Főrendiházi napló, 1869. II. kötet • 1870. augustus 4–1871. ápril 15.
Ülésnapok - 1869-102
74 CIl. ORSZÁGOS ULES. a kormány az ily cselekvényeket ott is mindjárt megszüntethetné, vagy ha— mint a jelen törvényben foglaltatik — hanyag eljárás esetében rögtön vizsgálatot eszközölhet s az illető tisztviselőket felfüggesztheti, akkor bizony nem lesz szükséges az, hogy a kijelölés által közvetett befolyást gyakoroljon ; hanem elégséges lesz azon egyenes befolyás. Mi a törvényhatóságokról szóló törvénynek mint egy szelleme, t. i. az, hogy a közállam befolyása biztosittassék, az fenn van tartva e törvényben is, csakhogy nem a közvetett, hanem az egyenes befolyás által, mivel itt a uiíveltség alsóbb fokán álló községei-ről van szó. A mi pedig a községek belteendőit illeti, ezekre is figyelemmel van a törvény, ezekre nézve is szolgáltat kellő correctivumot, és pedig hathatósbbat mint az, hogy a biró bizonyos ellenőrködés vagy kijelölés mellett választassák. Mert ha tekintetbe veszszük a községeknek teendőit, meggyőződhetünk arról, hogy az illetők fölött minden oly intézkedésre nézve, melylyel akár a községet, akár egyeseket károsíthatnák, teljes ellenőrködés gyakoroltatik és a visszatorlás fentartatik. Sőt ezen törvényjavaslat még sokkal tovább megy mint az eddigi gyakorlat, mert mig a birák és elöljárók felelősségét határozottan megszabja, megszabja azok büntetését is, és ennek következtében, a memryiben az ily törvények által biztosíték nyujtathatik, mind az egyesek, mind a község biztosítékot nyernek az iránt, hogy ugy anyagi mint szellemi érdekeik koczkáztatva nem lesznek. De micsoda mód ajántatik a bizottság által? az mondatik, hogy a bizottság megnyugszik minden szabványban, ha a szolgabírónak befolyás adatik a kijelölés iránt. Ezen befolyás bizonyára a régi gyakorlaton alapszik, mely csekély változtatással fenn akar tartatni. Azt kell feltennem, hogy a bizottság azon meggyőződésben van, hogy az eddigi állapot tökéletesen megfelelő volt. Nem akarok nevezni vidéket, nem egyes községeket, hanem méltóztassanak meggyőződve lenni arról, hogy azon községekben, hol rend ura kodik ós hol bizonyos foglalási velieitások nincsenek, ez nem a szolgabíró által kijelölt biró befolyása következtében van így, hanem nem történik azért, mert a község de szelleme jobb és talán azért, mert a szolgabíró más eljárásaiban különben teljesiti kötelességét. Ellenben nevezhetnék vidékeket és oly helyeket, hol a kijelölés sokkal régibb korban gyakoroltatott azaz a biró illetőleg elöljáróság megválasztása sokkal korlátozottabb volt, mint a milyen a jogügyi bizottság által ajánltatik, mégis az állapot nem volt oly megnyugtató s így nem lehet tagadni, hogy vannak egyes községek, hol azon félelem, mely itt nyilvánult, némi tekintetben gyakorlatilag alapot nyert. Ha tehát ez megtörtént a mostani rendszer szerint, akkor az nem correctivum, és akkor szigorúbb correctivumról kellene gondoskodni, ha azt akarjuk, hogy minden visszaélés ellen biztosítva legyünk. Különben emiitette a belügyminister ur, hogy a szolgabíró elnöke a tisztújító bizottságnak. Vegyük már most, hogy ezen szolgabíró felfogja hivatását és teljesiti kötelességét. Kérdem, vájjon oly szolgabíró, ki a nép bizalmát bírja, kiről meg van győződve a nép, hogy jó akarója, nem fog-e bírni elég befolyással, hogy megakadályoztathassa a községnek a képviselő testület által oly egyének ajánltatását, kik hivatásuknak nem felelhetnek meg, és ha a szolgabíró az illetőket figyelmezteti méltóztassanak elhinni, hogy ez úton ép oly befolyást gyakorolhat a képv. testületre, mint hogyha egyenesen ő eszközölné a kijelölést. Méltóztassanak elhinni hogy azon ellenséges indulatú községgel szemben, mely az ő figyelmeztetését tetekintetbe nem veszi, az általa kijelölt biró sem lesz képes fen tartani tekintélyét. S ha ezen biró megvál asztalik, akkor eléretik ugyan a pLlanati czél, de állandó megnyugtatás nem szereztetik. De mik azon községi teendők, melyek tekintetéből okvetlenül szükséges, hogy a biró választására nézve a kijelölés ily módja alkalmaztassák? Atárgyalás alatt levő törvényjavaslat életbeléptetése után alig hihető, hogy, a biró büntetlenül tehessen oly intézkedéseket, melyek által akár az egyesek, akár az állam jogai koczkáztathatnának. Sőt ha az állammal szemben nem tejesíti kötelességét, akkor a törvényben meg van a correctivum, szintén megvan az, ha egyesek irányában nem teljesiti kötelességét, vagy azokat károsítja, akár tényleg, akár mulasztások által. Én ebben látom a fősiüyt, és ennek következtében a törvényjavaslat kérdéses §-át eredeti szerkezetében teljes megnyugvással elfogadom. Vay Miklós b.: Eddig még valamennyi szónok az eredeti szerkezet mellett emelt szót, és ha
