Főrendiházi napló, 1869. I. kötet • 1869 ápril 24–1870. augustus 3.

Ülésnapok - 1869-7

VII. ORSZÁGOS ÜLÉS. 23 kem itt sajtóhibát kell sejtenem, s azt gondo­lom mélt. főrendek, hogy e §-t s a 10-ket külön­ben is össze lehetne foglalni, mi igy hangzanék: „A háznagy hivatalos működését felelősség alatt s a belügyininisterreli érintkezés mellett, az or­szággyűlés szünetelése közben is folytatja, s eljá­rásáról a főrendi háznak minden uj ülésszak kez­detével számot ad." (Helyeslés) Elnök : Méltóztatnak e módosítást elfogadni ? {Elfogadjuk!) Tisza Lajos jegyző: A kilenezedik és tize­dik szakasz összeolvasztatván, a 9-ik §. tehát igy hangzanék: (olvassa a módosított 9-ik§~t.Helyeslés). Elnök : A most felolvasott szakaszra nézve van-e a mélt. főrendeknek valami észrevételök ? (Nincs!) Méltóztassanak már most, mélt. főrendek, azok, kik az ekként módosított szabályzati szerke­zetet elfogadják, felállani. (Megtörténik.) Elnök: Méltóztatott tehát elfogadni. Az igy módosított háznagyi szabályok közzé fognak tétetni. Napirenden van továbbá a válaszfelirati javaslat tárgyalása, kérem a bizottság jegyzőjét, annak fel­olvasására. Majthényi László b. (olvassa a válaszfelirati javaslatot*). Elnök: Mindenek előtt az iránt kell nyilat­kozni, vájjon az imént felolvasott tervezetet elvben és lényegében az általános vita alapjául elfogad­ják-e a mélt. főrendek ? Nádasdy Lipót gr.: Nmélt. elnök ur! mélt. fő­rendek ! Mindnyájan tudjuk, hogy 0 Felsége trónbe­szédére azért határoztunk külön feliratot, s e felirat elkészítésére azért neveztük ki a harminczas bizott­ságot, hogy igy a lehető leghívebben tolmácsolhas­suk amaz érzelmeket, melyek bennünket a trónbe­széd hallatára áthatottak. Az említett harminczas bizottság a felirati ja­vaslatot immár elkészítette, s az jelenleg a ház asztalán fekszik; az tehát most már a kérdés, vájjon benne van-e a fólirati-javaslatban mindaz, mit hó­doló válaszként 0 Felségének el akarunk mondani; és másodszor, vájjon ugy van-e elmondva, a mint azt elmondani óhajtjuk? Én a magam részéről mind a két kérdésre igennel vélek válaszolhatni! (Helyeslés.) És csakugyan, ha egészben véve tekintjük a ) Lásd az Irományok 12. számát. I felirati javaslatot, azt tapasztaljuk, hogy az kellő I átalánosságban van ugyan tartva; de annyira mégis ! beleereszkedik a részletekbe, a mennyire azt a par­lamenti usus a trónbeszéd paraphrásisaul megkívánja, a nélkül azonban.hogy a mélt. főrendek kezét aj övőre az egyes kérdésekre nézve megkötné, (Ugy van !) Ismétlem tehát, hogy én benne találom a föl­irati javaslatban mhidazt, mit ez alkalommal elaka­runk mondani, és hogy teljesen megnyughatuuk abban is, a hogy az el van mondva, Ugyanis ki van fejezve a fölirati javaslatban azon kegyelet és mély ragaszkodás, melylyel a ma­gyar nemzet koronás királya iránt, mint a magyar állami eszme képviselője, — az országos törvé­nyek végrehajtója, — s alkotmányunk egyik | tényezője iránt mindenkor viseltetett. — Visszhan­| goztatja a felirati javaslat azon mély meggyőződést, azonmagy igazságot, hogy szeretett hazánk anyagi és szellemi felvirágzásának mellőzhetlen föltétele a tartós béke; mert ennek felbomlása az oly hatalmas lendületet vett vállalkozási szellemet és tevékenysé­get hosszú időre megzsibbasztaná. Igenis, békés időkre van mindenek fölött szük­sége sokat szenvedett szegény hazánknak, hogy | életbe léphessenek azon számos reformok, melyekre | 0 Felsége mély bölcsességgel utal trónbeszédében, | s melyek ha gyökeret verhetnek, bizonyára egy I szebb jövő hajnalát deritendik hazánkra. Nagyon helyesnek tartom azt is — s ugy hi­I szem, a mélt. főrendek osztják e nézetemet, hogy a ! felirati javaslat az elismerés meleg hangján szól valóban nem kevés akadálylyal küzdő kormányunk­ról, mert megvagyok győződve, hogy föladatát fel­fogni nem biró, vag} T hazafiúi kötelességét nem tel­jesítő kormányt megróni mindig volna e háznak bátorsága. (Ugy van!) Elégségesnek tartom mindazt, mi a fölirati javaslatban a megyék szervezésére, a választási tör­vény reformjára s a sajtóra vonatkozik. Es csak­ugyan a magyar törvényhozás legfontosabb teendői közé tartozik a megyei szerkezetnek a felelős par­lamenti kormánnyal összeegyeztetése oly módon, hogy egyrészről a megyék autonómiája által a kor­mányzás ne tétessék lehetetlenné, másrészről pedig a megyék ne szűnjenek meg végkép politikai éle­tünk tényezői lenni. De nem kevésbé fontos a választási törvény reformja is, hogy igy a mindinkább elharapózó

Next

/
Thumbnails
Contents