Főrendiházi napló, 1869. I. kötet • 1869 ápril 24–1870. augustus 3.
Ülésnapok - 1869-10
38 X. ORSZÁGOS ÜLÉS. illustrálta azon nagy fontosságot, mely átalában abban rejlik , hogy Magyarországban is oly aranypénzek veressenek, melyek mind alakjok, mind finomsági tartalmokra nézve tökéletesen megegyeznek azon arany pénzzel, mely az európai nagyobb államok legtöbbjeiben forgalomban van. Ez által azon előny éretik el, hogy midőn az 1868-ki VH. t. ez. szerint veretett régi alakú aranyok a közforgalomban nem fordulnak elő, de sőt be is olvasztárnak; ezen most tárgyalás alatt levő törvényjavaslat és Magyarországban és Ausztriában általánosan elfogadott pénzláb szerint veretendő 10 és 20 frankos aranyok az európai pénzpiaczon állandóan forgalomban fenn fognak maradni. De ezen törvényjavaslat beterjesztésének még egy más indoka is volt, az t. i, hogy miután az 1867-ki XH., és az 1867-ki XVI. t. czikkek azt föltételezik, hogy a pénzláb a monarchia mindkét felében egyenlő legyen, ezen törvényjavaslat mintegy előzményét képezi annak, hogy ennek alapján azután az aranyérték behozatalára nézve O Felsége mindkét kormánya részéről egyesség köttessék. Azon körülmény tehát, hogy a birodalom mindkét felében egyenlő pénz veressék és bozassék forgalomba, megfelel az 1867-iki XVI. és XII. czikkek azon rendeletének, hogy már jelenben előkészíttessék az aranypénzláb behozatala. Mihelyt a jelenleg parancsolt értékkel biró államjegyek és bankjegyek forgalma meg fog szűnni, be fog következni az aranypénzláb behozatala, mit természetesen nem lehet máskép eszközölni, mint az öszszes continens hozzájárulásával. Nagyobb államokban — Németország kivételével Belgiumban, Svájczban, Olaszországban is frankokban és különösen 10 és 20 frankos aranyokban van kifejezve a pénzláb a már létrejött egyesség szerint és igy az átalakítás könnyű lesz. Már a múlt országgyűlésen elfogadott VH. t. ez. is azt akarja megközelíteni az által, midőn 10 és 20 kros váltópénzek veretesét rendeli el, melyek közül ámbár az váltópénz — a 20 kros a; 1 I 2 franknak, a 10 kros pedig V4 franknak felel meg. Ugy hiszem, hogy a mostani körülmények közt ennél czélszerübb intézkedés nem lehet, és bár ha még most nem látja a kormány eljöttnek annak idejét, hogy az aranypénzláb behozatala iránt törvényjavaslatot terjesszen elő, mindazáltal annak előkészitéseül szükségesnek tartja, hogy változtattassék 1 meg azon törvény, mely a régi magyar aranyok verését rendeli, és rendeltessék el 10 és 20 frankos aranyok veretése. Ezeket akartam még hozzá tenni azokhoz, melyeket előttem szólott Zichy Ferencz gr. ő exeellentiája kifejtett, és bátor vagyok a törvényjavaslat elfogadását ez indokból is ajánlani. (Helyeslés?) Nyáry Gyula báró: A veretendő aranyok karatirozására vonatkozólag van szerencsém a pénzügyér ő excellentiájához kérdintézést tenni. Interpellátióm ekkép hangzik: „Az aranypénzek öntvényezése (Karatirung, Legirung) 3 féle szokott lenni, t. i. vagy veres (die rothe Karatirung), midőn a színarany (fein Gold: feinhalt) rézzel kevertetik; vagy fehér (die weisse Karatirung) mikor a vegyítés ezüsttel eszközöltetik; végül vegyes (die gemischte Karatirung), melyszerint e 2 fém együttesen alkalmaztatik. A forgalomban levő aranyok leginkább rézzel öntvényeztetnek, miután a nemes ezüst nemesebb czélokra használtatik fel. Minthogy azonban a szőnyegen forgó törvényjavaslatból az, hogy a czélba vett öntvény (Legirzusatz) rézből, ezüstből, vagy e kettőből együttesen álland-e ? nem derül ki: a veretendő aranypénz külemének pedig egyik fő feltétele, értve a szint, a karatirozás mikéntj étől tételeztetik fel: bátor vagyok a pénzügyér ő nagyméltóságát illő tisztelettel fölkérni, hogy vonatkozva az eddigi szokásra is, e tekintetben tüzetes földerítést nyújtani kegyeskedjék. " Lónyay Menyhért pénzügyniinister: Erre nézve bátorkodom röviden a következő választ adni. A karatirozásra nézve nem lehet más eljárást követni, mint a mely átalában mindenütt, hol 10 és 20 frankos aranyok veretnek van szokásban. Ugyanis, ha méltóztatnak emlékezni, a régi Napoleonsd'orok színe világosabb, mert ezüsttel vannak keverve, most az átalános világforgalomban véresebb sziníí aranyok vannak, miből az következik, hogy miután minden tekintetben alkalmazkodni akarunk a jelenleg létező szokásokhoz, a karatirozás itt is rézzel eszközöltessék. Azonban megjegyzem hogy e tekintetben a rézmennyiség, mely az aranynyal vegyittetik, igen csekély, miután csak igen csekély mennyiségű más éreznemet szükséges vegyíteni, hogy az aranyok veretése czélszerüen