Főrendiházi napló, 1872. I. kötet • 1872. september 3–1873. május 17.

Ülésnapok - 1872-21

XXI. ORSZÁGOS ÜLÉS. 95 igen megkönnyítette helyzetemet e tekintetben. A mit a két város egyesítésére nézve mondani akarok, az igen kevésből áll. Eötvös Dénes báró ő méltósága a történelmi fejlődés tiszteletben tartására hivatkozott. Azok után, a miket Zichy Nándor gr. 5 méltósága elmondott, azt vagyok bátor megjegyezni, hogy Magyarországon ily törvényhatóságoknak egyesitése nem uj dolog. Igen sok törvényhatóság egyesittetett már, és azt hiszem, hogy Budapest fővárosoknak egyesitése nem lesz az utolsó; sőt alkalmat veszek kifejezni azon reményemet, hogy rövid idő múlva több eddi;; külön álló kisebb törvényhatóság is egyesittetni fog, és pedig tisztán a helyi administratio érdekében. Eötvös Dénes báró ő méltósága elmondván véleményét a 10 ik §-ra nézve, erre vonatkozólag csak azt vagyok báíor megjegyezni, hogy a municipälis törvénynek illető §-a szerint ezen joggal bir az országban minden kis város és rendezett tanácsú város és azt hiszem, hogy a fővárost sem lehet kevesebb joggal felruházni, mint az ország többi városait. Végre egy fontos pont az, hogy mielőtt a rendőrség az állam kezébe megy«át, arra nézve törvény hozassék. Ennek szükségét magam is érzem, és azt hiszem, hogy épen a rendőrség helyes működésére nézve szükséges az, hogy törvény által szabályoztassék az eljárás, a mely alapját fogja képezni. És e részben megnyugtathatom a mélt. báró urat és a mélt. főrendeket, hogy ugy az állami rendőrség szervezetére, mint a rend őrségi bíráskodásra nézve a törvényjavaslatok máikészen vannak és azt hiszem, hogy még ezen országgyűlés azou helyzetben lesz, hogy azokat tárgyalás alá veheti. Ezeket voltam bátor a mélt. báró urnak megjegyezni, és azok után, mik indokolásomban foglaltatnak, nem marad egyéb hátra, mint kérni a mélt. főrendeket, hogy a törvényjavaslatot a részletes tárgyalás alapjául elfogadni méltóztassanak. [Helyeslés.) Cziráky János gr.: Méltóztassanak megengedni, hogy csak egy észrevételt tegyek. Azt hiszem, hogy az iránt tisztába keli lennünk, hogy mit értünk mi itt az átalános tárgyalás alatt. Ha azt értjük, hogy ezen törvényjavaslatnak irányeszméjét elfogadjuk, nincs észrevételem ; ha azonban az is értetik alatta, hogy egyszersmind az ezen javaslatban foglalt és külön lefektetett elvek is elfogadtatnak, akkor azt hiszem, hogy ez csak a tárgyalás nehezítésére fog szolgálni és azt hiszem, csak ugy járunk el helyesen, ha kimondjuk, hogy átalánosságban elfogadjuk, de a részletekre nézve pálezát nem törünk, mert ha ez mint rendszeres míí adatik elő, az iránt az átalános tárgyalásban nem szeretnék praejudicálni arra nézve, hogy mikor az egyes §-ok előkerülnek, azokra nézve a kinek észrevétele van, előadhassa, mert különben csak zavart idézhetnénk elé. Ennélfogva kérem méltóztassanak kimondani, hogy átalánosságban elfogadjuk a törvényjavaslatot, de szabadságában áll mindenkinek az egyes §-oknäl, midőn azok előkerülnek, — ha észrevétele vagy eltérő vélemén}

T

e van, — azt megtehetni. (Felkiáltások: Ugy is lesz!) Ujfalusy Miklós főispán: Méltóságos főrendek! Azok után, a miket itt gróf Zichy Nándor és a belügyminister ur ma a törvényjavaslatnak támogatására elmondottak, nekem igen kevés mondani valóm van. Azonban legyen szabad, minthogy a históriai előbbi korra történt itt hivatkozás, mely szoros összeköttetésben van Magyarországnak különösen közjogával, e tekintetben némi észrevételt tenni azokra, miket itt báró Eötvös Dénes ur méltóztatott előadni. (Halljuk!) A históriai jognak én is nagy tisztelője vagyok, de tudom, hogy ezen ház annak hasonlag nagy tisztelője volt eleitől kezdve, sőt az egész országról el lehet mondani, hogy a maga jus publicumának kifejtésében mindig siagy figyelemmel volt a históriai jogra, s erős reménységünk lehet, hogy jövőnk kifejtésében arra épen annyi gond fog fordíttatni. — A. történelmi fejlődés nemcsak a városok egysége körül, hanem, a mi sokkal fontosabb annál, a megyei jurisdictióknál is változásokat mutat. Különösen ha visszamegyünk a történelembe, 2—3 századdal, azt találjuk, hogy majd minden században történtek változások a megyék átalakításában. Ugy, hogy olyan megyéket találunk, melyek ma nem léteznek, s viszont olyanok léteznek, melyek akkor nem voltak. Pedig nemzetünk e téren csakugyan a legnagyobb óvatossággal haladt, és a történeti fejlődést igen.éberen tartotta szem előtt. A mi magát a városok helyzetét illeti, erre nézve épen ugy haladt az ország, mint a megyei