Főrendiházi napló, 1869. I. kötet • 1869 ápril 24–1870. augustus 3.

Ülésnapok - 1869-10

38 X. ORSZÁGOS ÜLÉS. illustrálta azon nagy fontosságot, mely átalában abban rejlik , hogy Magyarországban is oly arany­pénzek veressenek, melyek mind alakjok, mind finomsági tartalmokra nézve tökéletesen megegyez­nek azon arany pénzzel, mely az európai nagyobb államok legtöbbjeiben forgalomban van. Ez által azon előny éretik el, hogy midőn az 1868-ki VH. t. ez. szerint veretett régi alakú ara­nyok a közforgalomban nem fordulnak elő, de sőt be is olvasztárnak; ezen most tárgyalás alatt levő törvényjavaslat és Magyarországban és Ausztriában általánosan elfogadott pénzláb szerint veretendő 10 és 20 frankos aranyok az európai pénzpiaczon ál­landóan forgalomban fenn fognak maradni. De ezen törvényjavaslat beterjesztésének még egy más indoka is volt, az t. i, hogy miután az 1867-ki XH., és az 1867-ki XVI. t. czikkek azt föltételezik, hogy a pénzláb a monarchia mindkét felében egyenlő legyen, ezen törvényjavaslat mint­egy előzményét képezi annak, hogy ennek alapján azután az aranyérték behozatalára nézve O Felsége mindkét kormánya részéről egyesség köttessék. Azon körülmény tehát, hogy a birodalom mindkét felében egyenlő pénz veressék és bozassék forgalomba, megfelel az 1867-iki XVI. és XII. czik­kek azon rendeletének, hogy már jelenben előké­szíttessék az aranypénzláb behozatala. Mihelyt a je­lenleg parancsolt értékkel biró államjegyek és bankjegyek forgalma meg fog szűnni, be fog következni az aranypénzláb behozatala, mit termé­szetesen nem lehet máskép eszközölni, mint az ösz­szes continens hozzájárulásával. Nagyobb államok­ban — Németország kivételével Belgiumban, Svájcz­ban, Olaszországban is frankokban és különösen 10 és 20 frankos aranyokban van kifejezve a pénz­láb a már létrejött egyesség szerint és igy az áta­lakítás könnyű lesz. Már a múlt országgyűlésen elfogadott VH. t. ez. is azt akarja megközelíteni az által, midőn 10 és 20 kros váltópénzek veretesét rendeli el, melyek közül ámbár az váltópénz — a 20 kros a; 1 I 2 frank­nak, a 10 kros pedig V4 franknak felel meg. Ugy hiszem, hogy a mostani körülmények közt ennél czélszerübb intézkedés nem lehet, és bár ha még most nem látja a kormány eljöttnek annak idejét, hogy az aranypénzláb behozatala iránt tör­vényjavaslatot terjesszen elő, mindazáltal annak elő­készitéseül szükségesnek tartja, hogy változtattassék 1 meg azon törvény, mely a régi magyar aranyok verését rendeli, és rendeltessék el 10 és 20 fran­kos aranyok veretése. Ezeket akartam még hozzá tenni azokhoz, me­lyeket előttem szólott Zichy Ferencz gr. ő exeellen­tiája kifejtett, és bátor vagyok a törvényjavaslat elfogadását ez indokból is ajánlani. (Helyeslés?) Nyáry Gyula báró: A veretendő aranyok ka­ratirozására vonatkozólag van szerencsém a pénz­ügyér ő excellentiájához kérdintézést tenni. Inter­pellátióm ekkép hangzik: „Az aranypénzek öntvényezése (Karatirung, Legirung) 3 féle szokott lenni, t. i. vagy veres (die rothe Karatirung), midőn a színarany (fein Gold: feinhalt) rézzel kevertetik; vagy fehér (die weisse Karatirung) mikor a vegyítés ezüsttel eszközölte­tik; végül vegyes (die gemischte Karatirung), mely­szerint e 2 fém együttesen alkalmaztatik. A forgalomban levő aranyok leginkább rézzel öntvényeztetnek, miután a nemes ezüst nemesebb czélokra használtatik fel. Minthogy azonban a szőnyegen forgó törvény­javaslatból az, hogy a czélba vett öntvény (Legir­zusatz) rézből, ezüstből, vagy e kettőből együttesen álland-e ? nem derül ki: a veretendő aranypénz külemének pedig egyik fő feltétele, értve a szint, a karatirozás mikéntj étől tételeztetik fel: bátor vagyok a pénzügyér ő nagyméltóságát illő tisztelettel föl­kérni, hogy vonatkozva az eddigi szokásra is, e tekintetben tüzetes földerítést nyújtani kegyes­kedjék. " Lónyay Menyhért pénzügyniinister: Erre nézve bátorkodom röviden a következő választ adni. A karatirozásra nézve nem lehet más eljárást követni, mint a mely átalában mindenütt, hol 10 és 20 frankos aranyok veretnek van szokásban. Ugyanis, ha méltóztatnak emlékezni, a régi Napoleonsd'orok színe világosabb, mert ezüsttel vannak keverve, most az átalános világforgalom­ban véresebb sziníí aranyok vannak, miből az kö­vetkezik, hogy miután minden tekintetben alkal­mazkodni akarunk a jelenleg létező szokásokhoz, a karatirozás itt is rézzel eszközöltessék. Azonban megjegyzem hogy e tekintetben a rézmennyiség, mely az aranynyal vegyittetik, igen csekély, miután csak igen csekély mennyiségű más éreznemet szükséges vegyíteni, hogy az aranyok veretése czélszerüen

Next

/
Thumbnails
Contents