Főrendiházi napló, 1869. II. kötet • 1870. augustus 4–1871. ápril 15.

Ülésnapok - 1869-102

68 CII. ORSZÁGOS ÜLÉS. téeéről gondoskodni, és oly törvényes intézkedéseket indítványozni, melyek mellett közvetlenül az ország községeiben a törvényes rend s a községi érdekeknek ápolása és fejlesztése biztosittassék, egyszersmind pedig — mint előbb mondtam — a dceentralisatio, és különösen a helyhatóságok rendezését tartalmazó törvények keresztülvitele előmozdittassék. A ministerium ezen nehéz feladatnak a ház asztalán fekvő törvényjavaslattal kívánt megfelelni, melyet a képviselőház számos lényeges változtatásokkal elfogadott. Átalában véve a községrendezési törvényhozásban egészen uj eszméket érvényesíteni, egészen uj intézmények alkalmazását megkísérlem, szóval, hogyugy mondjam, egészen ujat föltalálni alig lehet, de nem is szükséges, mert más országoknak községei már régen rendezvék és Európának más államaiban a legkülönfélébb községi törvények állanak hatályban, ugy hogy ezen törvénynek indítványozásánál a más országokban létező törvények, törvényes gyakorlat és tapasztalatok vétethettek figyelembe. A főnehézség az ország sokféle vidékeinek lakói között nemzetiség, vallás, értelmiségi fokozat, a szorgalom, ipar, sőt birtokviszonyok tekintetében is fennálló nagy különféleségekben és az e részben létező viszonyoknak egymástól való eltérésében áll, ugy, hogy nálunk csak oly községi törvény tartathátik czélszerünek és kielégítőnek, a mely elég ruganyossággal bir arra nézve, hogy ugy Árvában, mint Torontälban, Máramarosban a szerint mint Sopronban, a Királyhágón innen és túl, mindenütt egyenlő jó sikerrel legyen alkalmazható. Ezt az elénk terjesztett törvényjavaslatban tökéletesen feltalálom, sőt különös érdemeként kell kiemelnem azt, hogy ezen törvény akként van, hogy ugy mondjam gondolva és javaslatba hozva, hogy annak keretében minden község az egész országban, legyen az nagy vagy kicsiny, feküdjék az országnak déli, nyugati, északi, vagy keleti részén, egy egészséges, életképes szervezvényt fog nyerhetni, a mely mellett a községek magok belügyeit lehető szabadsággal kezelhetik, és egyszersmind mint az államtestnek legalsó de legszámosabb szervei az államtestnek egészségét és akadálytalan működését is lehetővé teszik. A mi ezen törvénynek vezérelveit illeti, ezek közöl csak a legfontosabbnak érintésére vagyok bátor szorítkozni, arra t. i., mely a községi ügyek kezelésére és vezetésére hivatott községi képviselőtestületek megalkotására vonatkozik. Ezt a községi törvényjavaslat akként tervezi, hogy a községi képviselet fele a legtöbb adó-fizetőkből, fele pedig a községi őszes adófizetők szabadon választottjaiból álljon, a mi szerintem igen helyes; mert mindazon indokok, melyek ezen elvnek a helyhatósági közönség képviseletének alakítására való alkalmazása mellett harczoltak, fokozott mérvben harczolnak ugyanezen elvnek a községi képviseletekre való alkalmazása melett is. Miután azonban mindazon indokok, melyek ennek helyessége mellett szólottak, már a helyhatósági törvénynek megvitatásakor bőven elősoroltatták és az elv ellen emelt észrevételek megczáfoltattak, nem fogom a méltóságos főrendeket ismét felsorolásával fárasztani, hanem csak azt jegyzem meg, hogy teljes meggyőződésem szerint ezen elvnek a községi képviseletre való alkalmazása annyira megfelel népünk jellemének s geniusának és a nép meg nem rontott, félre nem vezetett szellemének és kívánságainak, hogy ha átalános népszavazatra fogtuk volna ezen kérdést bocsátani, igen kis töredék kivételeivel, ellenzést nem találtunk volna. Igaz, hogy a törvényjavaslat ezen elve által a democratia követelményei nem lesznek kielégítve, melyek inkább eszményi képletek után sóvárognak, semhogy gyakorlati megoldásokkal engednék magukat kielégíttetni; de hisz mi nem is Amerika, hanem Magyarország számára készítünk törvényt és nem az elvontan leghelyesebb elveket, hanem azt kell szem előtt tartanunk, miből állanak a népnek szükségei, az élet követelményei és mi felel meg leginkább tényleges viszonyainknak ? {Helyeslés.) Ezek pedig, megyőződésem szerint, a kérdéses elvnek a községi testület alkotására való alkalmaannyira követelik, hogy nélküle — bármi üdvösek lennének a többi intézkedések — a törvényt halvaszülöttnek tartanám. A törvénynek többi vezérelvei, a melyeket a minister ur ő nagyméltósága már megvilágosított és az általa kifejtett nézetek az én csekély felfogásomnak is kimerítően megfelelvén, ezek ujabb felsorolásával szintén nem fogom fárasztani a méltóságos főrendeket. Csak azt vagyok bátor átalánosságban megjegyezni, hogy mindezek mellett én