Főrendiházi napló, 1869. I. kötet • 1869 ápril 24–1870. augustus 3.

Ülésnapok - 1869-15

XV. OKSZÁGOS ÜLÉS. 59 inéit, főrendi ház becses figyelmét és türelmét, a hazafiságnak, a politikai bölcseségnek azon emelkedett szelleme, mely e házat átlengi, bizonynyal részletes indokolásom nélkül is rég felismerte e törvényjavaslat messzeható és kedvező horderejét állami életünk jövő alakulására nézve. És meg levén győződve arról, hogy a kormánynak minden becsületes törekvése, mely Magyarországot az anyagi és erkölcsi fejlődés útján egy-egy lépéssel előbbre akarja vhmi, a mélt. főrendeknek mindig legbensőbb vágyaival és legerőteljesebb támogatásával fog találkozni: legyen szabad nekem e reményben a szőnyegen levő törvényjavaslatot egyszerűen becses figyelmökbe és kegyes pártfogásukba ajánlani. {Élénk hosszas helyeslés és éljenzés) Szögyényi-Marich László : Igazságügyi minister urnak bölcs és nagytudományú előadása után igen megnehezült feladatom, s talán feleslegesnek is tekintethetik a kérdés további megvilágítása; de miután ily nagyfontosságú tárgyban szükséges, hogy a mélt. főrendek részéről is történjék érdemleges nyilatkozat, bátor leszek szerény nézeteimet — inkább gyakorlati szempontból s a múltra való tekintettel — kifejteni. {Halljuk!) Midőn a múlt országgyűlésen az uj perrendtartás iránti törvényjavaslat a mélt. főrendeknél tárgyaltatott, bátor voltam a jól rendezett igazságszolgáltatásnak elméletileg és gyakorlatilag elfogadott lényeges feltételeként — a birói személyzetet illetőleg — kiemelni: hogy ennek függetlennek, az ügyes-bajos felek által közelérhetőnek és más igazgatási teendőkkel el nem foglaltnak kell lennie. Az előttünk fekvő törvényjavaslat czélja: hogy rendeleteivel ezen kellékek a magyar bíráknak is megszereztessenek, s hogy igy a magyar birói kar az igazságszolgáltatás tekintetében legjobban rendezett európai államok birói karainak színvonalára emeltessék. Kérdés tehát, vájjon: — miután állami intézményekben absolut jó és tökéletes nem létezik, mert a mi az egyik államban jó ésczélszerü, a másikban épen nem, vagy még nem az, s minden csak annyiban tartatkatik helyesnek és czélszerünek,amennyiben valamely ország viszonyainak s a nemzet geniusának, művelődési fokozatának és valóságos szükségletének megfelel — vájjon, mondom — a javaslatba hozott intézkedések tényleges viszonyaink közt a czélnak megfelelendnck-e ? s vájjon létesitésöknek nem fognának-e más nagyfontosságú érdekek feláldoztatni, melyek közéletünkre nézve mással alig, vagy épen nem pótolható becscsel bírnak. Ennek alapos megitélhetése végett mindenekelőtt szükséges, hogy a birói hatalomnak hazánkban a magyar közjog elvei szerinti forrása és közegei alkalmazásának törvényes rendszere iránt tisztában legyünk! A birói hatalom — a magyar közjog tanai szerint — mint a végrehajtó-hatalom egyik ága, a törvényes kir. fejedelmet illeti. így már első szent kii rályunk decretumai í-ső könyvének 5-ik czikkében Imre fiának tanácsot ad a birói hatalom miként gyakorlása iránt, — Verbőczy pedig IH-as k. I-ső részének 3-ikczimében azt mondja: „Omnisjudiciariae i potestatis facultas in iurisdictionem Sacrae Regni | Coronae, qua cuncti Reges Hungáriáé coronari solent, subsequenter Regem et Principem nostrum legitimé constitutum simul cum imperio et regimine translata est." — Innen van, hogy minden királyi ítélőszék — u. m. a kir. euria, a kerületi táblák, váltótörvényszékek, személynöki szék — a birói hatalmat a király nevében gyakorolták s Ítéleteiket annak nevében hozták és hirdették ki; a mennyiben pedig a bíráskodási jog megyékben, sz. kir. városokban és sz. kerületekben, vagy rendezett tanácscsal bíró községekben ezeknek közegei, sőt védhatalommal biró uradalmakban magánosok által gyakoroltatott, ez, a magyar közjog fogalmai szerint — fictione juris csak delegatapotestate történt, miután ezen jog reájok a kir. fejedelem részéről törvény, törvényes szokás vagy kir. kiváltságok által nyíltan vagy hallgatag átruháztatott; noha ez a helyhatósági birák bíráskodási cselekvényeiben ki nem volt tüntetve; — nem is említve azon bíráskodást, mely a létezett hűbéri viszony következtében a hűbér ura által a hűbéresek irányában gyakoroltatott. A magyar alkotmányban gyökerezett, s a legtöbb európai ujabb államjogokban is elfogadott ezen elv, az előttünk fekvő törvényjavaslatban jövőre is fentartatnék, sőt még inkább kiemeltetnék mint eddig, mert annak 2-ik §-ában nyíltan kimondatik, hogy a birói hatalom az egész országban 0 Felsége a király nevében gyakoroltatik. Máskép fogna a dolog jövőre állani a birák alkalmazását illetőleg 5 mert ezek jövőre kivétel nélkül a király, illetőleg annak felelős ministere által 8*