Főrendiházi napló, 1869. II. kötet • 1870. augustus 4–1871. ápril 15.

Ülésnapok - 1869-110

CX. ORSZÁGOS ÜLÉS. 165 ezen javaslat keletkezett; ép azon intentiót semmisítené meg, a melyből a kormány ezt elfogadta. Igen helyesen jegyzi meg egyébiránt a mélt. főrendek jogügyi bizottsága, hogy itt ugyanazon elvi szempontoknak kell uralkodniuk, melyek a végmegoldásnál elfogadtatnak. Ugyanazon eszme, mely az alsóházban irányadó volt a végmegoldás tekintetében, vonul végig a jelen ideiglenes intézkedésen is; azon helyzetet, melyet a telepitvényesekről szóló törvényjavaslat által végleg törvényesíttetni akar az alsóház, azon helyzetet akarja a mostani törvényjavaslat által fentartatni addig is: mig a másik törvényjavaslatnak legközelebb bekövetkező parlamenti pertractatiója s elfogadása által az ideiglenes intézkedés oltalmára nem leend szükség. A méltóságos főrendek jogi bizottsága előtt a végmegoldás tekintetében más eszme lebegett: ezen eszme van behelyezve a méltóságtok bizottsága által javaslatba hozott ideiglenes intézkedésekbe is. Ez is azon helyzetet akarja fentartani, a melyet a telepitvényi kérdésben végleg is megállapítani óhajt: de eltérő lévén nézete a végmegállapodás iránt az alsóház végmegállapodásának gondolatától, ezen elvi eltérésnek ad kifejezést, a módosításokban, illetőleg sokkal szűkebb korlátok közé szorítja a javaslat hatályát és terjedelmét, mint az alsóház. Ez utóbbi megválthatónak tartotta a telepitvényt, habár a telepítésre a szerződésben határidő volt kikötve, mig a méltóságos főrendek bizottsága, már most kimondani látszik: hogy ez utóbbiak nem lesznek megválthatók. Itt összeegyeztetés nem lévén lehetséges, s az eltérések elviek lévén: én bátor vagyok a kormány nevében azon alázatos kérést terjeszteni a mélt. főrendek elé, méltóztassanak a törvényjavaslat ide vonatkozó részét, ugy a mint a törvényjavaslat 1. §-ában foglaltatik, elfogadni. Az 1. §-ban van egyébiránt még egy másik szempont is, mely szintén eltér az eredeti törvényjavaslattól, mely a települök által készített lakházakra vonatkozó részben van kifejezve ;• erre nézve nem volna a kormánynak semmi ellenvetése, hogyha csakugyan csupán azon két lehetőség lenne képzelhető, mely a jelen esetben el van foglalva: hogyha t. i. „a telepitvényes vagy maga építette alakházat vagy a földesúr által épített lakházban lakik". Ha csak ez állana, akkor nem volna ellenvetés a kormány részéről. De van egy harmadik eset. {Halljuk !) Méltóztatnak tudni, hogy a kincstári jószágokban a telepítés többnyire ugy történt az utóbbi időkben, hogy az egyes telepitvényesek bizonyos összegnyi előleget kaptak a lakházak építésére, ezekre tehát nem lehet mondani, hogy saját vagyonukból építették a lakházat, mert az kölcsönből, és illetőleg a földesúr pénzéből építették; igaz ugyan, hogy a jogi fogalom szerint, a mi kölcsön adatott, az átmegy a kölcsönvevő tulajdonába, és igy tudományilag véve a dolgot, a föltevés egyik esete fenforog: de mi tapasztalásokat tettünk e tekintetben s tapasztaltuk különösen, hogy az a mi nincs, a mi egy jogrendszer disciplinájából, a jogtudományból fejtendő ki: az a bíróságoknál téves, gyakran ellentétes magyarázatot nyer, s főleg az első fokú bíróságoknál az ítélet el fog térni a törvényhozás szándékától. Én tehát azon gyakorlati szomorú tapasztalásból merített Jérvek folytán, hogy az alsóbiróságoknál nem fog érvényre jutni a tudományos definitio, s hogy a szegény emberek kénytelenittetni fognak, számtalan esetben felebbezni, a mi azonfölül, hogy költséges, de még egyéb tekintetben is hátránynyal lehefösszekötve: ezen tapasztalatból merített érvből kérem a méltóságos főrendeket, hogy e harmadik eshetőségre is figyelemmel lenni méltóztassanak. A mi a kérdés lényegét illeti, a lényeget, mely az egész törvényjavaslatnak uralkodó eszméje és létrehozatalának indoka: erre nézve az előbb előterjesztettek következtében mély tisztelettel vagyok bátor felkérni a méltóságos főrendeket: méltóztassanak elfoglalni azon álláspontot, melyet az alsóház elfoglalt és ennélfogva az eredeti szerkezetet elfogadni. Szécsen Antal gr,: Miután a jogügyi bizottságnakjelentése az abban felmerült eszméket és nézeteket ritka szabatossággal terjeszti a mélt. főrendek elé, és részemről azon indokokon kívül, melyek ott elő hozattak, helyesebb indokokat elősorolni képes nem volnék, egyszerű szavazásra szorítkoztam volna, ha a kormány képviselőjének előterjesztett indokai fel nem hívnának arra, hogy azok irányában némi észrevételeket a magam részéről is megkíséreljek; annyival inkább, mert ha előbb meg voltam győződve arról, hogy a törvényjavaslatnak mostani alakjában való elfogadása a méltóságos főrendeknek nem ajánlható, azon indokok, melyek itt előso-