Főrendiházi napló, 1869. II. kötet • 1870. augustus 4–1871. ápril 15.
Ülésnapok - 1869-118
202 CXVIII. ORSZÁGOS ÜLÉS. törvényszabta utón és módon megkapja, sőt megkapja a költséget is, melyet a mesterséges kiszárításra fordított, és egy nagy elv érvényesíttetik e §. által, azon nemzetgazdászati e!v, hogy végre a birtokviszonyok végleg szerveztessenek. Holott, ha a méltóságos főrendek szövege fentartatik, megmarad a régi anomália, a 35. §. szerint ez érdekben a régi hűbériség. Legyen szabad nekem a képviselőház és a kormány részéről tiszteiette jesen kérni nagyméltóságtokat, méltóztassanak ezen indokoknál fogva az eredeti szöveget elfogadni. Apponyi György gr.: Nagyméltóságú elnök, méltóságos főrendek! Meglehet, hogy miután ezen §-nak tárgya nem igen nagy értékű, sokan azon nagy elvet, mely e § ban rejlik, talán kisebb figyelemre fognák méltatni. De szerintem az igazság mindig igazság, akár nagy, akár kisebb értékű tárgy forogjon fenn, és valamint a bíró nem teheti függővé az ítéletet a substratum nagyobb és kisebb értékétől, ugy a törvény hozás sem intézkedhetik két különböző mériék szerint. Fő okom, melynélfogva az előttem szólott kormányképviselő indokait nem fogadhatom cl, az, hogy ha az 1836-iki törvény szintúgy szabályozó volt, mint a minő szabályozó törvényt alkotui.k jelenleg, és ha daczára annak kimondatnék az, hogy oly jogérvéiiyes ítéletek és szerződések, melyek a 1836. törvény alapján jöttek létre, érvényükből kieshetnek, akkor csökkenthetjük az 187Idd és minden ezutáni törvény hatását. (ügy van!) A;ért, hogy ez bizonyos tekintetben talán egyes esetekben opportunitás szempontjából ajánlható volna, én oly elvet, hogy a törvénynek \isszaható ereje legyen, melynélfogva jogérvényes Ítéletek és szerződések megsemmisíttethessenek, semmi áron nem fogadhatok el, és nem ismerem azon oppor;unitást, mclylyel azon kár feiérne, melyet a törvényhozás ez által szenvedne. További okaimat merítem a 85-ik §-ból, illetőleg a képv. ház központi bizottságának indokolásaiból, melyet a t. képv. ház magáévá tett. Oít világosan kimoiidatik, hogy a képv. ház minden intézkedést kész elfogadni, mely által alapelvei és illeiőleg javaslatainak szelleme nem sértetik. A 85. szakaszban kimoiidatik határozottan az, hogy minden egyes tárgyra, melyek a jelen törve iyjavaslatban előfordulnak, végleg hozott -jogérvényes Ítéletek és szerződések érvényben maradnak. Ha valamit, ezt kell alapelvnek tekinteni, mire a t. képv. ház súlyt fektetett. Teljes joggal teszi azt a képv. ház, hogy mindent, mi ezen alapelvvel ellenkezik, visszautasít. En tehát azt hiszem, hogy miután a mélt. főrendek egyebet nem tesznek, mint ezen elvet fentartják, tehát azon ellentétet mellőzik, mely a35-ikés85-ik szakaszok közt fenforog; a képv. ház bizonyosan hajlandó lesz a mélt. főrendek e javaslatát elfogadni. Tehát ez alkalomnál fogva a mélt. főrendek módosításának fentartására szavazok. Tomcsányi József: A mit e tárgyban el lehet mondani, azt Apponyi gr. ő nagyméltósága már elmondta, s éri vele egyetértek, de kénytelen vagyok egy hivatkozásra figyelmeztetni a t. kormányképviselőt a 23-ik szakasz d) pontjában, mely igy szól: „Úrbéri rendezés alá nem esnek azon erdők" stb. Szent az elv, és annak elismerjük, de kívánjuk alkalmazni a nádlásra is. Epén ezen okból, miután az 1836-iki törvény értelmében részint egyezség, részint ítélet hozatala alapján kimondott tulajdonává vált a földesúrnak, hogy azt most megváltoztassuk, nem lehet, mert épen a h) pont kívánja, hogy megtartassék. Elnök: Miután — a kormány t. képviselőjét kivéve — hang nem emelkedett az eredeti szerkezet mellett, ugyhiszem határozatikig kimondhatom, hogy a mélt. főrendek elfogadják a jogügyi bizottság szövegezését. Kubicza Pál jegyző' (olvassa a 44. %-t az eredeti szöveg szerint). Miske Imre b. el'Vadó : A méltóságos főrendek jogügyi bizottsága a második bekezdésre nézve a képviselőház módosítását elfogadandóaak véli, e szerint a 44. most 45. §. második bekezdése igy hangzanék: „Az előkérdések felett rendszerint az 1868. LTV. t. ez. 144. §-ában említett jegyzőkönyvi eljárásnak van helye; azt azonban, ha a fenforgó kérdé-ck megítélése bővebb tárgyalást kivan, az eljáró bíróság rendes írásbeli eljárásra változtathatja át." E szerint a főrendi ház által megállapított szöveg némi módosítást szenvedőit. A §. szabatosabb szövegezést nyer.
