Főrendiházi napló, 1869. II. kötet • 1870. augustus 4–1871. ápril 15.

Ülésnapok - 1869-107

148 CVII. ORSZÁGOS ÜLÉS. kodni fognak kiadni. Szükséges tehát arra szorítani az illetőket, hogy azokat mutassák meg, ha ez inquisitorius utón eléretik, mint az igazságügyminister ur említeni méltóztatott, meg vagyok nyugtatva. Elnök: Nincs a ki szót kivan emelni? (Nincs!) A d) pontra nézve indítvány nem tétetvén, a felhozott pedig nem tániogattatván, marad a szerkezet. Az e) pontra nézve a minister által felhozott előzmény e részben ugyan kétféle, miután ha emlékezetem nem csal, a maradványföldekre nézve hasonló záradékhoz hozzájárultak a mélt. főrendek; azonban nem tekintve az előzményt, miután a jogügyi bizottság javaslatba hozta, kötelességem felhívni a mélt. főrendeket, hogy azok, kik a jogügyi bizottság/) most e) pontját illetőleg tett módosítását elfogadják, méltóztassanak ezt felállás által nyilvánítani. Szécsen Antal gr. : Méltóztassék megengedni, hogy csak egy kérdést tegyek. Én nem tagadom, hogy én átalánosan tekintve a dolgot, csekély véleményemmel a jogügyi bizottság indítványához járulnék, és csak azért állok el a jogügyi bizottság véleményének támogatásától, mert ő excellentiája megjegyezte, hogy praecedens van, mely szerint hasonló esetben hasonló incisumot elhagytunk. Miután azonban a t. elnök ur előadása kételyt támaszt bennem aziránt, hogy a praecedens hogy áll: bátor vagyok azon kérést intézni, hogy a jegyző ur által a remanentialis földekre vonatkozó határozat szintúgy, mint az, mely az erdélyi kérdésben hozatott, felolvastassák, hogy mi azon praecedens iránt tisztában legyünk. (Helyeslés.) Elnök : Fel lehet olvasni; egyébiránt ha nem csalódom, a remanentialis földekre nézve Magyarországot illetőleg a jogügyi bizottság záradéka elfogadtatott, Erdélyre nézve pedig elvettetett. Miske Imre b. előadó (olvassa a jegyzőkönyv illető tételeit), Hunyady László gr.: Méltóságos főrendek! Miután a jegyzőkönyvből kiderül, hogy semmiféle praecedens által kötve nem vagyunk, én a magam részéről a jogügyi bizottság indítványához hozzájárulok. Wenkheim Béla b.: Ennempraecedensekre hivatkozva, hanem meggyőződésemet követve, mindenkor ezen hozzátétel kihagyása mellett szavaztam, és ezúttal is ezen szavakat kihagyatni kérem. Apponyi Albert gr. jegyző: A 62. §. módosítása nincs a jegyzőkönyvben, ennélfogva az elfogadtatott ugy, a mint eredetileg indítványozva volt. Elnök: Magyarországra nézve elfogadtatott a jogügyi bizottság indítványa, Erdélyre nézve azonban hasonló ügyben ellenkezőleg méltóztattak határozni. Jelenleg tehát kénytelen vagyok a mélt. főrendeket felkérni, hogy azok, a kik az előbbi /) jelenleg e) pontra nézve a jogügyi bizottság által javasolt módosítást felvétetni kívánják, méltóztassanak ezt felállásukkal nyilvánitani. (Megtörténik.) A többség nem kívánja, és így marad a szerkezet. Apponyi György gr.: A hozzátétel ugyanazon okból történt, mint az előbbi §-nál, s ha ott kihagytuk, kihagyandó itt is. (Helyeslés.) Elnök : Ennélfogva marad a szerkezet. Következik az 5. §. Csáky Gyula gr. jegyző' (olvassa az 5. §-t). Miske Imre b. előadó: A bizottság jelentése e §-ra nézve igy szól: „Az 5. §. e) alatti pontja második bekezdésében a törvényjavaslat arról rendelkezvén, hogy ha az irtványbirtokos semmi szolgálatot vagy fizetést nem teljesített, de a tulajdonos azt bebizonyitja, hogy ily szolgáltatást vagy fizetést követelni jogosult lett volna, az irtványnak egy nyolczadrésze a tulajdonost illeti, a bizottság azon nézetből kiindulva, hogy ezen jogosultsága a tulajdonosnak, különösen és főképen tulajdoni jogán alapszik, a 3-ik lapon a 2-ik bekezdés 3-ik sorában a fizetést után e szavakat betoldatni javalja: „tulajdoni jog czímen". Pálffy Mór gr.: Én átalában nem vagyok azon véleményen, hogy az eddigi szolgáltatások mennyisége arányában alkalmaztassák a kulcs, mely szerint a visszaváltásnak helye van, mert minél kegyesebb volt valaki, midőn bízva visszaválthatási jogában, odaadta az irtványt a volt jobbágynak, kedvező föltételek alatt, hogy ezért most kevesebbet kapjon vissza az irtványból, ezt én nem helyeselhetem ; mindazonáltal én nem teszek jelenleg e tekintetben indítványt, hanem bátor vagyok a d) pontra nézve, melyben ez foglaltatik : „eZ) a mennyiben az évi szolgáltatás nem hányadrészből, hanem készpénz-fizetésből, szolgalma-