Főrendiházi napló, 1869. II. kötet • 1870. augustus 4–1871. ápril 15.

Ülésnapok - 1869-106

118 CVI. ORSZÁGOS ÜLÉS. vényjavaslatban eldöntetni nem szokott. És ezen nézetből indulva ki, miután ezen intézkedés nem az úrbéri kapcsolatból fenmaradt birtokviszonyok rendezését illeti, hanem egy átalános nemzetgazdasági fontosabb elvnek keresztülvitelére czéloz, a mely kimerítő tanulmányozást és tanácskozást igényel én a magam részéről bátor vagyok ezen §-nak kihagyását indítványozni és ezen kérdés eldöntését külön törvény által eszközöltetni, s illetőleg annak indítványozását a kormánytól bevárni. Horváth Boldizsár igazságügymimster: Nagyméltóságú elnök, méltóságos főrendek! Én nem akarok most azon kérdésnek vitatásába bocsátkozni, vájjon egy minimumnak felállítása nemzetgazdasági szempontok által indokolva van-e, vagy nincs. En ezt nyilt kérdésnek tekintem, és semmi esetre sem oly világos, mint az első tekintetre látszanék, csupán csak a következőket akarom megjegyezni. — Igaz ugyan egy részről, hogy a földbirtoknak nagy eldarabolása községbeli proletariátust teremthet, de másrészről proletariátust teremthet az is, hogy ha egy adósságokkal terhelt birtokot nem lehet ezen adósságoktól megtisztítani a birtok egy részének eladása által, hanem az illető kénytelen egész birtokát eladni és a nagy birtokra, tudjuk, a eoneurrentia mindig kisebb, mint a kisebbre. Ezen eljárás mellett az, a ki két holdnak eladása által megszabadulna az adósságoktól, kénytelen eladni 12—1G holdját, s ily esetben az egész birtok alig kei el drágábban, mintha 2—3 holdat külön eladhatna, De ez nyilt kérdés, mélt. főrendek, s erről per tangentem intézkedni nem lehet. Különben is, ha egyszer minimumot akar felállítani az ország nemzetgazdasági okokból, az a kérdés, hogy átalános legyen-e ezen minimum az egész országra nézve, vagy különböző az egyes vidékek szerint, mert a talaj minőségétől sok függ e tekintetben. Annyi áll, mélt. főrendek, hogy ez igen fontos kérdés, melyet tüzetesebben kell tanulmányozni, mielőtt a törvényhozás ennek eldöntésébe bocsátkoznék.. De itt nem egy minimális törvén}? felállításáról van szó. hanem arról, hogy a jogegyenlőség a birtokra nézve helyreállittassék. mert ha minimumot hozunk be, az, nemcsak az úrbéri, hanem minden földbirtokra behozandó, s a mai kor eszméjével össze nem egyeztethető különbséget fentartani, a volt úrbéres és a nem úrbéres birtok között erkölcsi lehetetlenség, és így ezen §-nak kihagyása nem lehetséges. Méltóztassék tehát a minimum kérdését függőben hagyni és a szöveget ugy a mint az a képviselőház által előterjesztetett, elfogadni. Majthényi László b. előadó : Nagyméltóságú elnök, méltóságos főrendek! Gróf Szécsen Antal ő nagyméltósága a VHI. fejezetet, mely a birtok eldarabolására vonatkozó korlátok megszüntetését tárgyazza, innen kihagyandónak és egymás alkalommal előterjesztendő törvényjavaslat tárgyalásánál felveendőnek indítványozta. Én megvallom \ először azért, mert ezen kérdés az előbbi, különö; sen az 1836-ik évi törvényekben az úrbéri viszonyokról szóló szabályokra vonatkozik, azt a tárgy rokonságánál és az előzményeknél fogva itt ezen törvénybe tartom felveendőnek, mely ha nem is szorosan az urbérről, de az úrbéri viszonyok kapcsolatából fenmaradt kérdések rendezéséről szól. Ha ezen intézkedés kimarad, mindenesetre fenmaradnak az eddig fennállott törvények, a melyek az eldarabolást tiltják és így csak egy gyei több törvényünk lesz olyan, melyek felett a nép szokása teljesen napirendre tért. Hivatkozom mindazokra, kik a vidék ebbeli eljárásával ismeretesek s kik tudják, hogy ezen tilalmat tartalmazó törvények hasonlítanak régi ösii ségi 'örvényeinkhez, a melyek ismét oly épületet képeznek, melyet senki többé megvédeni nem képes, daczára annak, mondom, hogy ezen telek-eldarabolási tilalom fennállott, a hatóságok az ország i legnagyobb részében ezen korlátozást többé föl nem I tarthatták; de a telek eldarabolt eladására az engedelem átalában mindig megadatott. Ismételni nem akarom azt, mit az igazságügyminister ur jogi szempontból elmondott. Én azt mondom, hogy tökélete; sen áll az, hogy ha kimondjuk a különbség megszüntet a nemesi és volt jobbágyi birtok közt, akkor ezen korlátozást a birtoknak csupán egy nemére fenn nem tarthatjuk, a nélkül, hogy azt a többire is ki ne terjeszszük. De legyen szabad nemzetgazdá; dászati szempontból is némileg eltérő nézetet nyilvánítani. Nemzetgazdászati szempontból, mihez hozzá kell tennem, hogy tekintettel speciális hazai viszonyainkra, tagadhatlan az, hogy semmire nincs oly nagy mérvben szüksége hazánknak, mint a munkás kezek szaporítására; már pedig kétségtelen, hogy a birtok elclarabolása valamint egy rész-