Főrendiházi napló, 1869. II. kötet • 1870. augustus 4–1871. ápril 15.

Ülésnapok - 1869-102

CII. ORSZÁGOS ÜLÉS. 69 ezen törvényt tökéletesnek épen nem tartom és nem állítom azt, hogy annak egyes intézkedéseihez, gyakorlati czélszerííség tekintetéből szó ne férne; de, valamint minden egyéb organicus törvényre nézve, melyet már hoztunk és még hozandók leszünk, ugy erre nézve is az a meggyőződésem, hogy az ilyen törvényeknél nem annyira az egyes intézkedéseknek tökéletesbitésére, mint inkább arra kell fordítanunk figyelmünket, vájjon a kiindulási pontok és alapelvek helyesek-e ? és ha igen, akkor az ilyen törvényt mint jóhiszemű és szándokú kezdeményezést teljes megnyugvással elfogadhatjuk, a lehető hiányok pótlását pedig a gyakorlatra s tapasztalásra bizhatjuk, miután a törvényhozásnak mindig hatalmában áll a mutatkozó gyakorlati hiá- | nyokat pótolni és azon intézkedéseket, melyek a várakozásnak meg nem felelnek, jobbakkal felcserélni. {Helyeslés) Minthogy pedig ez idő szerint, midőn közéletünknek más tényezői is vannak, mint azelőtt, és magam részéről kielégítő s czélszerü községrendezési törvényt képzelni nem tudok, mely más alapelvekre lenne fektetve, mint a melyek ezen törvényben foglaltatnak "(Helyeslés), jelesül: hogy a községek saját belügyeiket lehető legnagyobb szabadsággal magok kezeljék, hogy a túlságos állami gyámkodás alól felmentetvén, mégis a felettes hatóságok jótékony felügyeletében s ellenőrzésében részesittessenek,—hogy tisztviselőiket szabadon választhassák,— hogy ebben a község minden teherviselő lakói részt vegyenek, — hogy a legtöbb adót fizetők a község! képviseletben való részvételi jogosultságukat ebbeli állásaikban, választás nélkül is feltalálhassák, — hogy a községek statútumokat alkothassanak, — és hogy szükségleteik és költségeik fedezéséről bizonyos határok közt intézkedhessenek stb.; mely elvek ez n törvényjavaslatban kifejezést s alkalmazást találnak; ellenben miután a törvényjavaslatban semmi sem foglaltatik, mi az elénk tűzött czélt meghiusitaná, vagy más jogos érdekekre káros visszahatást gyakorolhatna, mindezeknél fogva én a törvényjavaslatot elfogadandónak tartom és egyes intézkedéseinek netalán szükséges tökéletesbitósét teljes megnyugvással az életre, időre, tapasztalatra s a törvényhozásnak mindig éber gondoskodására bizandónak vélem. {Helyeslés) Ezekhez képest tehát bátor vagyok a mélt. főrendeknek ajánlani: hogy ezen törvényjavaslatot részletes tárgyalás alapjául elfogadni és egyszersmind a jogi bizottság azon módosításaihoz, melyek a vegyes kis községekben gyakorlandó kijelölési jogra és a rendezett tanácscsal biró községek számadásainak felterjesztésére vonatkoznak, hozzájárulni méltóztassanak. (Elénk helyeslés.) Elnök : Nincsen, a Id még szót akarna emelni? (Nincsen!) Méltóztassanak azok, a kik az előttünk fekvő törvényjavaslatot a részletes tárgyalás alapjául elfogadják, ezt felállásuk által is tanúsítani. (Megtörténik) Elfogadtatott. Következik a pontonkénti felolvasás. Apponyi Albert gr. jegyző (olvassa az I. fejezet 1-6 %-át). Ozíráky János gr.: Az a) pontra nézve van a bizottságnak észrevétele. Csáky Gyula gr. jegyző (olvassa a bizottság véleményét, mely következőleg hangzik) : „A bizottság az I. fejezet 1. §. a) pontjában a 65. §-ra való hivatkozást a 64. §-al felcserélendőnek tartja, miután már ezen szakaszban elősoroltatik a rendezett tanácsú városok előljárósági személyzete. " Cziráky János gr.: Az egész észrevétel abban összpontosul, hogy miután itt az a) pontban hivatkozás történik a 65-ik §-ra, és ugyanazon tárgyról már a 64. §. is szól, czélszerubb az, hogy az előbbi §-ra történjék hivatkozás. (Helyeslés) Elnök: Ha nmcs észrevétel a kormány részéről, akkor ezen módositvány elfogadtatott. A képviselőház jegyzője van jelen. Ivacskovics György a képviselőház jegyzője: Nagyméltóságú elnök, méltóságos főrendek! Van szerencsém az erdélyi arányosításról és tagosításról, — hasonlókép a Dalmátországba szárazi úton bevitt tűzifa vámmentességéről szóló törvényjavaslatokat, melyek a képviselőház által f. évi april 29-én tárgy altattak, és ugy átalánosságban mint részleteiben elfogadtattak, az illető jegyzőkönyvi kivonattal együtt alkotmányos tárgyalás végett mély tisztelettel átnyújtani. (Éljenzés) Miske Imre b. jegyző (olvassa a jegyzőkönyvi kivonatokat). Elnök: A törvényjavaslatokat nem szükséges felolvasni. A tagosításról szóló törvényjavaslat a jogügyi bizottsághoz, a dalmátországi tűzifának