Főrendiházi napló, 1869. I. kötet • 1869 ápril 24–1870. augustus 3.
Ülésnapok - 1869-48
XLVIII. ORSZÁGOS ÜLÉS. 225 gyulafehérvári vasút 28 mértföldnyi kiterjedésben biztosítva van 1.150,000 frttal ezüstben; ezen öszszeg csak 10°/ 0 agioval emelve, megkíván 1.265,000 forintot. A mennyiben a múlt évi január 1-ső napjától október utolsó napjáig ezen vasút a forgalomnak át volt adva, ezen egész év alatt forgalma csak 976,919 frtot jövedelmezett; levonván ezen bruttójövedelemből a forgalmi költséget 50%, tiszta jövedelemképen nem maradhatott több mint 488,460 frt, mely tiszta jövedelem összehasonlittatván a fentebb említett garantialis summával, csak is 10% agio emelés mellett az államra 776,539 frtra menő terhet rótt, mely teher a maga valóságában talán még nagyobb összeget vett igénybe. Mindezen adatok után, még egy összehasonlítást kívánok megkísérlem, a melynek a legnagyobb bizonyító erőt tuiajdoiníok. Előadásomnak elején kiemeltem, hogy Magyarországban a vasutak forgalmi eredményére a külkereskedés a legnagyobb befolyást gyakorolja. Párvonalt fogok tehát húzni Magyarország vasut-hálózatja és annak megkívántató forgalmi eredménye, és Franeziaország vasut-hálózatja és annak valóban létezett forgalmi eredménye között, ezután pedig mindkét országnak külkereskedelmi forgalmát egymással egybe kívánom hasonlítani. Francziaországnak 1868. évben 2100 mértföldre terjedő vasuthálózatjának forgalmi összes (bruttó) eredménye 664 millió frankra ment. Mivel Magyarországnak az általam taglalt vasut-hálózatja kerekszámban 700 mértföldre, vagy is a franczia hálózatnak Vg-ra terjed, a magyar vasút jövedelme fedezetére 64 millió forintot, vagyis megint kerekszámban 130 mill. frkot igényel. így ezen szükséglet ama Francziaországban utolért eredményhez ugy aránylik, mint 130 millió a 221 millióhoz.— A külkereskedelmi forgalom az 186 9-ik évben a ipgyar-osztrák birodalomban 825 mill. frtra ment, ugyanis az export 427 mill.,.az import 398 mill. vett igénybe. Mennyi esik ezen összegből kizárólag Magyarországra, e tekintetben minden hiteles edat hiányzik, mivel a közös birodalom két része differentialis vámvonal által elválasztva nem lévén, teljes lehetetlen meghatározni, mennyi esik az egyik vagy a másik részre. Legczélszerűbben tehát itt is ama már a törvényeink által is elfogadott 30%-ot véltem igénybe vehetőnek. Ezen calculus szerint esik Magyarországra megközelítőleg 500 millió frank. — Hogy áll már ezen sommá a franczia külkereskedelmi forgalomhoz? — Francziaországnak 1868dik évi külkereskedelmi forgalma emelkedett 7971 millió frankra; áll tehát a Magyarországéhoz ugy mint 15 az egyhez; igy tehát már ezen adat is eléggé bizonyítja, hogy a vasutak forgalmi eredménye is távolról sem közelitheti meg Magyarországban a franczia vasutak eredményét, de még sokkai inkább le kell tenni ily reményekről, ha tekintetbevétetik, hogy Francziaországban az importnak tárgyai között helyet foglal 1174 millió frank értékű nyers anyag, a mely a külföldről Francziaországba mint nyers anyag szállíttatik, ugyanott műkészitményekké átváltoztatva, mint olyan a kivitel tárgyává válik. Ily eljárás tetemesen neveli a belforgalmat, és néki a külkereskedelmek eredményei felett elsőbbséget ád, a mi 'ermészeiesen Magyarországban nem történhetik. Ezek után átmeg}^ek állításaim 3-ik és 4-ik pontjának bebizonyítására, a mit már csak röviden fogok tenui. Ezen rendszer a társulatokat természetes alapjuktól fosztja meg, mert elvonja íölök az érdeket, és azt biztosított magas jövedelemmel váltja fel. Ha egy vállalkozó társulat, mely kizárólag csak azért állott össze, hogy tőkéjének lehető legnagyobb jövedelmet szerezzen szorgalmas működése által, a társaság pedig vállalatja kezdetekor ezen lehetőségtől teljesen megfosztva látja magát, akkor jogosan el lehet mondani az ilyen társulatról, ho-iy existentiájának alapja lenni megszűnt. De nem is harczolnak többé ily viszonyok között ilynemű vállalkozó társulatok mellett mindazon érvek, a melyek az előbbeni időkben az államokat majd kivétel nélkül arra birták, hogy a vasutak építkezéséről és kezeléséről lemondjanak, és e tekintetben a magán vállalkozási szellemnek elsőbbséget adjanak, mert ezen elsőbbség kizárólag az érdekben a magán vállalatoknál feltalálta a maga legfőbb támpontját, a . maga valóságos alapját. Az érdek és csak az érdek volt az, a mely e téren oly váratlan, és bátran el lehet mondani, oly meglepő eredményeket volt képes előidézni, mind a mi e téren, takarékossági és a szükségelt erőknek tökéletesebb és czélszerübb felhasználása tekintetében történt, ez mind az érdeknek köszönhető. Az érdek volt mely az embereket taléléko-
