Főrendiházi napló, 1869. II. kötet • 1870. augustus 4–1871. ápril 15.
Ülésnapok - 1869-110
164 CX. ORSZÁGOS ÜLÉS. ben magára az elvre és lényegre nézve forognak főbb eltérések. (Felkiáltások: Halljuk a jelentést!) Vay Miklós b.: Nagyméltóságú elnök, mélt. főrendek! Ha más alkalmakkal a képviselőház részéről törvényjavaslat terjesztetett elénk, az a kormány által rendesen motiváltatni szokott, és ha a törvényjavaslatot azon motivatióval a bizottságok kezeikbe veszik, azon tisztelettel viseltetnek a kormány motivatiója iránt, hogy azt veszik tanácskozásuk alapjául. Én jelenleg hiába keresem azon motivatiót, itt a kormány részéről motivatiónak egyátalában semmi nyoma. A mi részünkről azonban van motivatio és azt hiszem, hogy az igen t. kormány képviselőjét érdekelni fogja az, hogy a mi motivatiónk kezdettől fogva felolvastassák, abból fogván megítélhetni azt, vájjon a bizottság által ajánlott módosítások elfogadhatók-e vagy sem. (Helyeslés.) Apponyi Albert gr. előadó (olvassa a jelentést). Elnök: Ez mondatik átalánosságban a jogügyi bizottság által, és most az a kérdés, vájjon a kormánynak van-e erre nézve észrevétele. Csemeghy Károly ministeri tanácsos, mint az igazságügyministerium képviselője: Nagyméltóságú elnök, mélt. főrendek! Arra, a mit megjegyezni hallottam, hogy t. i. nem terjesztetett elő a kormány részéről indokolás, legyen szabad annak igazolásául felhoznom, hogy ezen törvényjavaslatot nem a kormány terjesztette elő, hanem a törvényjavaslat a pártoknak közös megegyezéséből terjesztetvén az alsóház elé, ezen alakban jutott a mélt. főrendi ház elé; következőleg a kormánynak nem lehetett módjában a mások által szerkesztett törvényjavaslatot indokolni. A kormány azonban elfogadta.a törvényjavaslatnak elveit, elfogadta annak kitételeit is, következőleg most mint a kormány által elfogadott törvényjavaslatnak lényeges pontjaira vonatkozólag vagyok bátor az irányelveket és azon szempontokat, melyeket a kormány főntartani óhajt, előterjeszteni. Az igaz, hogy ezen törvényjavaslatban nem foglaltatik a telepitvényes község fogalmának meghatározása. De szolgáljon ezen körülménynek indokolására és mentségére az, hogy ez kifolyását képezi azon előbbi törvényjavaslatnak, mely a telepitvényes községek iránti szabályokat tartalmazza, és melynek 1-ső §-a a fogalom meghatározását tüzetesen tárgyazza. (Több hang: Hol van?) Az alsóház elé terjesztetett ezen törvényjavaslat, és ennek kifolyásaként mintegy ideiglenes intézkedés addig, mig azon törvényjavaslat végleg életbe léphet. Azon időszakig gondolták az alsóháznak igen t. vezérférfiai, hogy az időközben fölmerülhető viszályok megakadályozása végett, egy ideiglenes törvényjavaslat terjesztessék elő moratórium végett, a melynek azonban fő elvi megállapodásai ugyanazon törvényjavaslatban sarkallanak, melynek ez kifolyását képezi. Egyébiránt maga a főrendi ház jelentése sem adja, ámbár szükségesnek tartja, a fogalom meghatározását, és midőn előre bocsátja az alsóház törvényjavaslatának hibájául, hogy a meghatározás nincs meg benne: a maga részéről nem tartja szükségesnek a fogalmat tüzetesen meghatározni. Az igen tisztelt bizottság ezt kétségtelenül azon helyes indokból hagyta el: mert végre ily a telepitvényes községek fogalmának ideiglenesen arra az időre szükséges meghatározása már magáhan a névben némileg eléggé benne foglaltatik. Mindazonáltal ily szerkezetben, mint az 1-ső §. a fogalom meghatározását adja, a kormány nem volna azon helyzetben, hogy elfogadhassa. Nevezetesen egy lényeges és elvi eltérés van az alsóház által beadott javaslat 1-ső §-a és ezen 1-ső §. között t. i. a határozott időhöz, nem kötött telepitvényes községek, mi a jelentésben is motiváltatik ugyan, de egészen ellentétes pont azzal, melyet az alsóház és a kormány elfogadott. Ha most ezen ideiglenes intézkedésben szűkebb kört adnánk, mint a milyen az ide vonatkozó törvényjavaslatban adatott, és ha netalán későbben amaz intézkedés fogadtatnék el: az időközben a jelen javaslat következtében származott viszonyok igen szomorúak lehetnének, t. i. hogyha időközben exequaltatnék a község, ámbár a későbbi törvény neki ha nem is tulajdonjogot, hanem örök megmaradhatást biztosit; ha. mondom, a későbbi törvény azt megadná neki, de előbb már exequaltatott; ebből igen szomorú viszonyok fejlődhetnének, és átalában nyugtalanság érzete ébredne. Ily eshetőség épen azon létindokot támadná meg, a melyből
