Főrendiházi napló, 1869. II. kötet • 1870. augustus 4–1871. ápril 15.

Ülésnapok - 1869-106

120 CVL ORSZÁGOS ÜLÉS. meszeiének átalakítására? De egyik esetben sem járulhatnék a kormány részéről e módositványhoz. Mert ha a szerződés alatt oly egyezségek értetnek, melyek pusztán a praescriptióra vonatkoznak, melyek által tehát a praescriptionalis határidőt a felek magok egyezség által dilatálni akarták, akkor sem fogadhatom el, mert azt nem ismerhetem el, hogy a praescriptionalis határidő felett a felek szabadon egyezkedhetnének az állam ellenében. Mert a praeseriptio nemcsak a magán-jog védelmére van behozva, hanem az az állam érdekeit is közelről érinti. Mert nem lehet az államra nézve közönyös, hogy a perek forrásai ne korlátoltassanak vagy egészen meg ne szüntessenek. Különben is a praescriptióra nézve az eddigi magyar törvény szerint az állott, hogy azt megszakíthatták rendkívüli esetek, mint háború, döghalál, de rendes esetekben azt csak a rendes kereset akaszthatta meg, vagy legfeljebb a bírói tilalom, azt azonban a magyar törvényben és törvényes gyakorlatban nem ismerem, hogy a törvény által meghatározott praescriptiót felfüggeszthette vagy megszakíthatta volna a felek magán egyezkedése. Ezt nem is mondhatná ki semmiféle törvény; mert a harmadik fél, az állam érdekeit is érintené s az állam ellenében a magán egyezkedéseknek érvényt tulajdonítani nem lehet. De azért sem járulhatok a módositványhoz, mert ha még megengedném is, mit nem eoncedálok, hogy jövőre lehetne ily praescriptionalis határidőt kitűzni, melyet a felek magán egyezkedése megszakíthatna, mert ezen intézkedés a múltra vonatkozik. Nem arról van itt szó, hogy az mondatnék ki, p. o. a ki keresetét 1880. évig meg nem indítja vagy ellenfelével nem egyezkedik, annak joga elenyészik, hanem itt a múltról van szó. A múltban kitűzött, és már le is járt praescriptionalis határidő megszüntetéséről azon esetre, ha a felek közt szó- vagy írásbeli egyesség jött létre. Már pedig tagadhatatlan, hogy az 1854-iki erdélyi pátens ilyen feltételt nem ismer. Az a praescriptiót feltétlenül mondta ki, mihelyt a keresetet valaki 1862-ig meg nem indította, az elévültnek mondatott ki. Ennek alapján sok birtokjogi kérdés eldőlt. A birtoktulajdonává vált annak, kinek ellenében a keresetet a volt földesúr vagy viszont, 1862. végéig meg nem indította. Ea ezen föltétlenül kimondott praescriptiót a mélt. főrendek alterálnák az által, hogy kimondanák, hogy a keresetnek 1862 végéig való I beadásának elmulasztása még nem veti praeseriptio alá a kereseti jogot, ha a felek közt szó- vagy írásbeli szerződés, egyesség jött létre, ez által tagadhatlanul alteráltatnék azon birtokjog, mely az 1854-ki erdélyi úrbéri pátens alapján keletkezett. ; Különben is nem tudom mi történnék akkor, ha ezt ki méltóztatnának mondani. Hát e kerese| tek végnélkül folyjanak? Mert itt csak az van mondva, hogy a hol szó- vagy írásbeli egyesség jött létre, ott nem áll a praeseriptio. De meddig nem áll ? Ezt lehetetlen in infinitum fentartani, mert a kormány főczélja e törvényjavaslat benyújtásánál ! az volt, hogy végre ezen izgalmas kérdéseknek vé[ get vessen és a birtok állapotot volt úrbéres és földesúr közt végleg szabályozza. Egy ilyen toldalék beigíatása lehetővé tenné, hogy ilyen keresetek még | Isten tudja meddig folyamatba tétessenek. Ez csak akkor állhatna, ha itt olyan egyesség értetnék, mely csupán a praeseriptio dilatiójára vonat: kőzik. Meglehet azonban, hogy az egyesség alatt más értetett, t. i. hogy az egyességnek olyannak kell lennie, hogy az a birtokjog természetét alterálja, p. o. a felek ugy egyezkedtek, hogy azon birtok, mely eddig úrbéri volt, jövőre allodia• lis birtokká legyen. De erre nézve is intézkedik a törvényjavaslat ! 61. §-a. Azt azonban soha sem írhatnám alá, hogy szóI béli egyesség által valamely birtok jogi természe| tét alteralni lehessen, mert hiszen az ingatlanok átj ruházásnális mindig Írásbeli szerződést kivan a törvény. Hogy tehát ezen kérdéseket szóbeli egyesség alapján lehessen eldönteni, ezt nem érthetem. : Ez a pereknek végtelen tömegét indítaná meg holott czélunk épen az, hogy a perek számát kevés | bitsük. Azonkívül összeütközésbe hoznók ezen §-t a 63-ik szakaszszal, mert abban világosan ki van j mondva, hogy ha az uj telek nem vétetett be a Cziráky-féle összeírásba, de országos adózás alatt állott, akkor úrbéri teleknek tekintendő, ha az úrbéri táblákból kihagyatott is, ha ebbe a kormányszék beleegyezett. Tehát arra, hogy (valamely urI béri birtok) allodizáltassék, megkívántatott, hogy a kormányszék is beleegyezett légyen. Ha ezen tol| dalék elfogadtatik, egészen ellenkező jöü ki, t. i