Főrendiházi napló, 1869. I. kötet • 1869 ápril 24–1870. augustus 3.

Ülésnapok - 1869-48

220 XLVIII. ORSZÁGOS ÜLÉS. a legnagyobb szerepet játsza nem az emberi szorgalom, tevékenység és kitartás, hanem főleg az időjárás. Ha az kedvezett, jó cerealék termésére számithatni, de itt az eshetőségeknél még meg nem szabad állani, de szükséges, hogy azok, a kik a cerealókat tőlünk venni szokták, többé-kevésbé szűkölködjeuek azokban, sőt hogy egyenesen mi reánk legyenek utalva az által, hogy szükségletűket másutt oly jutányosán mint nálunk fedezni képesek ne legyenek. Ha tehát mindezen annyi eshetőségnek kitett körülmények valóban beállanak, a mihez minden bizonynyal sok szerencse kell, még akkor is szükséges, hogy azon időben, a midőn megnyílik az export, beálljon egyúttal az állandó száraz időjárás, mivel máskép könnyen megtörténhetik, hogy oly nagy mérvben épített valutáinkhoz a rósz utak miatt nem juthatunk. A tapasztalás azt bizonyítja, hogy mindenütt — és itt kivétel nélkül szólok — hogy, mondom, a vasutak hálózatának terjesztésénél a többi közieke- j dési eszközök s jelesen a közlekedési utak terjesz- j tetni szoktak mindenütt csak azért, hogy ez által a | megépült vasutak használata annál kiterjedtebb lehessen. j így látjuk, hogy Francziaországban , hol a használatban lévő vasutak összes mennyisége \ 2100 mértföldre terjed, az utakról következőleg j van gondoskodva : Létezik Francziaországban Eoutes Impériales ... 5065 mértföld. j Routes Departementales . 6216 „ Chemin Yicineaux . . . 22,040 „ s így összesen . 33,321 mértföld. Olaszországnak van összesen 867 mértföldnyi vasútja; terjednek pedig államutjai 15,530 kilométerre provinciális utjai 9032 „ viciniális utjai 86,747 „ | összesen tehát 111,309 kilométerre, | a mi felér 15000 mértfölddel, s igyFrancziaország- j bíin egy mértföld vasútra jön 15 mértföld épített | ut; Olaszországban pedig ezen proportio még ked- I vezőbb, ott egy mértföld vasútra jön 16 méríföld j épített út. — Hazánkban máskép áll ezen arány: ' ama kezelés alatt lévő 825 mértföld vasutak ösz- i szege mellett létezik Magyar- és Erdélyország- ! ban 745 mértföld államát, a melyekről a közlekedési minister fentebb idézett jelentésének 21-ik lapján az mondatik: „hogy ha még két §vig ily csekély összeg mint az 1869. évben, fog a meglevő utak fenntartására fordíttatni, azok igen kevés kivétellel oly állapotba jutnak, hogy nem rendes fentartásukról, hanem csak is újonnan épitésökről lehet szó." És így e szerint maholnap nálunk több vasút fog létezni, mint a mennyi államút, ez utóbbiak pedig járhatatlan állapotnak mennek elébe. Szokássá vált nálunk az utak fogyatkozását, az utak építésére megkívántató anyag hiányával menteni akarni: de ha áll ezen mentség az öszszes országnak egy harmadrészében, nem áll minden bizonynyal többi két harmadrészében, a hol az utak építésére épen oly kevés gond fordittatik, mint amott. Midőn tehát vasúti hálózatunknak megépítésére oly kiváló gondot fordítani látok, el nem hallgathatom azon óhajtásomat, mely szerint igen kívánatos volna, hogy ugyan azzal karöltve járna útjaink megépítése és jó karban tartása. Második észrevételem vonatkozik ama rendszerre, a melyet a kormány a vasutak építésénél nagyobbrészben követ. A kormány t. i. a vasutak építésénél részben azon rendszert követi, hogy azokat egy különösen e czélra felvett kölcsön mellett maga államilag építi meg; vagy a vasutakat államgarantia mellett részvénytársaságoknak adja át. A kormánynak államilag tett építkezései iránt észrevételt tenni nem kívánok, jelenleg csak azon rendszerről kívánok szólani, mely mellett állambiztositékkal részvény társulatoknak adatik át a vasútnak építkezése és kezelése. Előre bocsátom, hogy nem az áliambiztositék ellen emelek szót, hanem csak az állambiztositéknak azon neme ellen, a mely jelenleg nálunk alkalmazásban van, s melynek, felfogásom szerint, igen nagy fogyatkozásai vannak és melynek veszélyes következései lehetnek. Ezen rendszernek következő fogyatkozásai vannak: 1-ör. Ezen rendszer ugyanis a vállalkozó társaságnak vagy engedélyeseinek már előlege-