Főrendiházi napló, 1869. II. kötet • 1870. augustus 4–1871. ápril 15.
Ülésnapok - 1869-102
Cn. ORSZÁGOS ÜLÉS. 65 Apponyi Albert gr. jegyző (olvassa a jelentés átalános részét). Elnök: A jelentésnek a részletekre vonatkozó részét, azt hiszem, későbbre hagyhatjuk, az eddig felolvasott rész elegendő lévén arra, hogy átalánosságban hozzá lehessen szólni a tárgyhoz. Kivan valaki átalánosságban szót emelni ? Tóth Vilmos belügyminister: Nagyméltóságú elnök! méltóságos főrendek! Különösen kedvező körülménynek tartom rám nézve azt, hogy midőn először van szerencsém mint ő Felsége ministere a mélyen tiszteit házban megjelenni és felszólalni, ezt oly javaslat védelmére tehetem, mely, ha törvény erejére emelkedik, teljes meggyőződésem szerint ugji Magyarország politikai fejlődésére , mint a községi önkormányzatnak, és pedig a helyes értelemben vett önkormányzatnak megalapítására, nemkülönben az ezen önkormányzat sikeres functiójához szükséges elemek kiképezésére alkalmas eszközül fog szolgálni. Magyarországban, hol a községek közt nemcsak népességök számára, nemcsak területökre és anyagi helyzetökre nézve, hanem intellectuális tekintetben is oly roppant különbség létezik, valóban egy községi törvény megalkotása nem tartozik a legkönnyebbfeladatokközé. Sikerült-e a kormánynak, mint a törvényjavaslat kezdeményezőjének és a képviselőháznak megfelelni ezen nehéz feladatnak: ennek megítélésére a nagyméltóságú főrendi ház van immár hivatva. Én a magam részéről köteleségenmek tartom ezen törvény lényeges részeit egész átalánosságban a méltóságos főrendek szives engedelmével kiemelni. (Halljuk!) A tárgyalás alatt levő törvényjavaslat nézetem szerint fényes bizonysága annak, hogy igenis lehet szabadaävü és a haladást előmozdító intézményeket hozni életbe, a nélkül, hogy a mérsékelt és az államélet zavartalan folytatására és folytonosságára annyira szükséges conservatióval szakitanunk kellene. Nem lehet ugyanis tagadni, hogy a törvényjavaslat igen sok szabadelvű, és ugy az egyént valamint a községek jogát és hatáskörét tágasbtió intézkedéseket foglal magában. így például, hogy ne említsek többet: a rendezett tanácscsal ellátott városok a közkormányzati téren a javaslat által oly hatáskörrel leimének FŐRENDI NAPLÓ. 18 68 /,,. n. jövőre felruházandók, mily hatáskörrel eddig a törvényhatósági joggal felruházott megyéknek egész járása birt és jövőben is birand. A szolgabíró competentiája alól a rendezett tanácsú városok kiemeltetve, egyenesen a megye, az alispán hatásköre alá állíttattak. A belkormányzat tekintetében pedig ép oly joggal javasoltatnak felruháztatni, mint a minővel a törvényhatósági jogokkal felruházott szab. kir. és más városok fognak birni. A nagy és kis községek autonómia tekintetében a törvényjavaslat szerint az eddiginél szintén kedvezőbb helyzetbe helyeztetnének. így például elöljáróságukat szabadon választhatják, költségeik megállapításában, számadásaik megvizsgálásában, egyátalán a községi ügyek elintézésében saját képviselőtestületök által vennének részt és önügyeiket — természetesen korlátok közt, és fentartván a felsőbb folyamodási jogot, — statutárius jogok utján saját maguk intézik el. — Ennyit a községekre nézve. A mi az egyén jogait illeti, azok szintén bővítettek, így például a reudezett tanácsú városokban a képviselő testület megválasztásánál választóképességgel birnak mindazok, kik föld, ház, jövedelem, vagy személyes kereset után adót fizetnek. Ugyanezek választják a községben, természetesen a képviselő-testület kijelölése mellett, az elöljáróságot is. Bővíti továbbá az egyén jogait az, hogy a törvényjavaslat némely intézkedései megadják az egyénnek nemcsak a jogot, de lehetőségét is annak, hogy a község, illetőleg a többség határozata ellenében, ha azt önmagára sérelmesnek tartaná, felebbezhet és pedig két fórumhoz, a mennyiben nemcsak a törvényhatósághoz, hanem a kor-, mányhoz is appellälhat. Egy szóval, méltóságos főrendek, ha ezen törvényjavaslatot szabadelvüség tekintetében összehasonlítjuk Európa többi országainak községi törvényeivel, akkor ezen összehasonlításból valóban igen kedvező eredmény fog előállani. De viszont találkozunk ezen törvényjavaslatban oly intézkedésekkel is, melyek, mint már szerencsém volt említeni, a conservatióra az administratio folytonosságára igen alkalmas eszközökül fognak szolgálni, az államnak és egyénnek jogait pedig a községek netaláni túlkapásai ellenében megvé9
