Főrendiházi napló, 1869. II. kötet • 1870. augustus 4–1871. ápril 15.
Ülésnapok - 1869-107
158 CVII. ORSZÁGOS ÜLÉS. tik fel, és ez nézetem szerint nem áll épen azon okból, melyet ő exja az igazságügyminister ur előterjesztett, mert csak a különben is visszaváltható irtványokra lehetne alkalmazni. Ennélfogva a reciprocitás elve itt egyátalában nem alkalmazható; de én részemről e tekintetben a jogügyi bizottság véleményét sem pártolhatom s a három utolsó sort ott is kihagyandónak tartom. Átalában azt óhajtom, hogy ezen 9. §. az utolsó sor kihagyásával megtartassék. Elnök : Ha tehát a jogügyi bizottságnak azon indítványa, mely szerint a törvényjavaslat 9. §-a a reciprocitás elve szerint módosittassék a mint látom, el nem fogadtatik, miután nem pártoltatik az indítvány, mindenekelőtt szavazni kellene a 9. §. azon módosítása felett, mely szerint az utolsó bekezdés: „Ha azonban a tartozások megváltására kötelezett, a megváltandó irtványok egy harmadát ajánlaná fel: ezt a volt földesnr köteles elfogadni", kimaradjon. A kik hajlandók ezen módosításhoz járulni, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A többség elfogadja, s e szerint a 9. §. így fog szólani: „Ha az úrbéri rendbeeszedés s illetőleg tagosítás még meg nem történt, a felek szabadon egyezhetnek a felett: hogy a tartozások megváltására kötelezettek, az irtványok egy részét engedhessék át a volt földesúrnak." Következik a 10. §. Apponyi Albert gr. jegyző (olvassa a 10.—14. %%-at, 'melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak. Olvassa a lő-ik %-t). Miske Imre b. előadó: A bizottság jelentése e§-ra vonatkozólag így szól: „A 15.§.e) pontjában ezen szavak helyett: „időkből származnak", e szavakat: „időkre esnek" szabatosabb értelmezés végett használandóknak tartja a bizottság." Elnök: Van-e észrevétel ezen irályi módosításra vonatkozólag? (Nincs észrevétel!) Ha nincs észrevétel, a bizottság javaslata elfogadtatik. Apponyi Albert gr. jegyző (olvassa a 16 —19. %%-at, melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak?) Elnök: Ha nincs, ki szólani kivan, méltóztassanak azok, kik a felolvasott törvényjavaslatot mind béltartalmára, mind az elfogadott szerkezeti módosításokkal együtt részleteire nézve elfogadják, felállani. (Megtörténik.) A többség elfogadja a törvényjavaslatot, s e felől a kép. ház értesíttetni s i egyúttal az elfogadott módosítások tárgyalása s alkotmányos elfogadására felszólittatni fog. Most menjünk a következő tárgyra: Miske Imre b. jegyző (olvassa a főrendi ház állandó jogügyi bizottságának jelentését az ország erdélyi területének városaiban, szabad és volt úrbéresekéi vegyes községeiben behozandó arányosítás- és tagosításról szóló törvényjavaslat tárgyában), Elnök: Ha nincs senki, ki a törvényjavaslathoz lényegére nézve szólani kíván, ugy hiszem, kimondhatom határozatul, hogy a törvényjavaslat átalánosságban a részletes vita alapjául elfogadtatik. (Helyeslés) Most olvassuk a törvényjavaslatot pontonként. Csáky Gyula gr. jegyző (olvassa a törvényjavaslat 1—7. %%-t, mélyek észrevétel nélkül elfogadtatnak). Nyáry Gyula b. jegyző (olvassa a 8—15. %%-t, melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak, azután olvassa a 16. %-t). Miske Imre b. előadó: A jogügyi bizottság jelentése erre vonatkozólag igy hangzék: „A 16. §-ban, nehogy annak szövege hibás értelmezésre alkalmat adhatván, onnan a volt földesúrnak arányosítás alkalmával az e szakaszban kitett kulcs alpján jutott birtokrésznek volt úrbéresei illetménye kiszakasztása alkalmávali teljes felmérettetése s ezek közti felosztása a törvényhozás szándéka ellen következtethessék, e szakasz második bekezdés második sorában e szó után: „szerint", e szavakat: „a volt úrbéres fekvő birtokának összege után", besorozandóknak tartja a bizottság." Gecző János osztálytanácsos az igazságügyministeriumban: Engedje meg a nagymélt. főrendi ház, hogy minister ur ő exja megbízásából röviden felkérjem arra a mélt. főrendeket, hogy ezen módosítást elhagyni méltóztassanak. Ok erre a következő: Ezen módosítás sem szükséges, sem czélszertí. Nem szükséges azért, mert az úrbéri viszonyokról szóló törvényjavaslat, melyet legközelebb méltóztatott tárgyalni, részletesen szabályozza, hogy mennyi legelő- és erdőjárandóság képezze a volt úrbéresek és a földesúr illetményét. De nem czélszerü azért sem, mert igy nem függ össze azon beszúrás magával a §. értelmével, sőt azt némi tekintetben összezavarja, a mennyiben
