a többi municipiumnál érvényesíttetett, azonban szerintem az alkui mazás nem a legszerencsésebb. En épen a városi municipiumoknál nagyobb súlyt fektetnék arra, hogy a legtöbb adófizetőknek nagyobb befolyása legyen a municipmm ügyei rendezésére, és hogy ezen befolyás érvényesítése egyenesen az ő körükből eredjen, és ne csak mások szavazatából ruháztassák reájok, mint a rounicipiumok rendezésénél, mert én a legtöbb adót fizetők és a lakosság többi része közt más érdekkapcsolatot ismerek a sík földön, mint a városi municipális életben. Sokkal nagyobbszerű és sokkal tömegesebb az ellentét, mely itt a városi közönség és a legtöbb adót fizetők közt létezik. Ezen befolyás pedig nem annyira részletesitetfc és nem annyira egyéniséghez kötött. Én azt óbajtottam volna, hogy a legtöbb adót fizetők érdekbe vonása kivált azon szempontból, hogy a fővárosok szervezése által a városi legtöbb adófizetőket a városi ügyek iránt közelebbről érdekel-, jük, a városi kormányzat és azon legtöbb adófizetőknek, a városi kormányzat által a közkormányzat iránti érdekeltetése nagyobb mértékben fokoztatnék, mint akkor, ha a befolyás csak választás utján lesz betölthető. Lehet valaki azon nézetben, hogy az helyes felfogása a dolognak, lehet azon nézetben, hogy az átalános választás által, ha az egy bizonyos érdekben a legtöbb adói fizetők közül való választásra szorittatik, ezen czél szintén eléretik; lehetnek a jövő fejlődést illetőleg egy vagy más körben erre nézve aggályok; de én részemről azon egyéni meggyőződésemet és azon aggályokat, melyeket e részben táplálok, alárendelem azon érdeknek, hogy Budapest egy fővárossá egyesittessék és pedig vélem ezt tehetni azért, mert ez nem országos politikai kérdés, mert nem olyan, mely a többi municipium szervezésére ki fog hatni, hanem ez épen csak egy helyhez kötött egyes kérdésnek megoldása. Ily irányban igaz, hogy ezen kérdés megoldása, mert az ország fővárosa rendezéséről van szó, kiváló jelentőséggel bír; ezen tekintet talán arra is indíthatna, hogy nézetemet erősebb indokokkal is támogassam és annak érvényt szerezni igyekezzem, ha ugyan hihetném, hogy a jelen rövid idő alatt is keresztül lehetne vinni. Jelenleg a dolognak ily vagy oly módoni megoldására támpontot nem látok ; megengedem annak lehetőségét, hogy ezen alapon is kedvező fejlődést fog nyerni a municipális élet, és reménylem, hogy ha ez be nem következnék, a törvényhozás nem fogja elmulasztani azon módosítások életbeléptetését, melyeket elvi és gyakorlati szempontból szükségesnek fog látni. En átalában azt tartom, hogy a mélt. főrendek nem annyira arra hivatottak törvényhozási befolyásukban, hogy az egyes szakaszoknak paragrafirozott szabatosságára ügyeljenek, és nem tartom mindenkor a törvényhozás érdekében jónak és czélszerünek a kezökben levő veto-jogot, azaz azon jogot, melynél fogva a törvényeknek érvényre emelését megakadályozhatják, hogy később azokra nézve saját felfogásukat emeljék érvényre. En átalában azt hiszem, hogy e jogot leginkább csak azon esetekben hivatottak érvényre emelni, midőn nagyobb fontosságú, nemzeti, politikai és társadalmi fejlődésről, a nemzetre nézve mélyebbre ható érdekekről van szó. Részemről tehát, — jóllehet a főváros szervezésére nézve egy és más kérdésben eltérő a nézetem, — minthogy nem tisztán objectiv, hanem politikai szempontból is hivatva vagyok a kérdés megoldására szavazni: az előttem fekvő törvényjavaslatot a jogügyi bizottság jelentése szellemében átalánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadom, kijelentem egyúttal, hogy az egyes §-ok módosítását nem óhajtom. (Helyeslés.) Tóth Vilmos belügyininister: Engedjék 1 meg a mélt. főrendek, hogy Eötvös Dénes báró ő méltóságának néhány szóval válaszolhassak. Előttem szóló Zichy Náudor gr. ő méltósága
