Főrendiházi napló, 1869. II. kötet • 1870. augustus 4–1871. ápril 15.

Ülésnapok - 1869-105

110 CV. ORSZÁGOS ÜLÉS. példa, hogy ujabb úrbéri perek támasztassanak ott, hol már egyszer a törvény ítélt; azért a szer­kezetet teljes meggyőződésem szerint elfogadni nem lehet és én a jogügyi bizottság véleményére adom szavazatomat. Horváth Boldizsár igazságügyminister: Természetesen meg kell hajolnom a mélt. főrendek határoz,ta előtt; lehetetlen azonban megjegyzés nélkül hagynom azt, hogy ő exja itt a tulajdonjog megtámadását látja. Minden attól függ, mélt. főren­dek, a mi it a fogalmat körvonal ózzuk. Ha a mélt. főrendek ebben a tulajdonjog megtámadását látják, akkor szi .i én oly megtámadása van a tulajdonjog­nak az úrbéri pátensben, mely az erdőre nézve az 1836-iki törvényektől eltérő határozatot hozott; és ha az említett ellenvetés állana, akkor minden egyes kisajátítás semmi egyéb, mint a tulajdonjog megtámadása. Fn azt hiszem, hogy a tulajdont szabályozni, de e venni nem lehet. Méltóztassanak megbocsátó, de a törvénynek azon szövegéből, melyet a ministerium előterjesztett és az alsóház elfogadott, azon hite diót, hogy mi a tulajdonjogot akartuk volna megtámadni, kivonni nem lehet. Csak ennyit akartam most megjegyezni. Majthényi László I), előadó : Nagyméltó­ságú elnök, méltóságos főrendek! Ha van tárgy, melynél a nagyméltóságú főrendi ház törvényhozói és törvényalkotói missiójának fontossága előtérbe lép, ugy azt gondolom, ez az. midőn oly eszméknek érvényrejutásáról van szó, melyek ma, meglehet, csak alárendelt fontossággal bírnak, de holnap megeshetik, hogy a legveszélyesebb következteté­sekre szo gálhatnak alapul. (Felkiáltások: Igenis. praecedenst fognak alkotni!) Nem az itt a kér­dés, a tulajdonjog forog-e kérdésben vagy nem; c definitiónak íeszegetésébe bocsátkozni nem kívá­nok. De tagadhatlan az, hogy tökéletes jogérvényíí ezúnen szerzett igénynek elvétele czéloztatik. (Ugy van!) A mi törvényhozásunk minden alkalommal óvakodott attól, hogy ily teljes jogezímen szerzett igényeket veszélyeztessen és megtámadásoknak kitegyen. Legyen szabad e részben egypár példára, je­lesen az ősiségi pátensre hivatkoznom. Igaz, hogy csak pátens; de elfogadta az 1868-iki országgyűlés, és igy mostan olyannak lehet tekinteni, melyre hivatkozás történhetik. E pátens megszüntette a hajádoni és Özvegyi jogot, de azoknak, kiknek arra I az előbbi törvények értelmében igényök lehetett, ' megengedte, hogy azt érvényesítsék. Bátor vagyok még a legújabban alkotott uzsora-törvényre hivat­kozni, melynek 6. §-ában — habár ugy a bünte ícsre, mint a kikötött nagyobb összeg visszaszer­zésére —- a kereset meg nem engedtetik, mégis az mondatik, hogy az adósnak szabadságában áll a felülfizetett összeg visszatérítésére nézve saját fel­peressége mellett káresetet iiditani. Továbbá hivat­kozni kívánok azon viszonyra, mely szint ín tör­ve ly által rendeztetett, s mely ezen nádasokkal ' 1 ginkább analóg, t. i. a szerződési zálogokra. Ezek I szintéü fentartatnak. Léteznek tehát bizonyos bir­! tokok, melyek bizonyos időjártával vagy föltételek teljesítésével, visszatérnek azon kézre, me'y kivál­tásukra jogosítva van. Már most hozzátéve, hogy a nemesi és volt úrbéri birtok közt való különbséget teljesen meg ak rjuk szüntetni, azt gond dom,hogy valamint a nemesi birtokra nézve fe dartatott, hogy az bizonyos idő leteltével, bizonyos feltételek telje­sítésévé kiváltható s ha ez által a, telekkönyvben i bejegyzett jogok csorbulást nem szenvednek, azt gondolom, hogy oly csekély terület dere nízve, mi­lyenek ezen náda ok, fö téve, hogy a különbség I elenyészett, nem látok nehézséget, hogy ezek a | mostani birlalók k 'zenél maradja iák, de mi it zá­I lógok azok kezére térjenek vissza, melyek jogosítva vannak azoknak törvényes jogezímen szerzett igény­• nél fogva visszaváltására. Én igy mindezeknél fogva nem akarván hosz­i szasabban alkalmatlankodni ezen már ugy is kime­rített tárgyban a mélt. főrend iknek, kijelentem,hogy a jogügyi bizottság véleményét pártolom, flle­• lyeslés.) Cziráky János gr.: Nagyméltóságú elnök, j mélt. főrendek! Ha foglaltatik ezen törvényjavas­latban oly §, melyet én részemről a legnagyobb tisztelettel üdvözlök, azaz, me y a hozott ítéletek, nek és egyezségeknek szentségét állapítja meg. : Én őszintén óhajtottam volia, hogy ezen m igában ; véve is dönthetlen elvet foglaló ara yszabály ezen törvényjavaslat homlokára lett volna irva, mint átalános kiindulási pont, mert én azt hiszem, hogy ha egyszer az úrbéri viszonyok rendeztettek, azok­nak ugy kell rendezve lenniök, hogy örök időkre ne legyenek kétségbe vonhatók. Ezen alapeszmétől vezéreltetve, megvallom, \ hogy az igazságügyi minister ur némi aggáiytkel-

Next

/
Thumbnails
Contents