Főrendiházi napló, 1865. I. kötet • 1865. december 14–1868. deczember 9.
Ülésnapok - 1865-14
XIV. ORSZÁGOS ULES. 49 kegy. kir. leirat eltérő nézetben volt, bővebben fölvilágosítani. Kétséget nem szenved tehát 1 , hogy ezen explanatiónak értelmezése a dietális tractatusoknak különben is oly tárgyát fogja képezni, melyre nézve, ha a válaszfölirat fölterjesztetik, kölcsönös felvilágosítások, értelmezések és netaláni jogfentartások , óvások , ünnepélyes tiltakozások következtében, a kiegyezkedés valószínűleg meg fog történhetni. Ezen lehetőségnek tehát a fölterjesztés akadályozása által útjait elzárni részemről nem tartom tanácsosnak. Föl nem tehető továbbá, hogy az alsóház, ezen föliratát, mely a magyar közjognak úgyszólván hitágazatát képezi, mely iránt O Felségét fölvilágosítani óhajtja, a főrendek ellenzése miatt hajlandó volna deponálni. Annak tehát, ha mi visszautasítjuk, következése hihetőleg az lesz, hogy ezen tárgy fölötti viták a végtelenségig el fognak húzódni, s oly terjedelmes polémiákra lesz alkalom szolgáltatva, melyek mindazon fontos és lényeges tárgyak feletti tanácskozásokat, melyeknek szerencsés megoldása föltételezi az országnak a koronával leendő kívánatos és mielőbbi kiegyezkedését, csakis nehezíteni és a kívánt eredmény valósítását csakis hátráltatni fognák. Hogy pedig mindezen akadályok egy ily életbe vágó organikus országgyiüés menetelére és talán eredményére is legalább zsibbasztólag fognak hatni, kérdést nem szenved. Igaz, mindezek ellenében föl lehetne hozni, hogy mindezek csakis alárendelt szempontok, melyek figyelembe nem veendők, midőn téves fölfogások és jogtalan térfoglalások által az országnak sarkalatos törvényeit megsemmisíteni, alkotmányunk történelmi alapját megrendíteni szándékoznak ; de jeleideg ezen eset elő nem fordul : mert hiszen épen azon elvek, melyek a föliratban említtetnek , se téves felfogásokon, se jogtalan térfoglalásokon nem alapulnak, hanem a törvényes közjogi axiómáknak oly lényegét képezik, melyet kétségbe vonni nem lehet. Ha tehát a jogfolytonosság elvére nézve a két ház között véleménykülönbség nincs, és csakis annak mikor leendő életbe léptetése képezi a punctum salienst; ha ezen különbség már most csakis idő kérdésévé vált: kérdés, vajon ezen különbség, tekintetbe véve fontos közjogi érdekeink megóvását, elégséges ok-c arra, hogy ezen válaszfölirat fölterjesztése gátoltassék'? Azt hiszem, nem : mert a felsőház maga is azt hiszi és vallja, hogy a jogfolytonosság elvileges elösmerését a törvények gyakorlati foganatosításától tartósan elválasztani nem lehet; a logikai következetesség tehát azt igényli, hogy olyan módokban egyezzünk meg, melyek a jogfolytonosság életbeléptetését tartósan ne gátolják; már pedig igen valószínű, ha ezen válaszfölirat fölterjesztése akadályoztatni fog, ez esetben a jogfolyFÖRSXDI XAPLÓ. 186%. I. tonosság elvileges elismerése a törvényeknek gyakorlati foganatosításától sokkal tartósabban fog elválasztatni, mint ha a fölterjesztésbe a főrendi tábla beleegyez : mivel ismerjük a dietális tractatusok számtalan retortáit és szétágazó phásisait, melyek a két ház közti különbséget még inkább sokszorozni fogják; ha ellenben a válaszfölirat által O Felségének mód és alkalom nyujtatik határozottan és alkotmányos érzületéhez képest nyíltan szólani, ez esetben az ily fejedelmi legmagasabb őszinte nyilatkozat módot és alkalmat fog nyújtani részint a szükséges tájékozásra és eligazodásra, részint a netalán 0 Felsége által kijelölendő határok fölismerésére, mi csakis minden irányban könnyíteni fogja a végleges kiegyezkedésre irányzott őszinte törekvéseket. i)e tanácsolja a felsőháznak a válaszfölirat fölterjesztését ezeken kívül még több fontos közjogi törvényes érv is: mert tagadni senki sem fogja, hogy alkotmányunk tényezőinek egyike sem függesztheti fel torvényeinket, se azokat rendeletekkel föl nem cserélheti, minthogy ez esetben a végrehajtó hatalom — a mint ez az előttünk lévő válasz-föliratban is bővebben kifejtetik — magát a törvényhozási jogot is gyakorolná, vagyis a törvényhozás és végrehajtás tettleg ugyanazon egy hatalom kezében volna öszpontosítva; ez pedig minden alkotmányos elveknek összezavarására és felforgatására vezetne, s az ily veszélyes praecedensnek épen oly veszélyes következései lehetnének nemcsak az országnak, hanem magának a kormánynak jogaira nézve is, mit, azt hiszem, bővebben magyarázni fölösleges. Ily veszélyes praecedens tehát — ha annak ellenében az ország fen nem tartaná jogait — könnyen magát a legitimitás elvét is veszélyeztethetné, melyet sértetlenül fentartani, főleg a mait. főrendeknek, mint egy aristokratiko-monarchikus állomány fő tényezőjének, fejedelem és ország iránti szent kötelesség egyaránt és követelőleg parancsolja. Igénytelen nézetem szerint tehát, ha a válaszfölirat fölterjesztésének következtében a jogfolytonosság mielőbbi életbeléptetése legalább csak anynyiban concedáltatnék. a mennyiben az egy felelős magyar kormány fölállíthatásának lehetőségére vonatkozik, a mint ez a főrendek föliratában is említtetik: lehetővé válnék az is, hogy a majdan alkotandó felelős magyar kormány a felelősseget tartózkodás nélkül elvállalhatja, mert ismerni fogja ideiglenes hatáskörét, és tudni fogja, hogy mire nézve felelős. Ez esetben a felelős kormány a helyhatóságok helyreállítására nézve is terjeszthet elő törvényjavaslatot, mert tudni fogja, mit követelhet a helyhatóságoktól, a helyhatóságok pedig tudni fogják, mit követelhetnek a kormánytól.Engem nem
