Főrendiházi napló, 1869. II. kötet • 1870. augustus 4–1871. ápril 15.
Ülésnapok - 1869-118
CXVIII. ORSZÁGOS ÜLÉS. 201 éven általi adásvevésre nézve bizonyosan perek fognának keletkezni. Holott, ha elmarad ezen két-három szó, akkor a szöveg a tényleges állapotot tökéletes fogja képviselni. Éhez képest kérésem az, hogy azon nem lényeges, de a tényleges helyzetet tökéletesen képviselő módozatot elfogadni, és az emiitett három szót kihagyni méltóztassanak. Cziráky János gr.: Nem osztozom a kormány t. képviselőjének nézetében, mert azt hiszem, hogy 184S-baa tökéletesen megszűnt már az, hogy azontúl még újra is maradványföldek keletkezhessenek. Itt csak a létező, eddigi maradvány földek rendezéséről és az azok iránti végkárpótlásról lehet szó. Ha bizonyos adás-vevés következtében ezentúl is támadnak ily fölöslegek, hogy azokra rámondják, hogy ezek is maradványföldek s ezek iránt termé, szetesen egészen más elvek szerint történik az eljárás : akkor ez a váltságjogosultságra nézve megint uj terheket róna a földesurakra, melyeket létesíteni semmi esetre sem áll szándékában a törvényhozásnak, akkor, mikor a létező viszonyok rendezését tűzte ki czéljául. Ez okból újból kérem a méltóságos főrendeket, hogy a képviselőháznak előbb említett módosítását igen's elfogadni, de a szóban levőre nézve a jogügyi bizottság véleményéhez járulni méltóztassanak. [Helyeslés.) Elnök: A b) pontra nézve tehát a méltóságos főrendek egyetértenek a képviselőház szövegezésével, a cl) pontra nézve pedig ragaszkodnak előbbi nézetűkhez. Miske Imre b. előadó (olvassa a főrendi ház módosítását a 27. §-ra vonatkozólag). Elnök: Ha nincs, ki szót kíván emelni, a jogügyi bizottság javaslata elfogadtatik. Következik a 35-ik §. Miske Imre h. előadó: A jogügyi bizottság véleménye az, hogy a módositvány c §-ra nézve tovább is fentartandó. Kubicza Pál jegyző: A képviselőház ragaszkodik az eredeti szövegezéshez. Horváth Döme ministeri tanácsos: Nagyméltóságú elnök, méltóságos főrendek! Nagyon érzem, hogy a legfontosabb §§-ok egyikéhez értünk, és tudom, elismerem, hogy itt a két szöveg közti eltérés igen nagy, mely lényeges, nagy elvet foglal JfÖBENDI HAPLÓ 18 äs /„. II. magában. Legyen szabad azonban ez álláspontot előbb csak röviden jeleznem. A 35. §. azon haszonvételről szól, mely a telek használatán túl a volt úrbérest illette és illeti. Ilyen volt az erdőkre, a legelők- és nádasokra vonatkozó haszonvétel. Már az 1836-ki VI. t. czikk szabályozta részben ezen haszonvételeket. Felismerte a törvényhozás, hogy miután a régibb időkben ezekre kevés vagy semmi törvény sem vonatkozott, ezek szabályozásához hozzá kell fogni S épen ezért szükségesnek látta a legelőkre nézve kimondani, hogy <igy-egy úrbéri telek után közösen használandó legelőül 4-től 22 holdig terjedő tér szakittassékki, az erdőre nézve pedig a régi használat megtartassék. Hogy úrbéri rendezés esetében egyik és másik ágból mi szakittassék ki, erre nézve akkor még intézkedés nem történt. Ez volt a helyzet. Méltóztatnak emlékezni arra, hogy az úrbéri pátens, mi — mint tudjuk — némileg törvénynyé emeltetett, a mennyiben törvényhozásilag nem vákoztattatott meg, már tovább ment mind az erdő, mind a legelő tekintetében; már több kedvezményben részesítette az úrbéreseket. De maga a törvényhozás is, mely e törvényt tárgyalja, a már elfogadott §§-okban mind legelő, mind erdő tekintetében bőkezűbb volt mint a 36-iki törvényhozás s az illetőket több kedvezményben részesítette. A képviselőház nem tett egyebet, mint a méltányosság és jogosság alapján intézkedett, tekintetbe véve nem csak az 1836-iki törvényeket, de a megváltozott ténykörülményeket is, s a kifejlődött jogviszonyokat. Indítványozta tehát, hogy a nádasok, melyek az 1836-ki törvény szerint illetmény fejében az úrbéreseknek mesterséges vagy természetes kiszáradás által bárha feltételesen adattak át, azok az úrbéresekéi maradjanak megváltás mellett. Csak a méltányosság vezette e tekintetben a képviselőházat, épen ugy mint uagyméltóságtokat, midőn — ha jól emlékszem — a 22. §. b) pontjához hozzájárultak. Ugyanis ezen §. b) pontja az erdőkről és a legelőrészekről intézkedik, melyek itcletileg vagy külön használat folytán használa'.ul az úrbéreseknek engedtettek át és most az uj szöveg szerint azoknak megváltás nélkül is tulajdonaivá válnak. Ezen méltányosság vezette a képviselőházat is, midőn ezen §-t indítványozta. Nem is káros ez, szerintem, a volt földesurakra nézve sem, a mennyiben a kárpótlást 2G
