Főrendiházi napló, 1869. I. kötet • 1869 ápril 24–1870. augustus 3.
Ülésnapok - 1869-48
XLVIII. OKSZAGOS ÜLÉS. 223 lyeztetett és jelenleg még építtetik, három részre oszlik. Az első részét képezik azon vasutak, amelyek már 1867-ik évben léteztek, úgymint az állam-, a tiszavidéki és a pées-barcsi vasutak; ezen három vasútnak összes befektetési tőkéje emelkedett 128.560,749 frtra, 5 2 / 10 %• biztosított kamatja igénybevesz 6.677,643 frtot; ha hozzá számíttatik ezen összeghez 40°/ 0-ra felmenő forgalmi költség 2.640,000 frtját, ezen három vasútnak összes zükséglete igénybe vesz 9.317,643 frtot. A déli vaspálya igénybe vett 75.637,879 frt tőkét, ez biztosítva van jelenleg 93,000 frt mértföldenkénti bruttó-jövedelemmel, összesen tehát 9.484,140 frt. Ide, tartozik végtére a magyar északi vasút, mely készpénzben az állam részéről igénybe vett 8.093,870 frtot; ezen sommá 5-ös kamatot igénybe vesz ezüstben 404,500 frtot, ennek 20%-os ezüst agiója 80,800 és 50% forgalmi költség 485,300 ftot. Összesen tehát mindezen osztályba tartozó vasutak évenként bruttó-jövedelem fejébe igényelnek 19.772,383 frtot. Ezen összeg az állam szempontjából gondnak tárgya nem lehet, a mennyiben ezen vállalatok egészséges alapon nyugszanak ; annak két legjelentékenyebbike az államgarantiát igénybe nem vette soha, a tiszavidéki vaspálya pedig ujabb időben ugyanabból kibontakozni tudott; ezen vállalatok hosszú évek során már tökéletesen consolidáltattak, igy tehát ezekre nézve észrevételem nincsen. Második részét képezik azon vasutak, melyek az általam nem czélszerünek jellemzett alapon 1867 óta magán-társaságoknak engedélyeztettek. Ezek 8 társaságra oszlanak; a nekik engedélyezett vasutak hossza 333 : 94 mértföldre terjed, a névszerinti beruházási tőke 289.369,415 frtra rug és ezen töke és ezen vasutak biztosítva vannak 14.626,011 frt évenkénti tiszta jövedelemmel ezüst ben; ha ezen összeghez hozzá adódik a 20% ezüst agio 2.902,000, továbbá az 50% forgalmi költség 17.546,011 frt, szükséges, hogy ezen 8 vasut-vállalat évenként 35.192,000 frt bruttó-jövedelmet adjon. Végre a harmadik részt képezik az állam által részint már épitett, részint építeni kezdett 6 rendbeli vasutak. Ezek 92.52 mértföld kiterjedésben igénybe | vesznek 66.222,000 frt tőkét; mivel pedig az állam j hasznos beruházásokra felvett kölcsönéért 6-os kaI matot fizet, az építkezésre megkívántató ezen öszI szeget 20%, azaz 13.200,000 frttal emelni szükI séges; meg kell azt továbbá toldani az építkezés ideje alatt számítani szokott 10% iutercalaris kamattal, mi mindössze véve az összes investitionalis tőkét 86.022,000 frtra emeli. Ennek 5-ös kamatja igénybe vesz 4.301,100 frtot, hozzá adandó 20% ezüst agio, továbbá 50% forgalmi költség, s igy ezen összes költség a maga fedezésére megkíván évenként 16.322,200 ft. bruttó jövedelmet. Ha mindezen három rendbeli szükség egybei vonatik, szükséges, hogy Magyarországnak részletesen felszámított vasúthálózat ja évenként összesen 64.286,383 frt bruttó-jövedelmet adjon, a mit — nem átallom határozottan kimondani — távolról sem lehet várni. Hogy ezt bebizonyítsam, szükséges, hogy még nagyobb részletekbe bocsátkozzam: Mértföldeu- Szükségelt brutto-jöveként biztosi- delem tott tiszta jö- ^Q 0 / 0 2ü ű 'o vedelem, ezüstben agio mellett j forint 1 Kassa-oderbergí vasút 61.000 134.200 146.400 : Arad-erdélyi „ 46.500 102.300 111.600 | Alföld-fiumei „ 36.500 80.300 87.600 Debreczen-szigeti „ 37.100 81.620 89.040 Arad-temesvári „ 39.500 86.900 94.800 Erdélyi „ 47.350 104.170 113.640 Nyugati „ 36.900 81,180 88.560 Przemysli „ 40.600 89.320 97.440 Igen kérem a méltóságos főrendeket, méltóztassanak e számokat lehetőleg emiékezetökben tartani, mivel én össze fogom azokat hasonlítani azon forgalmi eredményekkel, a melyeket eddig a vasutak Magyarországban valósággal előmutattak.
