Főrendiházi napló, 1869. II. kötet • 1870. augustus 4–1871. ápril 15.
Ülésnapok - 1869-79
LXXIX. OESZAGOS ÜLÉS. 13 Csáky Gyula gr. jegyző' (olvassa a törvényjavaslatot pontonként). Elnök: Ha nincs észrevétel, méltóztassanak azok, kik az imént felolvasott törvényjavaslatot tartalmára és szerkezetére nézve elfogadják, felállani. (Megtörténik.) A inéit, főrendek az imént felolvasott törvényjavaslatot elfogadván, e felől a képviselőház értesíttetni fog. Következik a bélyegilletékek valamint a dijak iránt fennálló szabályok érvényének meghosszabbításáról szóló törvényjavaslat. Cziráky János gr.: Méltóságos főrendek! Ezen törvényjavaslat nagy előnyöket foglal magában, a művészeti, gazdasági, kegyeleti, tudományos és jótékony intézetek és egyesületek alapitványainak telekkönyvi beczikkelyezésére nézve, a mi egyszersmind indokul szolgálhat arra, hogy ezen törvényjavaslat elfogadása ajánlható legyen. {Helyeslés! Elfogadjuk^) Apponyi Albert gr. jegyző (olvassa a törvényjavaslatot pontonként). Elnök: A bizottság is ezen pontot emeli ki, hogy t. i. a pénzügyi érdekek csorbítása nélkül, részint a közönség iránt nagyobb kímélet tanusittatik, részint a tudományos és jótékony egyesületek méltányos figyelembe vétetnek s azért ezen törvényjavaslatot, azt hifzem, a méltóságos főrendek mind átalánosságban, mmd részleteire nézve elfogadják, s erről a képviselőházat értesitik. Következik az 1864. évi XXI. t. czikknek a közadók biztosítására és behajtására vonatkozó némely rendeletei módosításairól szóló törvényjavaslat. Csáky Gyula gr. jegyző (olvassa a törvényjavaslatot és az indokolást): Cziráky János gr.: Nagyméltóságú elnök! mélt. főrendek! Meglehet, hogy tévedek, de ezen törvényjavaslatban oly elvet látok felállítva, melyet én az osztóigazsággal összeférhetőnek nem tartok. Egészen mellőzve azt, hogy kevés-e vagy sok azon zálogolási és árverési költség, a mi itt meg van állapítva, nekem ugy tetszik, hogy ezen törvényczikknek, melyet ámbár egészen világosan megérteni képes nem vagyok, értelme az, hogy az ilyen zálogolási és árverési költségeket tartoznak viselni mindazok, a kik restantiában maradtak. Kerkapoly Károly pénzügyminister: Mindenki, kinek hátraléka van, a maga hátralékától fizet 2 illetőleg 4%-ot. És én azt gondolom, hogy miután mindenki azon összegre nézve okozta a zálogolás és árverés szükségét, a melylyel ő adós maradt, igazságos, hogy a ki, a mivel hátra maradt, ezen hátramaradt összegre nézve viselje a zálogolási és árverési költségeket. Es azt gondolom, hogy midőn oly összegben szabtuk meg az egész országra nézve ezen költséget, mely már Pest városra nézve elfogadtatott, hol fuvarozás nincs s az eljárás helyben történik, mig az ország más vidékein egyik adókerületből a másik adókerülctbe esetleg pedig azon kívül is kell : a lefoglalt tárgyakat szállíttatni fuvarral, akkor mi itt alacsonyabb lábat fogadtunk el és határozottan kedvezéssel jártunk el a költségek tekintetébei! irányukban. A isii a solidaris kötelezettséget illeti, mely felhozatott, ez nem áll fenn, és mindenki csak a maga hátraléka után viseli a 2% illetőleg 4%-ot. | Cziráky János gr.: Hátha a többség határozza el az árverést, akkor a kisebbség kénytelen magát ezen határozatnak alávetni? Kerkapoly Károly pénziigyminister: A ki okozta a költséget, az fizeti a maga hátraléka után. Cziráky János gr.: Ezen esetben megnyugszom. Elnök: A bizottságnak nincsen észrevétele, és miután ugy látszik, hogy méltóságtok ő nagyméltóságának felvilágosítása által megnyugtatva vannak, ha nincs a ki szót kivan emelni, kinyilat! koztatom, hogy a többség a törvényjavaslatot áta! lánosságban elfogadja. Tessék pontonként felolvasni. Csáky Gyula gr. jegyző (felolvassa az 1. \ 2. %-t, melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak. A 3. | %-nálJ: Nyáry Gyula b.: Nagyméltóságú elnök! mélt. főrendek! Én a 3-ik szakaszban körülirt úgynevezett zálogolási költséget őszintén megvallva | igazságtalannak tartom, mert bátor vagyok kérdezni a mélt. főrendeket, kik tulajdonképen azok az adóhátralékosok ? Az az adó hátralékos nem más, j mint az a szegény nyomorult ember, a ki az adót j nem fizetheti. En azt hiszem, hogy az ily szegény I nyomorult embereknek inkább adni kellene, mint| sem még extraordinariumot is követeljünk tölök. j Én tehát, mélt. főrendek, részemről ehhez hozzá nem ; járulhatok. Kerkapoly Károly pénziigyminister: Ha | csak annál marad meg a méltóságos ur, hogy eh-