Főrendiházi napló, 1869. I. kötet • 1869 ápril 24–1870. augustus 3.

Ülésnapok - 1869-10

X. ORSZÁGOS ÜLÉS. 39 eszközöltessék, t. i. alig vegyittetik hozzá 27° a rézből. Miután azonban természetesen az arany sem fordul elő természetes tisztaságban, sőt rendesen egy századrésznyi más ércznemekkel vegyülve, ennél­fogva igen csekély az, a mi a rézből hozzá vegyitte­tik. — így tehát azon felvilágosítást adhatom, hogy a törvényben megállapított vegyitek az általános szokásnak megfelel. Nyáry Gyula b.: Meg vagyok nyugtatva. Elnök: Méltóságos főrendek! Ugy hiszemnincs a ki szót kívánna emelni. {Nincs!) Kimondhatom te­hát, hogy az átalánosságban elfogadott törvényja­vaslat a részletes vita alapjául elfogadtatik. (He­Tessék most azt pontonként felolvasni és meg­állapodni azon pontoknál, melyekre nézve a bizott­ságnak észrevételei vannak. Wenkheim Frigyes gr. jegyző' (olvassa a törvényjavaslat ehö szakaszát). Elnök: Kincs észrevétel? (Nincs!) Méltóz­tatnak azt elfogadni ? (Igen!) Méltóztassék most a második szakaszt, azután a bizottság jelentését in­dokolásával együtt felolvasni, és végül azon szava­kat, melyeket a bizottság ajánl. Wenkheim Frigyes gr. jegyző (olvassa a második %-t és a bizottsági jelentés arra vonatkozó részét). Zichy Ferencz gr,: Méltóságos főrendek! Rö­viden elmondom, hogy könnyebben meg lehessen érteni a különbséget az eredeti szöveg és a bizott­ság által előterjesztett javaslat közt, az indokokat, melyek a bizottságot e szerkezet javaslatában ve­zérelték. A 2-ik szakasz eredeti szövegben, elhagyván a dolog könnyebb megérthetése végett azon szavakat, melyekre nézve észrevétel nem tétetett következő­képen hangzik: „A képlapra Ő Felsége mellképe jő, ezen körirattal: „Ferencz József A. Cs. M. H. S. D. O. Ap. Királya" Magyar-, Horváth-, Slavon-, Dalmátországnak apostoli királya". Most pedig a bizottság szerkezete szerint igy lenne: A képlapra O Felsége mellképe jő ezen kör­irattal: „Ferencz József I. K. Császár és Ap. Ki­rály". A hátlapra Magyarország czimere, egyesítve Horvát-, Slavon- és Dalmátország, valamint Erdély ezimereivel, ezen körirattal: „Magyar királyság". Azon okok, melyek a bizottságot ezen módosításra különösen vezérelték, a következők voltak: óhaj­totta, hogy lehetőleg hasonló legyen a körirat az európai pénzpiaczon fogalomban lévő 10 és 20 fran­kos aranyok köriratához, melyeknél a képlapon nem az uralkodók czime, hanem azoknak állása említtetik; de nem óhajtotta, 2.-or, hogy, mint állít­tatott, az aranypénzek kisebb alakja miatta magyar királyságot képező országok megnevezésének csak kezdőbetűi verettessenek az aranyokra, mert ez annál kevésbé mondható czélszerünek, mivel ezen betűket értelmezni és megérteni külföldön igen nehéz, minthogy az nemcsak heraldikai, numismatikai, de még nyelvbeli ismeretet is kivan, mint pl. az „0." betű, mely itt országot jelent. 3-or. Nem ellenkezik az 1868. XXX-ik tör­vény ezikk 64. §. rendeletével, mely szerint a ma­gyar korona országai által veretendő pénzeken a királyi czimben a Horvát-, Slavon- és Dalmátorszá­gok czime is felveendő, mert ezen körirat által nem a magyar koronaországok czime, de az uralkodó állása fejeztetik ki. Mindezen változtatásokat kü­lönösen ajánlandóknak vélte a bizottság, de a leg­nagyobb* súlyt fektette e két betű „I. K." felvéte­lére és ezen javaslat indokát a következőkben le­szek bátor előadni. Vannak, mélt. főrendek, bizonyos eszmék, me­lyek ha valamely országban, valamely népnél nem léteznek, azoknak nem létele bizonyos balmagyará­zatokra alkalmat nem ad és nem is adhatott. De egészen máskép áll ez akkor, ha bizonyos eszmék századok óta jogi gyakorlatban voltak. Akkor, ha az eíféle gyakorlatok szokáson kivü he­lyeztetnek, ezt tenni bizonyosan nem lehet a nélkül, hogy ez magyarázatra ne szolgáltatna alkalmat. Ezt példával kívánom illustrálni. Poroszországban p. o. minden időben szokás­ban volt a pénzeket ugy veretni, hogy az uralko­dónak neve és az, hogy Poroszországnak királya, a képlapon található legyen. Ezen szokás létezett ezelőtt már azon időtől fogva, mielőtt Poroszország királysággá emeltetett volna, létezik most is, és bizonyára senkinek sem­miféle tévmagyarázatra okot nem nyújt. De egészen máskép van ez Nagy-Brittaniában. Ott a létező arany pénzeken e feliratot találjuk : „Victoria Dei Gratia Brittaimoram regina, Defensor fidei." Méltóztassanak ezt a különbséget felvenni; e czim századokra visszaterjed és visszavezethető. Különösen a „Defensor fideinek" nevezete X. Leo

Next

/
Thumbnails
Contents