Főrendiházi napló, 1872. I. kötet • 1872. september 3–1873. május 17.
Ülésnapok - 1872-21
92 XXI. ORSZÁGOS ÜLÉS. Elnök: Ez még nem lévén a mélt. főrendek előtt ismeretes, tehát jó lesz a jelentést még is kinyomatni és az a jövő ülésre napirendre tűzetik ki. (Helyeslés.) Napirenden van Budapest törvényhatósága alakításáról és rendezéséről szóló törvényjavaslat tárgyalása. Mindenek előtt kérem méltóztassék a bizottsági jelentést felolv asri i. Pallavicini Ede őrgr. jegyző (olvassa a bizottság jelentését). Elnök: Méltóztassék felolvasni a ministeri indokolást. Prónay Dezső b. jegyző (olvassa a ministéri indokolásnak átalános részét *). Cziráky János gr. Ezen motivatiókat talán az egyes §§-oknál kegyeskednék felolvastatni, mert itt egészen külön vált elvek érintetnek, melyeket sokkal jobban lehet megérteni, hogy ha azon egyes §§-oknál olvastatnak fel, a melyekre vonatkoznak, mintha igy egyszerre egészen keresztül megyünk rajta. Ezen utóbb olvasott motivatiók az 1. és 2. §-ra vonatkoznak, tehát véleményem szerint ott olvasandók fel. (Helyeslés.) Elnök: Akkor mindenek előtt az átalános vitának kellene befejezettnek lennie. Cziráky János gr. De ezen motivatiók szerény nézetem szerint nem szolgálnak az átalános vitának megállapítására, mert az átalános vitára nézve az a fő kérdés merülhet fel, hogy irányzatát tekintve ezen törvényjavaslat és az abban lefektetett elvek iránt, eltérhetnek a nézetek, hanem épen ezen egyes fő elvek minden §-nál külön-külön fognak előfordulni, és azután bajos lesz azoknak moíivatiójára visszajönni. Elnök: Én időnyerés tekintetéből gondoltam felolvasandónak az indokolást, azonban mindenesetre eorrectebb azt az egyes §§-oknál felolvasni és nincs kifogásom, ha most azt, valamint a törvényjavaslatot felolvasottul méltóztatnak tekinteni, és most kérem méltóztassanak az iránt nyilatkozni, hogy átalánosságban lényegében és elvben van-e észrevételök a mélt. főrendeknek. Eötvös Dénes b. Nagyméltóságú elnök ur, mélt. főrendek! Az 1867-iki kiegyezés óta azon véleményben vagyok, hogy a mi jövőnk főképen attól függ, hogy átalakulásunkban milyen törvényeket *) Lásd az Irományok 63—67-ik számát alkotunk. Jók-e azok, vagy roszak ? Ennek következtében megvallom, hogy én ily fontos törvénynek alkotásához, mint Budapest fővárosok egyesítése és rendezése, mindig csak aggodalommal járulok, és azért megnyugtatásomra szolgál az, ha szavazatomról a mélt. főrendi ház előtt számot adhatok. Én azok közé tartozom, kik a történeti alapot, a mennyire lehet, a mennyire a javítások annak eltörlését nem kívánják, fel akarom tartani. Azért megvallom, hogyha a magam kívánsága szerint rendezhettem volna, a két várost nem egyesitettem volna, hanem Budát Ó-Budával egyesítve, Pestet külön hagytam volna. Ennek véleményem szerint még azon haszna lett volna, hogy azon esetre, ha a virilis szavazat elfogad tátik, annak gyakorlati keresztülvitele nagyon megkönnyittetnék, hozzájárulván még az is, hogy tán igy kevesebb költséggel járt volna az átalakítás az államra nézve. Azonban véleményemmel nagy minoritásban lévén, csak mint egyéni véleményemet hoztam elő. Ezen előttünk fekvő törvényjavaslatnak több oly §-a van, melyek bennem aggodalmat kelteitek. Ilyen pl. mindjárt a 10. §, melyben az adókivetési jog a városra tán kissé túlságosan ki van terjesztve. Ilyen továbbá a 21. §. Azon közegek, melyek jelenleg a rendőrséget kezelik, hagyományos közegek, a melyeknél a Partis I ae titulus nonusnak tiszteletben tartása gyakorlattá vált, és én megvallom, hogy czélszerüség szempontjából azt gondoltam volna helyesnek, hogy elébb a rendőrségi törvény életbe kellett volna léptetni, mielőtt a rendőrség az állam kezébe menne át. A mi a 60. §-t illeti, abban csak a legfontosabb tárgyakra nézve lévén a városi tanácsra nézve a határozatképes tagok száma meghatározva, a többi ügyvitelnél azonban a tanács minimuma megállapítva nem lévén, ezen körülmény bennem csakugyan azon eszmét támasztotta, hogy ily szerkezetnél fogva a tanácsbelieknek és azoknak, kik városi szolgálatban vaunak, szavazatot adni nem kellene. Lennének még számtalan észrevételeim; de én a méltóságos főrendeket azokkal untatni nem akarom; tudom, hogy jobban és alaposabban tanulmányozták e törvényjavaslatnak szakaszait, mint én, azért szerény véleményemet a többségének alárendelvén, azon átalános kívánság előtt, mely a képviselőházban és minden oldalról ezen törvényjavaslat létrehozása
