Főrendiházi napló, 1869. II. kötet • 1870. augustus 4–1871. ápril 15.

Ülésnapok - 1869-102

CII. ORSZÁGOS ÜLÉS. 71 kielégítő szövegezést hamarjában alig lehet itt megállapítani. {Helyeslés.) Tehát a jogügyi bizottsághoz fog áttétetni és addig függőben marad a szakasz. Apponyi Albert gr. jegyző (olvassa a 9-ik §-í, mely változatlanul elfogadtatik. Olvassa a 10-ik §-t). Csáky Gyula gr. jegyző (olvassa a jogügyi bizottság jelentését, mely következőleg hangzik): „A II. fejezet 10. §. utolsó d) alatti pontjában az abban foglalt rendelkezés tüzetesb értelmezése s azon félreértés elkerülése végett, nehogy a község illetősége azon a hadseregben szolgált vagy szolgálandó egyéneknek, kiknek községi illetőségük a többi, ugyanazon szakasz szabályai szerűit meg nem állapitható, a besorozás székhelyére értelmeztethessék, e szót „a hol" e szóra „ahonnan" átváltoztatandónak tartja a bizottság." Elnök: Elfogadják a mélt. főrendek a jogügyi bizottság véleményét ? (Elfogadjuk!) Apponyi Albert gr. jegyző (olvassa a 11.— 15-ik §§-okat, melyek változtatás nélkül elfogadtatnak. Olvassa a 16-ik §-t). Apponyi György gr.: Ezen szakaszra nézve észrevételem van, melyet alkalmasint nem tennék, ha más észrevételek, módosítások nem fognának ajánltatni a mélt. főrendek által, mert különben nem tartanám érdemesnek a képviselőház figyelmét is felhívni, hanem miután előre látható, hogy több észrevétel fog tétetni, bátor vagyok ezen 16-ik §-ra nézve megjegyzésemet felhozni. Abból, hogy.valaki községi rendes taggá válik, magától értetik, hogy a községi tagok minden jogában részesül, hanem ép ugy következik az is, hogy minden kötelességükben is tartozik részt venni. Ha tehát itt kimondatik az egyik — t. i. a jog — a mire szükség nem volt, akkor ki kell mondatnia a másiknak is; és teljesíteni tartozik e viszonyból folyó minden kötelességét. Én tehát erre nézve a következő szövegezést volnék bátor ajánlani: „A fölvett rendes községi taggá válik és a községi tagok a jelen törvény által biztosított minden jogában részesül és minden kötelességéhez hozzájárul." (Helyeslés.) Tóth Vilmos belügymínister: Részemről elfogadom e módosítást, csak ezen szavakat ,.a jelen törvény által" kérem kihagyatni, miután itt más törvények is irányadók. Elnök: Azt hiszem itt is, hogy kimondhatjuk, hogy az indítványt elvileg elfogadjuk, de a formu| lázasra nézve a jogügyi bizottság adjon véleményt. • (Helyeslés?) I Apponyi Gjörgy gr.: Bocsánatot kérek, hanem én igyekeztem azon, hogy javaslatom által valami uj eszme ne jöjjön a szerkezetbe. A képviselőháznak javaslata szerint itt különös hangsúly fektettetik arra. hogy azon jogokban részesüljenek, a ! melyek ezen törvény által biztositvák. Azért én is | azt mondom, hogy a jelen törvény által biztosított jogok-, ezenkívül pedig minden községi kötelességökhez járulni tartoznak. Elnök: Miután a formulázásra nézve bajos rögtön határozni, azt hiszem jó lesz fölkérni a jogügyi bizottságot, hogy az elvnek megtartása mellett a szövegre nézve itt is véleményt adjon. (Helyeslés.) Következik a 17. § Apponyi Albert gr.jegyző(ok>assa a 11— 30. %%-okat,melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak; továbbá olvassa a 81. §-í). \ Cziráky János gr.: Itt van egy észrevétele ; a bizottságnak. Csáky Gyula gr. jegyző (olvassa).• „A II. fejezet 31. §-a 2-ik sorából e szó után: „megváltoztatásért", e szavak: „a községhez" a kalmasint j csak tollhibából maradván ki, miután egyeseknek ! valamely községi szabályrendelet megváltoztatása ! iránti ügyükben természetszerűleg első fokilag a ! község' maga van hivatva határozni., a fentidézett : özavíiknak az illető Leyeni betoldása javaslatba i hozatik a bizottság által/' (Helyeslés.) Elnök: Ennélfogva a szöveg igy fogadta1 tik el. Apponyi Albert gr. és Csáky Gyula gr, : jegyzők (olvassák a iörényjavaslat 32—77 §§-öií, | melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak). Apponyi Albert gr. jegyző: A 78. §-ra i vonatkozólag a bizottság jelentése igy szól: „A ; VI. fejezet 78. §-ban az rendeltetik, hogy nagy és ! kis községekben az elöljáróság megválasztásánál j kijelölésnek van helye, mely jognak gyakorlatát 1 egyszersmind ezen törvényjavaslat kizárólag a közj ségi képviselő-testületre bizza, mely utóbbi rendelj kezes által megváltoztatnának eddigi törvényeink, | meg a százados s a nép szellemében mély gyöke! ret vert ősi gyakorlat; nem láthatja azonfelül a | bizottság a törvényjavaslat e rendelkezését telje-