Főrendiházi napló, 1869. II. kötet • 1870. augustus 4–1871. ápril 15.
Ülésnapok - 1869-106
126 CVI. ORSZÁGOS ÜLÉS. lőzketlennek s annak érvényben tartását a még folyvást rendezést igénylő birtok-állapotokra nézve szükségesnek tartja — viszont épen a közhitel és jogbiztonság érdekében elérkezettnek látja az időt, hogy a tulajdoni czímmel telekkönyvezett birtok az intézmény szellemének megfelelőleg, úrbéri czím alatti megtámadásoktól mentessé tétessék mindenütt, hol a bekövetkezett rendezés által az e részben fenforoghatott kérdések végleg elintéztettek. A törvényjavaslat ily szellemben való kiegészítésének a 83-ik §-ban látná helyét a bizottság, s arra nézve következő szövegzetet hoz javaslatba. 83. §. „Mindazon teljesen megszűnik. Az 1855-ik évi decz. 15-iki telekkönyvi rendelet 4-ik §-ának azon intézkedése, mely szerint úrbéri kapcsolat és azzal rokon viszonyok alapján, tekintet nélkül a telekkönyvi bejegyzésre, igények támaszthatók voltak, minden oly birtokokra nézve, melyek véglegesen szabályozva lettek, hatályon kivül tétetvén, a rendezés utáni állapot szerint tulajdoni czímmel telekkönyvezett birtok iránt úrbéri czínien kereset többé nem indittathatik." Gecző' János osztálytanácsos az igazságügyministeriumban •. Nagyméltóságú elnök ur, mélt. főrendek! Igazságügyminister ur megbízása következtében kötelességemmé vált kérni nagyméltóságtokat, hogy részéről e javasolt módosítás irányát teljesen helyesli, de szövegében némi változtatást tenni óhajt. Azon szöveg, melyet az igazságügymiuister alkalmaztatni kívánna, rövidebb, mellőzi a rendeletre való hivatkozást s következőleg szól: „A 83-ik. §. végére jönne: „Az úrbéri kapcsolat alapján a telekkönyvi bejegyzésekre való tekintet nélkül támasztható földesúri igények iránt fennálló intézkedés a véglegesen rendezett birtokokra nézve hatályon kivül helyeztetik, s az ily birtok jogezímének megítélésénél a telekkönyv tartalma lesz irányadó. Elnök: A mélt. főrendek engedelmével 5 perezre felfüggesztem az ülést, hogy a két szerkezetet eombinálhassuk. (Szünet után.) Majthényi László b. előadó: Mielőtt azon különbség kiegyenlítéséhez szólnék, a mely különbség az ő excellentiája által benyújtott szerkezet és azon szerkezet között van, melyet a jogügyi bizottság előterjesztett, azt hiszem, mulhatlanul szükséges tisztába jőni azon eszmék iránt, a melyeknek mi itt kifejezést akarunk adni. A jogügyi bizottság azon nézetben volt, hogy miután a telekkönyvi pátens 4. §-a szerint: „Azon igények, melyek a volt úrbéri kapcsolat és azzal rokon viszonyok tárgyában 1853. márczius 2-án kibocsátott nyilt parancs által szabályoztatnak, akár jegyeztettek legyen azok föl a helyszínelés! jegyzőkönyvbe akár sem, a bejelentésre vagy igazolásrai hirdetvényi fölszólitásokból, s a hirdetvény folytán történendő tárgyalásokból kizárvák." A mi annyit tesz, hogy a telekkönyvben az úrbéri követelés czímén lévő igények föl nem jegyeztettek, vagy ha azok följegyeztettek, az ily bejegyzések nem vétettek figyelembe. A jogügyi bízottság most azon nézetben van, hogy kívánatos volna, hogy azon határokban, melyekben a birtokrendezés megtörtént, hol tehát semmi o'y tárgy többé, sem birtok, sem egyéb, mi úrbéri czínien rendezendő volna, nem létezik, hogy itt a telekkönyvi intézmény valósággá legyen; ez volt az egyik fő eszme, a másik pedig az, hogy e tekintetben tökéletesen kifejeztessék a viszonosság elve. Már most az a kérdés, hogy a két szerkezet közül melyik fejezi ki jobban azon eszméket, melyeket a jogügyi bizottság kifejezni óhajtott és melyeket előadni bátor voltam. Az igazságügyminister ur által előterjesztett szöveg következőkép hangzik : „Az úrbéri kapcsolat alapján a telelekkönyvi bejegyzésekre való tekintet nélkül támasztható földesúri igények iránt fennálló intézkedés a véglegesen rendezett birtokokra nézve hatályon kivül helyeztetik, s az ily birtokok jogezímének megítélésénél a telekkönyv tartalma lesz irányadó. Én azt gondolom, hogy a jogügyi bizottság módositványával szintén azon czélt kívánta utolérni és szabatosabban, világosabban és a reciprocitás elvének nagyobb figyelemben tartásával tette, mert itt a földesúri igények is említtetnek, mig ott ezek meg j nem említtetnek; ebben tehát a reciprocitás elve tö| kéletesen bennfoglaltatik. Ha egyébiránt ő excelj lentiája 1855-ik évi deczember 15-én kibocsátott i telekkönyvi pátensre való hivatkozást mellőztetni
