Főrendiházi napló, 1869. I. kötet • 1869 ápril 24–1870. augustus 3.
Ülésnapok - 1869-17
76 XVII. ORSZÁGOS ÜLÉS. után tegnap felolvastatott, felolvasottnak vehetjük {Helyeslés), és azonnal az átalános vitához foghatunk. {Helyeslés.) Hollán Ernő államtitkár: Mielőtt a tanácskozást megkezdeni méltóztatnak, bátor vagyok mindenekelőtt bejelenteni, hogy Mikó Imre gróf közlekedési és közmunkaügyi minister ur gyöngélkedése miatt akadályozva levén, parancsolt velem, hogy legyen szerencsém őt a méltóságos főrendek tanácskozása alkalmával képviselni. Ezt bejelentvén, bátor leszek röviden előadni azon nézpontokat, melyeket a közlekedési minister ur szem előtt tartott, midőn e törvényjavaslatot a képviselőháznak és a főrendi háznak előterjesztette. Egy kapcsoló vasút szüksége, mely Gralieziát Magyarországgal összekötné, a törvényhozás által már régebben el volt ismerve. Ennek sürgőssége mindinkább ellőállott az által, hogy az ország különböző vidékei a külfölddel és a közép-európai vasút hálózatával összeköttettek, ; mig azon időben Graliczia Magyarországgal öszekötve nem volt. Ezen kapcsolati vasút szüksége annyira előtérbe lépett, hogy azon időben, midőn a magyar ministerium a kormányzatot átvette, és 0 Felsége parancsából a ! két ministerium közt a tárgyak elválasztása elrendeltetett, e vasút kiépítésére fordíttatott a legnagyobb figyelem, s a rá következő nyáron igen alapos tanulmányok tárgyát képezték a Gralicziában vezető vasutak. Többféle combinatió merült fel, és a közmunkaminister már a múlt évben előterjesztést tett a törvényhozásnak erre vonatkozólag; azonban a törvényhozás ennek érdemleges tárgyalásába több oknál fogva nem bocsátkozhatott; de határozatot hozott, melyhez a méltóságos főrendek is hozzá járulván , utasíttatott a közmunkaügyi minister, hogy a Magyarországból Gralicziába vezető valamenyi vonal combinátióit alapul véve, gondos összehasonlítást, tanulmányokat tétessen és ezen eredmény folytán tegye meg javaslatát az összeköttetésre nézve. Ezen tanulmányok befejeztettek, és vonatkoznak különösen négy irányban, négy vonalra. Az egyik az, mely Munkács-Stry felé vezet, egy másik, mely Sátoralya-Ujhelyről a Laborcz-völgyön át Przemyslbe,— ismét egy harmadik, mely Eperjesről Duklán át vezet Przemyslbe, — és végre a negyedik, mely Eperjesről Poprádon keresztül Tarnow felé vezet. Minden vasúti összeköttetésben lényeges tényezőkként figyelembe veendők először a területi viszonyok és azokra alapított technikai kivitel, a forgalmi viszonyok, továbbá a kereskedelmi és hadászati szempontok. Kétségtelen, hogy valamely vasút csak akkor nevezhető czélszerünck, ha mindezen tekinteteknek egyaránt megfelel. Vannak azonban esetek, midőn egyik vagy másik tekintetre nagyobb súlyt, több figyelmet kell fordítani. Ez volt az eset különösen a szóban forgó vasútnál , melynél a hadászati és védelmi szempontra különös figyelmet kellett fordítani. Különösen azért, mert az egész északi határon erődítésekkel nem birunk, mert a Kárpátokon túl egy szomszéd ország minden védelem nélkül az első támadás esélyének van kitéve, és mert egyátalában a védelem czéljának semmi eszköz által elégtéve nincs. Ez volt oka annak, hogy a birodalmi tanácsban képviselt országok törvényhozása is fölszólittatott, és különösen a régi kormány nagy súlyt fektetett arra, hogy a magyar kormánynyal egyetértve, ezen vasúti kapcsolatot a szerint vegye leginkább figyelmébe, a mint az a hadászat és a védelem érdekeinek leginkább meg fog felelni. Azon egyetlen vasúti kapcsolat, mely ma Galicziában létezik, és mely ezen országot keletről nyugatra hosszában átszeli, nem felelhet meg azon czélnak, hogy szükség esetében Magyarországból is segédhaderőket lehessen szállítani a veszélyeztetett helyre. Szükséges volt tehát egy olyan kapcsolati vasutat létrehozni, mely lehetővé tegye azt, hogy az ott eszközlendő stratégiai fölállítás legközelebb és legegyenesebb kapcsolatba tétessék Magyarországgal. Alapos tanulmányozások után, különösen a katonai szakközegek egyértelmű" vélekedése szerint, Przemysl választatott azon czélpontul, mely mintegy középlő forduló pontját képezze a katonai és védelmi első felállításnak Galicziában. Midőn ezen czélpont egyszer ki volt tűzve, a választás és illetőleg az összehasonlítás a lehető négy vonal irányai közül csak kettőre állíttatott fel. Azon két irányra t. L, melynek mindegyike mint véd- és czélpontra Przemysl felé vezet. Ezen két vonal egyike az úgynevezett laborczvölgyi, mely S.-A.Ujhelyből indul ki és Chyrowon keresztül vezet
