Főrendiházi napló, 1869. I. kötet • 1869 ápril 24–1870. augustus 3.

Ülésnapok - 1869-48

224 XLVÜI. ORSZÁGOS ÜLÉS. Államvasuti társaság. 1857. évben 1858. ., 1859. ,, 1860. „ 1861. „ 1862. „ 1863. ,, 1864. „ 1865. ,, 1866. . 1867. ., 1868. .. 1869. „ 91.243 frt 71.962 „ 91.864 „ 92.238 ., 114.934 „ 92.526 „ 95.806 „ 94.644 „ 102.142 „ 127.309 „| 147.339 .. 189.937 . 149.572 , 1862. 1863. 1864. 1865. 1866. 1867. 1868. 1869. 1860. 1861. 1862. 1863. 1864. 1865. 1866. 1867. 1868. 1869. Déli vaspálya magyar Yonalai. évben . . . 61.372 frt ... 42.965 ,. ... 41.415 „ ,, ... 51.515 ., ... 60.996 „ " ... 85.500 ,, ... 79.400 „ Tiszai vasut-társuiat. évben 36.480 frt ; 45.893 . I 37.574 ,. < 39.006 , 36.449 , 40.919 , 56.200 , 74.906 74.403 átlag 85.023 98.029 143.260 átlag 49.318 75.299 átlag 39.080 61.106 Ha kiveszem az állam-vasutnak léte 5 legjobb évén át eszközlött igen nevezetes eredményét, Magyarországban jelenleg egy vasut-vonal sincs, a mely azon összeget állandóan meghozná, vagy csak megközelítené is, a melyet az állam tiszta jövedelemképen biztosított, vagy a milyen jövedelmet megkívánna az állam által épített vasutakra fordított összes költségeknek fedezete. Az ezen különbségből felmerülő teher nagyságának megbirálását mindenkinek bölcs belátására és szakértő bírálatára bizom; nem tartván sem a maga helyén, sem a maga idején, hogy e feletti véleményemet számokba foglaljam, az erre szükséges ; adatokat megadni kötelességemnek tartottam, ezek felett ítéletet hozni méltóságtok bölcseségére bizom. Hogy azonban azzal ne vádoltassam, hogy azon terhekre nézve, melyeket én mint elkerülhetetlen következményeit a jelen rendszernek kilátásba állítok, állításaimat csak hypothesisekre alapítottam, legyen szabad e tekintetben is egynémely adatokkal szolgálni. Előadásom elején azt mondám, hogy ezen rendszer az 1865. évben, s pedig Bécsben lépett életbe; azóta ezen rendszer ott is honosítani tudta magát, ott azonban némely vasutvonalok még hamarább megépültek mint nálunk , és ugyanezért ott gyorsabban is állottak be ezen rendszernek következményei. A Lajtán túli ez évi államelőirányzat szerint a vasutak számára biztosított tiszta jövedelmek fedezése és az ugyanazoknak nyújtandó előlegezések fejében fizetendő összeg 11.594,000 frt, mely nevezetes összegben csak két tétel foglaltatik 3.500,000 frttal, a mely előlegezés gyanánt két társaságnak nyújtandó, a többi összeg kizárólag a biztosított tiszta jövedelem fogyatkozásának fedezete. Állításom bebizonyítására szolgáljon még következő példa. Az újonnan engedélyezett vasutak között vonalának kiterjedése szempontjából az .első helyet a 74 mértföldnyi Eudolf-vasút foglalja el, tőkéje 101.400,000 frtra rug, tiszta jövedelme pedig 5.272,800 frttal van biztosítva, tehát mértföldenkint 71,000 frtnyi tiszta jövedelmet kíván meg ezüstben; ha ebez a forgalmi költség 50%-a hozzáadatik, 142,000 frtra felmegy bruttó-jövedelmének szükséglete, és még akkor is a létező eziist-agioról gondoskodva nincsen. Múlt évi október havában 45 mértföldje ezen vasútnak a forgalomnak átadatott, 5 havi Összes jövedelme pedig volt 335,682 frt, ezen eredmény után ítélve, ezen vasút évenként és mértföldenként jövedelmezne 18,000 frtot. Hol áll ezen eredményhez ama mértföldenként 142,000 frttal kimutatott szükséglet ? És épen ezért ezen társaság kamatbiztositása fejében számba van véve az 1870-ki államköltségvetésben 2.750,000 frttal. De nemcsak túl a Lajtám hanem nálunk már is van példa, mely ezen rendszer következméuyeit már most szembetünőleg mutatja fel. Az arad-