Főrendiházi napló, 1869. II. kötet • 1870. augustus 4–1871. ápril 15.
Ülésnapok - 1869-102
CII. ORSZÁGOS ÜLÉS. 75 ezentúl is ez fogna történni, akkor az én felszólalásom felesleges lenne, mert én is azt pártolom. De miután a jogügyi bizottság jelentésében tagadhatatlanul sok alapos érv van felhozva, alig lehet feltenni, hogy annak pártolása ezéljából senki se szólalna fel. Ennélfogva tehát nem tartom feleslegesnek saját véleményemet is előadni. Nem tagadom, hogy ha ezen §. egyedül állana előttünk és nem összeköttetésben az egész munkálattal, nekem is lehetnének aggodalmaim és hajlandó lehetnék elfogadni a jogügyi bizottság véleményét. Azon időben, midőn a megyéknél a kijelölés joga forgott kérdésben, én határozottan ellene voltam, hogy az Qgy hat tagú bizottság által korlátoltassék. Hanem azon meggyőződésben vagyok, hogy a concessio, melyet akkoxaz országgyűlés az autonómiának ezen rendelkezése által tett, sokkal nagyobb, mint az, ha most a kijelölésnek helyet nem adunk. Én képes vagyok magamnak egy jövendőbeli megyei közgyűlést képzelni, mert hiszen az ilyen összejövetelek légkörében nőttem fel s vénültem meg, s azért merem állítani, hogy a jövendőbeli közgyűlések nem fognak nagy mérvben különbözni a régiektől. Egészen máskép áll a dolog a községi képviselettel. Én azon nézetben vagyok, hogy ha a szolgabíró candidationalis joga által el lehetne hárítani mindazon roszat, melytől némelyek az autonómia életbeléptetése után félnek, akkor igenis meg kellene e jogot szerintök annak adni. De hiszen nem is annak szándékoltatik az megadatni, hanem szorosan véve hat embernek, — tapasztalás után lehet pedig állítani, hogy ha jóravaló ember lesz az a nem candidáló szolgabíró, a hat ember nélkül épen azt fogja kivinni, mit amazok segélyével várna a jogügyi bizottság elérhetni. A megyegyüléseken is a rend fentartása azon főteendők egyike, melyek a főispánra tartoznak. A falusi községekben azonban ezen hivatása a szolgabírónak majdnem a legfontosabb, és szerintem sokkal nagyobb befolyása lesz e tekintetben, ha erre fordíthatja fő figyelmét s nem candidál, és nem mondhatják majd róla, hogy ezzel vagy amazzal tart, hogy a kormány érdekeire ügyel inkább, mintsem autonóm szellemben engedné a községeket működhetni. Méltóztassanak fölvenni még azt is, képes lesz-e a szolgabíró minden egyes községben megjelenni a restauratión? Nem. Annyi község van és oly kevés a szolgabíró, hogy lehetetlenség lesz mindenütt jelen lennie. (Egy hang: Ott van a helyettese /) Igen kérem, tehát a helyettesnek is adjunk eandidalionalis jogot. En ezt nem tartanám czélszerünek. Van egy ok még, a mit hajlottam mondani, a mívelődésnek azon alacsony foka t. i, a melyen j némely vidék lakói állanak, s hogy ha ott a szolgabíró nem fogna eandidálni, nem fognának tudni választani sem. Ha ezen akadály áll, akkor s ott a j szolgabíró törvény nélkül is fog annyi befolyással élni tudni, a mennyi a candidatio jogát pótolandja; — ha pedig nem íül, akkor valóban a községi autonómiának sérelmével történik ezen megszorítás. Mind ezen okoknál fogva tiszta meggyőződésem az, hogy a candidatio joga itt mellőzhető, s mind azon hiányokat, melyek ebből látszólag eredhetnének, pótolja a törvény összegének egyeteme, mint j például a megyénél, hol a megyei bizottmánynyal és ez által úgyszólván csak az alispánnal van érint| kezesben a kormány, itt engedelmeskedni tartozik ! annak minden egyes esetben, minden egyes község. Ebben látom a kormány azon befolyását, melyet a szolgabírói candidalás által bizonyára el nem fogunk érni. Mindezeknél fogva azon véleményben vagyok, hogy a törvényjavaslat szerkezete ugy a mint a képviselőház által átküldetett, teljes megnyugvással elfogadható. (Helyeslés.) Prónay Gábor b.: Nagyméltóságú elnök méltóságos főrendek! Én ugyan nem vagyok a jogügyi bizottságnak tagja és nem voltam szerencsés tárgyalásain jelen lenni, de megvallom, hogy én örömmel üdvözöltem ezen pontra nézve is a jogügyi bizottság véleményét, és nem tartózkodom e tekintetben itt is kijelenteni üdvözletemet és örömömet. A mit itt előterjesztettek, nevezetesen b. Lipthay Béla ő niélt. és b. Vay Miklós koronaőr ő nmélt. által, azokból az tűnik ki, hogy ők inkább az alföldet ismerik és azért inkább erre is refiectáltak, mintsem a felföldre. A bánságban, hol azon nevezetes és nagy községek vannak, megengedem hogy megállanak azok, a melyeket Lipthay ő méltósága előterjesztett; 10*
