Főrendiházi napló, 1869. I. kötet • 1869 ápril 24–1870. augustus 3.
Ülésnapok - 1869-31
XXXI. ORSZÁGOS ÜLÉS. 171 másik is azt óhajtja. Épen ennek következtében nem lehet inconsequentiának tartani, hogy ha mi épen azon szellemben döntjük el a kérdést, mint első alkalommal, midőn kilátásba tette a mélyen t. igazságügyminister ur azt, hogy ezen rendszabályok a lehető leghamarább tárgyaltatni fognak s mi akkor azokhoz hozzájárulhatunk. Ezzel rövid előadásomat be is végezhetném, hogyha nem mondattak volna olyanok, melyeket, azt hiszem, hallgatással mellőzni nem lehet. Súlyos vád hozatott fel t. i. azok ellen, kik épen azon nézetet támogatják, melyet én bátor voltam előadni. Azt mondták, hogy közvéleménynyel szemközt állanak és arra hivatkoztak, hogy ha mi most a közvéleményt megkérdezuők, az bizonyosau ellenkezőleg nyilatkoznék. Nem akarom fejtegetni, hogy mi az a közvélemény és hogy fejlődésében melyik stádiumában szolgál zsinórmértékül ; csak arra vagyok bátor figyelmeztetni azokat, kik ily érvekkel élnek, hogy vájjon ők minden kérdésben ily módon fogják-e a közvéleményt kipuhatolni? Példának okáért a bordézina megszüntetésére vonatkozólag ha azon kérdés intéztetett volna, hogy vájjon váltság mellett vagy nélkül történjék-e ez ? ugyanazon közvéleményre méltóztattak volna apellálni? En azt hiszem, hogy igen nehezen fogják igy a valódi közvéleményt megtudni, és méltán fogják azt mondani, hogy hol kényes anyagi érdekek forognak fenn, ott a közvéleményre, a mely nincsen a kellő fogalommal ellátva a birtok szentsége iránt, hivatkozni nem lehet. Van még egy más érv is, és ezzel talán az egész alkotmányosságot, egész jelenünket sújtják, midőn azt mondják, hogy erkölcsileg sülyedtünk. Bocsánatot kérek, én nem tudom, hogy honnan van kerítve azon fölfogás, hogy mi erkölcsileg sülyedtünk, különösen a jelen időszakban. Nem, sőt ellenkezőleg, ha visszatekintünk a múltra, azt tapasztaljuk, hogy nem erkölcsi sülyedést, sőt némi büszkeséggel mondhatjuk, hogy erkölcsi haladást tüntethetünk fel. Mikor csak két testvér volt, az egyik már akkor orgyilkossá lett. Tudjuk azt, hogy az emberiség későbbi fejlődésében olyan lett, hogy azt vizözömiel kellett elpusztítani, mert nem volt emberi és isteni erő, mely azoknak bűneit eltörölhette volna. így folytathatnám a történelmet fokról fokra SofÖRENDI NAPLÓ 18 69 /'i 1 doma-Gromora esetétől kezdve addig a perczig, hol egész városok orgyilkosokká lettek. Hogy vájjon azon idő, a mostanihoz hasonlítva erkölcsösebbnek nyilvánítható-e, azt nem hiszem. De nem akarom folytatni, hiszen ezt minden statistikában megláthatjuk, méltóztassanak összehasonlítani a jelen vétségek számát azon időbeli vétségek számával, nem is szólva azon időről, hol tán a rablást némelyek hősi tettnek is tartották, látni fogják, hogy azok száma jelenleg ritkább, ha talán fájdalom, nem épen nálunk; de ez nem azt bizonyítja, hogy a törvényjavaslatot ugy, a mint előttünk van, el ne fogadjuk, hanem azt, hogy akkor midőn a törvényjavaslatot tárgyaljuk, kellően szem előtt tartsuk azt, hogy azon intézkedések olyanok legyenek, a melyek, fájdalom, épen a legújabb időben tapasztalt erkölcsi sülyedést talán egyes osztályokban kevesbítsék. Es az, hogyha tán a statistikai kimutatások nem oly kedvezőek, mint más országokban, ez bennünket serkenteni fog arra, hogy annak idejében annak orvoslását előmozdítsuk, de átalánosságban én ez elvnek kimondásához hozzá nem járulhatok. En ezzel bevégezvén előadásomat, csak arra vagyok még bátor egy kis észrevételt tenni, hogy az mondatik, miszerint mostan különösen óvakodni kell, bár mily esetben túlhajtani, a mennyiben itt bizonyos communisticus és más borzasztó aggályos viszonyok fejlődhetnének ki. Ha visszaemlékezünk a történetre épen az országban, azt hiszem ezt sem lehet oly sötét színben feltüntetni, mint némely előttünk szóló tette, mert azért, hogy itt és ott Somogy-, Baranyamegyében kicsapongások történtek, azokat a Dózsa-féle lázadáshoz, a Hóra, Kloska. vagy a kolera idejében történtekhez hasonlítani nem lehet, és e részben aggódni nincs okunk. És épen azért, mert nem csak politikai, hanem erkölcsi tekintetben sincs aggodalmain, bízom a mélt. főrendek bölcseségében és hozzájárulok gr. Csáky László indítványához, mert meg vagyok győződve arról, hogy annak idejében oly rendszabályok fognakhozatni, a melyek a közbiztonságot és az erkölcsiséget előmozdítani fogják. {Szavazzunk í) Fiáth Ferencz 1).: En elállók a szótól. Apponyi György gr.: A házszabályok 27-ik szakaszára hivatkozva szólalok fel, mely szakasz személyes megtámadás esetében jogot ad a megtámadottnak másodszor is szólani. Én azt gondolom,
