Főrendiházi napló, 1869. II. kötet • 1870. augustus 4–1871. ápril 15.
Ülésnapok - 1869-117
CXVII. ORSZÁGOS ÜLÉS. 191 Megtörténhetik azon eset is, hogy az összes l 100,000 frtnyi segély nem is fog igénybe vétetni, a mi által szintén megtakarítás fog beállhatni. A jövedelemre nézve ugy áll a számítás, hogy az előbbi esetben az elsőbbségi kötvényekre — ide értve a kamatokat és a törlesztési hányadot — szükséges lett volna 18,036 frt, az A) sorozatú részvények kamatozására 4000 frt, az államnak átengedett 150,000 frt értékű részvények kamatozására 7500 frt és az állam által adott előleg; összesen tehát 29,000 frt. Igaz, hogy ezen módozat mellett az állam a 100,000 frt után 77 2 0 /o-ot húz vala, de ezen eredmény bizonytalan lett volna. A mostani esetben ellenben az elsőbbségi kötvénynek se szükséges 18,000 frt, ezenkívül a vidék által biztosítva levén 4000 forint azon esetre, ha a pálya 22,000 frtot jövedelmez, az államnak már 4000 frt biztosítva lesz az általa adott előleg után. Méltóztassanak megengedni, hogy ezt egyes esetek példája által is megmagyarázzam, fHalljuk!) Ha nevezetesen a pálya csak 16,000 frtot jövedelmez, az előbbi mód szerint az összes elsőbbségi kötvények fedezésére szükséges jövedelem nem folyván be, azoknál 2000 frt veszteség lett volna. Az A) sorozatú részvények pedig, minthogy azok biztosítva voltak magánosok által, azok 5%-nyi jövedelmöket megkapták, de az állam által segélyként nyújtott 100,000 frt kamatozásban nem részesült volna. Mig ellenben a mostani módozat mellett, föltéve azon esetet, hogy a pálya mérföldenkint csak 16,000 frtot jövedelmezett, az állam biztosítván az elsőbbségi kötvényeket, neki ezt 2000 frttal pótolnia kell, de az államnak befoly 4000 frtnyi jövedelem, mely az iparosok által biztosítva van és így felroarad 2000 frt az államnak azon esetre is (Helyeslés), ha a pálya csak 16,000 frtot jövedelmez. Feltéve pedig azt, hogy a pálya többet jövedelmez, pl. 24,000 frtot az eredeti módozat mellett, a prioritások biztosítására szükséges lett volna 18,000 frt, az A) sorozatú részvények kamatozására 4000 frt, maradt volna az állam részére 2000 frt; a mostani módozat szerint pedig marad az állam részére 6000 frt, igj tehát a mostani módozat az államra nézve minden tekintetben előnyösebbnek mondható. Megjegyzem ezúttal, hogy mindazon pontok, melyek az előbbi esetben a pénz beszerzése- és biztosabb kibocsátására vonatkoznak, a törvényjavaslatból ki vannak hagyatva, és fennmaradnak csupán azon pontjai az 1870. XXXI. törvényczikknek, melyek az építési módozatra vonatkoznak, melyeket szüséges volt felvenni azért, hogy azok, kik az elsőbbségi kötvények birtokában vannak, biztosítva legyenek, hogy milyen az a pálya, melyre tőkéiket fektetik. Mellékelve van ezen törvényjavaslathoz azon szerződés, mely a vidékbeli birtokosokkal köttetett, és melyben a biztosítékra ki van kötve, hogy az általok biztosított összeg 4000 frt ezüstben mértföldenkint, vagyis hozzászámítva a 20% agiót, 4800 frt mfldenként rajtok szükség esetében közigazgatási utón is hajtassák be. Azon ellenvetést lehetne tenni azon törvényjavaslat ellen, hogy mivel vasútépítésre vette fel az állam a vasutkölcsönt, miért nem fordíttatott ezen kölcsön ezen vasútvonal építésére, és miért vétetik fel az erre szükséges összeg az évi költségvetésbe, és miért nem fedeztetik az ezen kölcsönből. Ennek ellenében bátor vagyok megjegyezni, hogy a vasutkölcsönből ezen vonalra nem lehetett fordítani összeget azért, mert azon kölcsön feltételei közt foglaltatik az, hogy csupán oly vonalokra fordítható, a hol az összeget első helyen lehet betáblázni ; minthogy pedig itt az elsőbbségi kötvények megelőznék az állam által nyújtandó segélyt, ez okból nem lehetett a vasúti kölcsönből ezen vonalra a szükséges összeget fordítani. Különben nem is volt erre szükség, minthogy ezen 100,000 frtnak folyóvá tétele iránt már az 1870. XXXI. t. ez. rendelkezik, és ezen összeg már a folyó évi költségvetésbe is fog felvétetni. Ezek azon indokok, melyek alapján kérem a törvényjavaslatot elfogadtatni. Cziráky János gr.: A méltóságos főrendek bölcsen emlékeznek arra, hogy ezen ügy tavaly tárgyaltatott már akkor, midőn a magánvállalkozók szerződése forgott kérdésben. Akkor alkalmam volt mind a hármas bizottságban, mind pedig e ház ülésében elnökösködni, és annak következtében bátor vagyok figyelmeztetni arra, hogy itt a törvényjavaslatnak csupán csak 1. 2. 3. és 7. 8. pontjai jőnek újból vitatás alá, miután a többiek már tárgyalva lévén, azok onnan vétettek át; igy tehát talán csak a többi pontot kellene felolvasni. (Sélyeslés.)
