Főrendiházi napló, 1869. II. kötet • 1870. augustus 4–1871. ápril 15.

Ülésnapok - 1869-96

XCVI. ORSZÁGOS ÜLÉS. 5h ennek következtében, mondom, most azhozatik fel: hogy miután ez többször történt meg igy, megtörténhetik újra meg újra is. és ezért elég, ha csak rövid időköz adatik ezen budget tárgyalására és megszavazására. Az is mondatott, hogy indemnity újbóli megadása a képviselőháznál nehézséggel fogna találkozni, miután nem is óhajtható, hogy az állam háztartás tárgyában már egyszer adott indemnity ujabb indemnity által meghosszabbittassék. De ha mérlegbe vetjük azt, hogy ezen esetben a törvényhozó testület egyik ága majdnem tökéletesen kizáratik ezáltal abból, hogy a költségvetést behatóan tanulmányozhassa, azt hiszem, hogy a inéit, főrendi ház csak követelhet annyi tekintetet irányában, hogy midőn a képviselőháznak hónapokra terjedő idő engedhetik, nekünk legalább néhány heti időszak adassék meg. Ezeket átalánosságban kívántam kijelenteni, hozzájárulván különben gr. Apponyi ö excelentiája t. barátom indítványához, s azt szavazatommal istápolván, még csak arra kérem a mélt. főrendeket, méltóztassanak azon kijelentést mindenesetre magukévá tenni. Lesz-e haszna jövőben? nem tudom; azt azonban őszintén kijelentem, hogy én részemről a budgetnek ily tárgyalásába most utolszor fogok befolyni, inkább a termen kivül maradok, mintsem, hogy ily fontos tárgy felületes tárgyalásához hozzájáruljak. Elnök: Ha nincs a ki szólni kivan, ugy hiszem, hogy azon óhaj, melynek gr. Apponyi ő excellentiája meggyőződésének egész melegével kölcsönzött kifejezést, mely szerint a főrendi ház a költségvetés tárgyalásában ily szűkre mért időtartamra szorítva hasonló kényszerhelyzettől a jövőben megkímél ve legyen, átalános viszhangra talál, és ugy hiszem, miután magának a magas kormánynak is, a mint egyik igen t. képviselőjétől hallottuk, érdekében fekszik, hogy e kényszer-helyzet jövőben ne ismétlődjék és a költségvetés tárgyalására nézve a régen várt, de eddig még el nem ért normális helyzet beálljon, — ugy Mszein és remélem, hogy annak szüksége fenforogni többé nem fog, hogy a mélt, főrendek hasonló fölszólalásra késztetve legyenek. Egyébként nem lévén senki, ki a tárgyhoz szólni kívánna, felszólítom a mólt. főrendeket, méltóztassanak azok, kik az 1871-ik évi költségvetésről szóló törvényjavaslatot átalánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadják, felállani. (Megtörténik.) A törvényjavaslat átalánosságban elfogadtatván, következik annak részletes tárgyalása. Csáky Gyula gr. (olvassa a törvényjavaslatot. Az államvagy ónról szóló tétel fölolvasása után): Apponyi György gr.: Nagyméltóságú elnök, méltóságos főrendek !En csak ahhoz szólok, amihez némileg értek: az államvagyon kezeléséhez. Bizonyosan igen könnyen föl lesz világositható, de én a magam erejéből nem tudom megfejteni magamnak azon különbséget, mely a bevételi és kiadási arány közt létezik. A bevételben az államvagyon 25.003,706 fira rag; itt pedig a kiadásokban látom, annak kezelése 20.007,259 frt. Az arányra nézve, mely a bevétel és kiadási kezelés közt létezik, magamat megnyugtatni nem birván, bátor vagyok a t. minister urat arra kérni, méltóztassék adatokat adni, honnan és mik épen fejthető meg ezen arány? Kerkapoly Károly pénzügyminiszter: A dolog tökéletesen ugy áll, hogy a bevétel 25.000,000 a kiadás pedig 20 millió 7 ezer frttal van előirányozva, a kettő közti különbség tehát nem is egészen 5 millió frt. Bizonyos, hogy feltűnő, ha 25 millió bevétel mellett nem is egészen 5 millió nettó marad, és a többi mind a bruttó tételre esik, tehát a kezelés költsége által elnyeletik. Ha felvilágosítást akarok nyújtani, kérnem kell a méltóságos főrendeket, legyenek szívesek némileg a részletekbe is bemenni, nemcsak a végöszszeget venni, hanem a jelentésben kitett speeifieatiókat is megtekinteni, és akkor meg fogják látni, hogy a mezőgazdasági birtok után való bevétel tesz 3.155,000 frtot, ugyanazokra a kiadás tesz 2.528,000 frtot, tehát az eredmény eléggé kedvező, a mennyiben 2 millió 6 ezer frt marad, tehát valamivel több mint 50% tiszta haszon. Oly országban, melyben a birtokot felében kiadni szokásos dolog és a ki ezt nem teszi, nem azért nem teszi. mintha saját kezelése folytán felénél többet remélhetne, hanem azért, mert attól fél, hogy ez utón kizsákmányoltatik és egy-két évi nagyobb jövedelem mellett elromlik birtoka , azt tartom, hogy ily országban azon eredmény, mely szerint több mint fele megmarad a bruttó-jövedelemből tiszta haszonnak, kicsinyleni senki nem fogja. Az államerdőnél már kedvezőtlenebb a viszony. Itt 5.250,000 van bevételül előirányozva, kiadásul pedig 5.247,000