Főrendiházi napló, 1869. I. kötet • 1869 ápril 24–1870. augustus 3.

Ülésnapok - 1869-17

XVII. ORSZÁGOS ÜLÉS. 7.7 Przemyslbe; a másik, mely Eperjest veszi kiindulási pontul és Dukla felé a Szán-völgyön keresztül vezet Przemyslbe. A mi az összehasonlítást s .az abból merített adatokat illeti, kitűnik mindenek előtt az, hogy a mező-laborczi vasútvonalon csak egyetlen egy vízválasztó létezik közvetlenül a magyar-galicziai határszélen, míg a másik vonalnál, mely Kassáról indul ki, négy vízválasztóval találkozunk. Igaz, hogy a mező-laborezi völgyet elzáró vízválasztó egymagában közel oly magas, mint a többi együttvéve, de a mi a választásra határozó volt, az, hogy az eperjes-duklai vonalon ezen vízválasztók 15 mértföldnyi kiterjedésben elszórva fordulnak elő, s ennek következtében s ennélfogva a forgalmi szolgálatot már Kassától egész Dukláig olyképen kell berendezni, mint amiképen a hegyi pálya természete megkívánja, — tehát sokkal erősebb gépekkel, hegyimozdonyokkal vagy pedig kettős fogatokkal, vagy pedig ugy, hogy a vonatok Kassánál elválasztatnak és mint kisebb vonatok, gyengébb gépekkel szállíttatnak tovább. Ezen hátrány, mely az eperjes-duklai vonalnál mutatkozott, különösen tekintve azon ezélt, melyre a vonal leginkább épül, tehát védelmi szempontból, katonai szállításra nézve, mondom, már magában ezen körülmény, e hátrány a mező-laborczi vonal választása mellett szólt. Volt azonban Qgy másik tekintet is, mely abból áll, hogyha Eperjesről Dukla felé vezetjük a vasutat, annak folytatása Gralicziában a Szánvölgyben esik; a Szánvölgy pedig Chyrowtól egész Przemysl-ig. majdnem 6 mértföldnyi kiterjedésben a létező Károly-Lajos vasút pályájával egyenközüen futna nagyon nagy közelségben olyannyira, hogyha a Károly-Lajos vaspálya ellenséges kezekbe esnék, azzal egyszersmind a másiknak sorsa is el volna döntve. Ennélfogva igen alapos volt, különösen a katonai szakközegeknek azon kívánsága, hogy a Magyarországból kivezetendő kapcsolati vasút, a mennyire csak lehet, a kereszten átfutó pályával szög alatt vezettessék be, és ez határozott achyrowchodorowi vonal mellett, melynek folytatása a mi területünkön a mező-laborczi völgybe esik. Ezek levén szerintem egészben a döntő körülmények, a melyek katonai és védelmi szempontból a mező-laborczi vonal mellett szóknak, még csak azon többi tényezőket kellett figyelembe venni, me- : lyeket a vasúti tervezeteknél szem elől téveszteni nem lehet; nevezetesen a mi a költség-kérdést illeti. Igaz ugyan, hogy a mező-laborczi völgyön át vezető vonal tán 5 mértfölddel több útépítést kíván, mint a másik; mert a laborczvölgyi 17 és néhány tört-rész mértföld hosszú, — holott a másik 10 és egy töredék mfd.; de mivel a laborcz-völgyi vonal majdnem folytonosan völgyuton halad, és csak közel a határhoz találkozik nagyobb területi nehézségekkel, melyeknek legyőzését kell eszközölni; azonban négy helyütt vízválasztó fordul elő: annak következtében a költségek körülbelül ugy mutatkoznak, hogy a 17 mértföldnyi vonal nem sokkal drágább, talán semmivel sem, mint a másik, mely bár rövidebb kiterjedésű, de költségesebb a nagyobb területi nehézségeknél fogva. A mi azonkívül a közlekedés és közforgalmi viszonyokat illeti, van egy körülmény, mely ismét a laborczvölgyi vonal mellett szól, és ez különösen abból áll, hogy azon első kapcsolati vonalnál is, mely Magyarország és Graliczia közt előállittathatik, különös tekintettel kell lenni arra, hogy az alföld és főleg a Tiszavidék gazdag termékei könnyen szállíttathassanak Galicziába. Itt azután a kapcsolat ugy viszonylik, hogy a laborczvölgyi vonalon keresztül majdnem 13 mértfölddel rövidebb az ut, mintha Kassa és Eperjes felé vezettetnék Przemyslbe. Mindezeknélfogva nem habozott a közmunka és közlekedésügyi minister ur, egyetértőleg a lajthántúli kormány határozatával, a mező-laborczi vonalat választani, mint oly vonalat, a mely ezen kapcsolatnak minden tekintetben megfelel. Ily értelmű törvényjavaslatot terjesztett a bécsi kereskedelmi ministerinm a birodalmi tanácsban képviselt országok törvényhozása elé, mely ezen vonalat fogadta el — természetesen azon feltétel alatt, hogy a magyar törvényhozás a maga részéről szintén hozzájárul. A képviselőház ezen vonalat tárgyalás alá vette és minden fennakadás nélkül el is fogadta. Különösen kiemelendőnek- tekintek még egy körülményt, t. i. a költség és a garantia viszonyát. Az építési költségek már a múlt évben állapíttattak meg igen szigorúan, azokon ez idén sem történt semmi változás. Történt azonban egy tekintetben igen is fontos változás annálfogva, hogy a kedvező pénzviszonyok, melyeknek a mai körülmények közt örvendünk, lehetővé tették azt, hogy a ka-