Főrendiházi napló, 1869. II. kötet • 1870. augustus 4–1871. ápril 15.
Ülésnapok - 1869-102
66 CII. OESZAGOS ÜLÉS. delmezik. így például, hogy csak egyet említsek: midőn egyrészt a törvény a választó-képességet annyira kiterjeszti, hogy nem lehet tagadni, miszerint e tekintetben elment a legszélsőbb határig, másrészt gondoskodik a törvény arról is, hogy a képviselő-testületekben, melyek hivatva lesznek ezentúl e községnek dolgait vezérelni, az érdek is képviselve legyen, a mennyiben ki van mondva: hogy a képviselő testület fele a legtöbb adót fizetőkből fog állani. Ezen intézménynyel, mely ma már köznyelven a virilis voksok nevén neveztetik, két czél van elérve ; először, hogy a vagyonnak és értelmiségnek jogosult befolyása biztosítva van, de másodszor — és erre különös súlyt fektetek részemről — hogy az administratio folytonosságának elve érvényre van emelve, mert miután a képviselő-testület fele oly egyénekből fog állani, kiknek választása fluctuatioknak kitéve nincs, a képviselő-testület fele részben oly egyénekből fog állam, kik a községügyek természetével és az administratióval meg vannak ismerkedve. Fokozza ezen eredményt még azon további intézkedés is, hogy a választott képviselők fele része három-évenként kilép a képviselő-testületből és igy fele része mindig tovább is functióban marad. Mérsékli továbbá, nagyméltóságú főrendek, a szabad választást,— mert nem lehet tagadni, hogy a szabad választás néha a nagy tömegre gyakorolni szokott jogosulatlan befolyás miatt ferde eredményt szokott előidézni, — mérsékli a candidatio; a menynyiben a nagy és kis községekben a képviselő-testület, mely fele-részben a legtöbb adófizetőkből áll és a szolgabíró vezérlete és vezetése alatt működik, fogja megtenni a eandidatiót és csakis általa candidált egyénekből lehet a községi adófizetőknek választaniuk. Mérsékli továbbá az, hogy rendezett tanácsú városokban is épen ugy, mint megyékben és akir. városokban behozatott a közvetett választás. Azok elöljárósága, egyátalán tisztviselői, a képviselőtestület által fognak választatni. Megvallom méltóságos főrendek, hogy én a törvénynek ezen részét igen szükségesnek, lényegesnek tartom. Mert a rendezett tanácsú városok e javaslat szerint a közkormányzati téren olyan eminens tért foglalnak el, tisztviselőik olyan fontos érdeket közvetítenek, hogy már ez oknál fogva sem lehetne a tömegre bízni a választásokat; annál kevésbé, mert szakképzettségre van a tisztviselőnek szüksége, a szakképzettség megítélésére pedig a tömegek, nézetem szerint, nem alkalmasak. {Helyeslés.) Biztosítja továbbá ezen törvényjavaslat a j községek ellenében az állam-, valamint már imént | emiitettem, az egyén jogait is. így például, hogy j többet ne említsek, a költségeket a községek ugyan j önmaguk fogják megállapítani, de azon esetben, ha j költségeiket saját jövedelmeikhez képest nemképe| sek fedezni és a községi lakosok adójára volna | szükség, mindig előleges jóváhagyásra van szükség a törvényhatóság, illetőleg a kormány részéről. És ez biztosíték az állam irányában annyiban, hogy nem engedi meg bizonyos esetben az állampolgárok túlterheltetését s .azok adóképességének devalválását, és épen igy biztosítja az egyént is, miután mindenkinek jogában áll a költségvetést megtekinteni, megbírálni, és ha azt helytelennek találja, jogos kívánalmainak érvényt szerezni, ugy a törvényhatóságnál, valamint a kormánynál. Biztosítja továbbá a törvényjavaslat az állam és egyén érdekeit — és kérem a mélt. főrendeket, méltóztassanak ezt különösen tekintetbe venni • Laz államnak és egyénnek jogait biztosítja a törvényjavaslat azon része, mely.az elöljáróság és képviselő-testület felelősségéről szól. Ezek azon részei, mélt. főrendek, a törvényjavaslatnak, melyeket felhozandóknak tartottam, támogatására azon állításomnak, hogy a törvényjavaslat szabadelvű, de egyszersmind conservativ is. Vannak még e törvénynek egyes kiválóbb j részei: igy például első helyen említem a törvény j nek azon intézkedését, mely a jegyzőkről szól. j A mélt. főrendek közül bizonyára igen sokan [ az életből tudják, hogy mennyi rendetlenségre, ! visszaélésre, perpatvarra adott alkalmat a közséi gekben az, hogy a községi jegyző, mint a népnek, j úgyszólván, első tanácsosa, minden szigorlat nélkül : lévén felfogadható, gyakran a legignoransabb egyéi nekbőlválasztatik; viszont méltóztatnak azt is böli ' j csen belátni, hogy mennyire baj, ha értelmes, | becsületes jegyző, ki több évi szolgálata alatt megismerkedett a község és egyesek viszonyaival, csak azért, mert egyes befolyásos községi tagoknak rokonszenvét megnyerni nem tudta, minden helyes ok nélkül elbocsáttatik. A törvényjavaslat mindkét
