Főrendiházi napló, 1869. II. kötet • 1870. augustus 4–1871. ápril 15.

Ülésnapok - 1869-106

CVI. OKSZÁGOS ÜLÉS. 119 ről a lakosságot és a birtok értékét s a munkáskezeket szaporította mindenütt, ugy szaporítani fogja nálunk is, de szaporítani fogja nálunk azon bár kisebb tulajdonosok számát is, a kik mert tulajdonosok, a tukjdoü eszméjéhez lesznek csatolva, de még sem elég vagyonosok arra, hogy saját földjeiket bemívelvén, egyéb munkakeresetre ne kényszerüljenek és ennek következése az lesz, hogy a nagyobb birtok jelenben véghetetlen nehéz imvelése a munkáskezek szaporítása által könnyittetni fog. Ennélfogva, nem akarván tovább tartóztatni a méltóságos főrendek tanácskozásának előhaladását, a jogügyi bizottság azon nézete mellett vagyok, mely szerint ezen fejezetre nem tett észrevételt, és pártolom a törvény-javaslat szövegét. Elnök: Ha nincs ki szót kivan emelni, miután indítvány tétetett az iránt, hogy a törvénynek ezen egész fejezete alatt foglalt intézkedése kihagyassék, az iránt tüzetes törvényjavaslat terjesztessék elő és az ily kihagyási indítványnak mindig elsőbbsége levén, mindenekelőtt a felett kell szavazai, azok, kik az 55. §-t kihagyatni és annak tüzetes tárgyalását ujabban beadott törvényjavaslat által kívánják rendeztetni, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A többség a véleményhez nem járul, marad a szerkezet, Csáky Gyula gr. jegyző' {olvassa az 56, 60, §§-<zí, melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak). Elnök: A képviselőház jegyzője izenetet hozott, méltóztassék bevezetni. Ivacskovics György a képviselőház jegyzője : Nagyméltóságú elnök ur, méltóságos főrendek ! A képviselőház megbízásából van szerencsém a telepitvényes községekre vonatkozó törvényjavaslatot, mely a képviselőház folyó május hava 4-én tartott ülésében ugy átalánosságban, mint részleteiben elfogadtatott, az illető jegyzőkönyvi kivonattal együtt alkotmányos tárgyalás végett tisztelettel átnyújtani. Miske Imre b. jegyző (olvassa a jegyzőkönyvi kivonatot). Majthényi László b. jegyző (olvassa a törvényjavaslatot) . Elnök: Az imént felolvasott törvényjavaslat ki fog nyomatni és kioszíaíni, egyúttal pedig véleményes jelentéstétel végett a jogügyi bizottságnak adatik ki, mely mihelyt elkészül jelentésével, az a napirendre tűzetik ki. Most méltóztassék folytatni a szakaszonként való felolvasást. Apponyi Albert gr. jegyző {olvassa a 61— 63. %%-at,melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak, azután olvassa a 64-et). Miske Imre b. jegyző: A jogügyi bizottság véleménye e §-ra nézve így szól: „A 64. §-ban kimondatik, hogy a mennyiben urbériség vagy majorság czíméu 1862. évi decz. végéig kereset be nem adatott, az ily kereset többé meg nem indítható, — és ti birtokos tulajdonává válik, mely magában az urbériségre nézve helyes intézkedés, azonban a bizottság nézete szerint azon eszmét is magában foglalja, hogy ha a volt földesúr és majorságbirtokot birlalók közt 1862-ig egyesség jött létre, s ez által az úrbéri per megkezdése szükségtelenné vált, azon birtok is a jelen törvény kihirdetésével az illető birlalt tulajdonává válik, miért is ezen 64. §. 1-ső bekezdése második sora végén ezen szavakat: „avagy az illetők közt már életbe is lépett írás-vagy szóbeli egyesség létre nem jött volna" hczzáadandóknak tartja a bizottság. Ugyanezen pótló intézkedésnek szükségéi látja a tárgy ugyanazonosságát tekintetbe véve a bizottság a foglalásokról szóló 69. §-t illetőleg, hol Is a b) pont végét ezen szavakkal megtoldani javalja: „érvényben hagyatván az illetők közt létrejött és életbe lépett írásbeli vagy szóbeli egyesség a 64. §. értelmében. " Horváth Boldizsár igazságügyminister: Megvallom inéit, főrendek, ezen niódositvány igen nagy aggodalmakat kelt bennem és azt hiszem, hogy sokkai nagyobb és veszélyesebb ho-clerővel bír, mintsem azt ezen törvénybe beleigtatni lehetne. Ezen §. arról rendelkezik, hogy a mennyiben urbériség vagy majorság czíme alatt az 1862-ik év deczember végéig kereset be nem adatott, az Erdélyre nézve kiadott pátens alapján az ily kereset többé meg nem indítható. A méltóságos főrendek jogügyi bizottságának modositványa pedig ezen határidőt feltételhez köti, azon feltételhez t. i.,hogy ha időközben, szó- vagy írásbeli egyezkedés jött létre. Először azon kérdést intéztem magamhoz, hogy minő szó- vagy írásbeli egyezséget ért a t. bizottság ez egyezkedés alatt, vagyis mit kell tartalmaznia azon egyezségnek ? Vonatkozzék-e az csupán a praescriptionalis határidőre vagy a birtok jogi ter-