Főrendiházi napló, 1869. I. kötet • 1869 ápril 24–1870. augustus 3.

Ülésnapok - 1869-15

58 XV. ORSZÁGOS ÜLÉS. saját pártérdekeitől fogja kölcsönözni; azonban ezen érv közelebbről tekintve, nem állja ki a bírálatot. Mert, ha áll is az, hogy a parlamenti kormányt sok izben politikai pártérdekek vezetik, ezen érdekek mindig országos érdekek, nem pedig azon speciális körnek vagy vidékeknek pártérdekei, melyben az illető biró él és mozog. Azon magasabb politikai érdekektől, melyek irányadók lehetnek vagy szok­tak lenni a kormányra nézve, majdnem beláthatlan távolban állanak azon egyéni kisebb érdekek, me­lyek felett a biró itél; mig ellenben a társadalom alsóbb rétegeinek szűkebb köreit folytonosan hul­lámzásban tartó pártérdekek harcza legtöbb eset­ben visszahatást gyakorol a magán élet viszo­nyaira is. Egyébiránt midőn a kormány kijelenti, hogy a törvénykezésnek azon terén, mely a személybiz­tonság kérdéseivel jő érintkezésbe, t. i. a bűnvádi eljárás terén, oly intézményeket akar behozni, me­lyeknek alakulására a kormánynak semmi befo­lyása nem lesz: úgy hiszem, hogy azon aggodalom, mintha a kinevezési rendszer az egyéni, polgári és politikai szabadság érdekeit veszélylyel fenyegetné, önmagától elenyészik. (Elénk helyeslés.) Csak ezen úton remél a kormány, minden párt­érdeken fölülemelkedett és a jogtudomány szín­vonalán álló biróikart teremthetni, és csak ily birói kar számolhat a népnél bizalomra és tekintélyre, és csak ezen bizalom és tekintély erejével lesz képes a bírói kara törvények iránti tiszteletet, a társada­lomnak ezen sarkkövét, rendületlenül és sérthetlenül fentartani. Ugy hiszem, mélt. főrendek, hogy e házban nem fogok azon aggodalommal találkozni, mintha a jelen törvényjavaslat a megyei önkormányzat törvényes jogkörét megcsonkítaná; mert hisz az igazságszolgáltatás országos ügy, az állam ügye, » az államnak fenségi jogai közé tartozik, és habár a múlt századok viszontagságai közt, midőn hazánk­nak legnagyobb részét az ellenség tartotta hatal­mában magával a fővárossal együtt, midőn tehát az állami élet úgyszólván a megyékbe menekült, — habár — mondom — ily körülmények közt kény­telen volt is az állam a maga fenségi jogainak egy részét a megyékre ruházni, de e rendkívüli körül­ményekből a megyék számára jogot leszármaztatni nem lehet; mert hisz a reform nem az abnormis viszonyok megörökítésében, sőt épen ellenkezőleg azok megszüntetésében és a normális államélet sza­bályozásában és rendezésében áll. És különben is opportunitási szempontokból sem lehetne az igazságszolgáltatás jogát a megyékre átruházni, mert az igazságügy czélszerü reformja e keretben vagy épen nem, vagy csak nagy bonyo­dalmak árán volna eszközölhető, és mert, hogy töb­bet ne említsek, már maga a felügyeleti jog gyakor­lása, mit pedig a kormánytól semmi esetre és semmi körülmény közt nem lehetne megtagadni, — örökös viszály, örökös súrlódás forrását képezné a kor­mány és a törvényhatóság közt. Ugy hiszem, mélt. főrendek, a magyar megyék­nek, mint politikai és administrativ testületeknek hatásköre már magában is oly nagy, minővel a kül­földnek hasonnemű helyhatósági intézményei sehol sem birnak. Es e hatáskört a kormány csonkitatlanul fenn akarja tartani, és súlyt fektet arra, hogy: a megyei önkormányzat a megye belső ügyei­ben jövőre is sértetlen maradj'on; hogy a megyék tisztviselőiket szabadon vá- • laszthassák; hogy legyen a megyéknek költségvetési joguk a felsőbb felügyelet mellett és a törvényhozás által megállapítandó korlátok közt: hogy az országos törvények és a központi kor­mány törvényes rendeleteinek végrehajtása jövőre is a megye hatásköréhez tartozzék; hogy vitatkozásuk körébe szabadon bevonhas­sák az országos ügyeket is; és hogy ennélfogva megillesse a megyéket a kör­ievezés joga egymás közt és a kérvényezési jog az országgyül éshez. Hy tág s széles hatáskör mellett valóban nincs mit tartanunk a centralisatio és bureaucratia veszé­lyeitől ; ily tág hatáskör mellett a megyék jövőre is az államélet lüktető erei, a szabadság védvei, a közszellem gyúpontjai és a nyilvánosság iskolái maradnak, mint voltak a múltban, és e szép s nemes hivatásuknak sokkal inkább meg fognak felelni a megyék, ha megmaradnak saját jogkörükben, mint­sem ha magukhoz ragadva az állam jogait is, ez által először túlfeszítik saját erejöket, másodszor megcsonkítva az állami önkormányzat körét, a par­lamenti kormány életműködését megzsibbasztják. (Helyeslés.) De én nem akarom tovább igénybe venni a *

Next

/
Thumbnails
Contents